Főmenü megnyitása

A görög teknős (Testudo hermanni) a hüllők (Reptilia) osztályának a teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Görög teknős
Testudo hermanni boettgeri4.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testitudines)
Alrend: Nyakrejtő teknősök (Cryptodira)
Család: Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae)
Nem: Testudo
Linnaeus, 1758
Faj: T. hermanni
Tudományos név
Testudo hermanni
Gmelin, 1789
Elterjedés
A görög teknős elterjedési területe
A görög teknős elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Görög teknős témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Görög teknős témájú médiaállományokat és Görög teknős témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Dél-Európában elterjedt faj. Megtalálható a Balkán térségen belül Görögországban, Szerbiában, Montenegróban, és Bulgáriában, ezen kívül Horvátország, Olaszország, Korzika, Szardínia és Dél-Franciaország egyes területein. Románián belül csak a Kazán- és Vaskapu-szorosok térségében él egy elszigetelt populáció. Élőhelyét napsütötte, száraz, sziklás hegy- és dombvidékek képezik, rendszerint meszes talajjal.

AlfajaiSzerkesztés

  • Testudo hermanni hermanni alfaj élőhelye Olaszország és Dél-Franciaország. Kisebb és színesebb mintázatú, és nagyobb a combpajzsa, mint a mellpajzsa.
  • Testudo hermanni boettgeri a Balkánon él, nagyobb méretű, fakóbb színű, és a mellpajzsa nagyobb, mint a combpajzsa.
  • Testudo hermanni hercegoviensis élőhelye Horvátország déli része
  • Testudo hermanni peloponnesica Görögország déli részén, a Peloponnészoszi félszigeten él.

MegjelenéseSzerkesztés

A kifejlett egyedek hossza 12-23 centiméter. Páncéljuk magasan ívelt, ovális, mellvértjük lapos ( a hímeké homorú), alapszíne okkersárga melyen eltérő nagyságú sötét foltok helyezkednek el. Egyes egyedekről hiányozhat a mintázat. Páncéljukon jól megfigyelhető növekedésük szakaszossága. E rovátoltság alapján nem lehet megállapítani a teknősök korát. Az idősebb példányokról ez lekophat, páncéljuk simává válik. Lehet találkozni olyan egyedekkel amik páncélja csorbult vagy foltokban csontig kopott. Ezek mechanikai sérülések, legtöbbször ragadozó madarak okozzák, magasból sziklákra, néha úttestre ejtik a teknősöket, hogy páncéljuk összetörjön.

A fogságban rosszul táplált (gyümölcsökkel-zöldségekkel etetett), beteg teknősök páncélja általában nem egyenletes, besüppedt vagy "piramis" alakú. Szarukávájuk, azaz "csőrük" sokszor túlnő. Általában ez is a rossz táplálásnak köszönhető. A túlnőtt szarukávát az állatorvos le tudja vágni, viszont a páncél eldeformálódását nem lehet rendbe hozni, legfeljebb annyit érhetünk el, hogy nem romlik tovább.

ÉletmódjaSzerkesztés

Nappali életmódú, aktív állatok. Idejük nagy részét táplálkozással töltik. Táplálékukat rostban gazdag és rendszerint magas kalciumtartalmú vadnövények alkotják. A nap legmelegebb óráiban maguk ásta üregekbe húzódnak. A kifejledt teknősöknek legfőbb természetes ellenségei a keselyűk, különösen a szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus). A keselyűk a teknőst nagy magasságból leejtve képesek feltörni annak páncélját.

Telelésük novembertől márciusig tart, ébredés után 1-2 hétig intenzíven táplálkoznak. Mikor beindul a bélműködésük, keringésük és kondíciójuk is helyre állt, kerül sor a párzásra. Párzási időszakban a hímek igen hevesen udvarolnak és rengeteget mozognak, nagy területeket járnak be a nőstény után kutatva. A nőstények általában passzív viselkedést tanúsítanak a hímek felé, gyakran nem vesznek róluk tudomást és próbálnak tovább haladni, ekkor a hím hosszas lökdösődéssel udvarol. A nőstények 5-8 darab, 32 x 25 milliméteres tojást raknak, melyek időjárástól, hőmérséklettől függően 57-100 nap elteltével kelnek ki. Évente akár 2-3 fészekaljuk is lehet. A kis teknősök nemét a hőmérséklet határozza meg.

 
Séta a kertben


TartásaSzerkesztés

Nagyon fontos, hogy csak az tartson görög teknőst, aki tud megfelelő nagyságú életteret biztosítani neki. Sok időt kell rászánni és egyben nagy felelősséggel is jár. Helyes tartás mellett akár 100 évig is él, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott., mivel hamar megunhatják. Mivel mérsékelten fenyegetett faj, fontos, hogy csak CITES-engedéllyel rendelkező görög teknőst vásároljunk.

TerráriumSzerkesztés

A terrárium minimális méretei:

Hosszúság: a teknős páncélhosszának minimum 7-szerese

Szélesség: a teknős páncélhosszának minimum 6-szorosa

Természetesen minél nagyobbat tudunk biztosítani, annál jobb.

Aljzat:

Az egyetlen megfelelő aljzat a kerti föld. Állatkereskedésben sokszor javasolnak kókuszrostot vagy homokot, de ezek nagyon rosszat tesznek a teknős ízületeinek.

Berendezés:

Szükséges egy itató (amibe nem tud belefulladni), kövek, növények, fűcsomók (ezek terráriumi körülmények között elszáradnak, de így is tökéletes búvóhely a teknősöknek). Minél jobban hasonlít a berendezés a teknős élőhelyére, annál jobb.

Világítás:

Fontos, hogy legyen UV fényt adó lámpa és melegítő lámpa is. Vannak kifejezetten hüllőknek való lámpák, amik mindkettőt tartalmazzák.

A lámpa alatt akár 40 °C is lehet, a terrárium többi részén 25 °C körül legyen a hőmérséklet.

Kinti kifutóSzerkesztés

Nyáron építhetünk teknősünknek egy kifutót a kertbe. Erre is vonatkozik, hogy minél nagyobb, annál jobb. Fontos, hogy megfelelően elkerítsük, és a széleit ássuk be legalább 10 cm-re a föld alá, hogy ne tudják kiásni magukat.

Berendezés:

Fontos, hogy legyen árnyékos helye is, mert a nyári melegben könnyen hőgutát kaphat. Növényeket, fűcsomókat lehet beültetni, valamint egy búvóhely is jól jöhet, ahova elvonulhat.

TakarmányozásaSzerkesztés

Ezt rontja el a legtöbb teknőstartó. A természetes élőhelyükön gyomokkal táplálkoznak (pl. pitypang, útifüvek, csorbóka fajok, tyúkhúr papsajtmályva, fehér here, vörös here, stb.), nagyon ritkán fogyasztanak egy kevés gyümölcsöt is. Sok fogságban tartott teknőst csak gyümölcsökkel etetnek, amitől eldeformálódik a páncéljuk, megnő a szarukávájuk és kevés ideig élnek. A megfelelő, változatos táplálásuk nagyon fontos.

Ami nagyon rossz nekikSzerkesztés

Sokat sétáltatják őket a padlón. Ettől szétcsúsznak az ízületeik. A legjobb, ha mindig az élőhelyükhöz hasonló helyen vannak.

Az sem jó nekik, ha túl stresszes környezetbe kerülnek. (Pl. sokan fogdossák őket , ide-oda pakolgatják , stb.) A legjobb nekik, ha nyugalmas környezetben, minél nagyobb terráriumban lehetnek, megfelelő aljzattal.

VédettségeSzerkesztés

Az élőhelyek pusztulása és az illegális kisállat-kereskedelem következtében vad állományai csökkenőben vannak. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a mérsékelten fenyegetett kategóriába sorolja. Tartásához CITES-engedély szükséges.

ÁllatkertekbenSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés