Görög teknős

hüllőfaj

A görög teknős (Testudo hermanni) a hüllők (Reptilia) osztályának a teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Görög teknős
Testudo hermanni boettgeri4.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testitudines)
Alrend: Nyakrejtő teknősök (Cryptodira)
Család: Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae)
Nem: Testudo
Linnaeus, 1758
Faj: T. hermanni
Tudományos név
Testudo hermanni
Gmelin, 1789
Elterjedés
A görög teknős elterjedési területe. A T. h. hercegovinensis és T. h. pelloponesica alfajokat ma a boettgeri alfajba soroljuk.
A görög teknős elterjedési területe. A T. h. hercegovinensis és T. h. pelloponesica alfajokat ma a boettgeri alfajba soroljuk.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Görög teknős témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Görög teknős témájú médiaállományokat és Görög teknős témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Dél-Európában elterjedt faj. Megtalálható a Balkán térségen belül Görögországban, Szerbiában, Montenegróban, és Bulgáriában, ezen kívül Horvátország, Olaszország, Korzika, Szardínia és Dél-Franciaország egyes területein. Románián belül csak a Kazán- és Vaskapu-szorosok térségében él egy elszigetelt populáció. Élőhelyét napsütötte, száraz, sziklás hegy- és dombvidékek képezik, rendszerint meszes talajjal.

AlfajaiSzerkesztés

  • T. h. hermanni: élőhelye Olaszország és Dél-Franciaország. Kisebb termetű és színesebb mintázatú, nagyobb a combpajzsa, mint a mellpajzsa.
  • T. h. boettgeri: a Balkánon él, nagyobb méretű, fakóbb színű, a mellpajzsa nagyobb, mint a combpajzsa. A régebbi rendszertanok által elismert T. h. hercegovinensis és T. h. pelloponesica alfajokat újabban ezzel az alfajjal azonosítják.

MegjelenéseSzerkesztés

A kifejlett egyedek hossza 12-23 centiméter. Páncéljuk magasan ívelt, ovális, mellvértjük lapos ( a hímeké homorú), alapszíne okkersárga melyen eltérő nagyságú sötét foltok helyezkednek el. Egyes egyedekről hiányozhat a mintázat. Páncéljukon jól megfigyelhető növekedésük szakaszossága. E rovátoltság alapján nem lehet megállapítani a teknősök korát. Az idősebb példányokról ez lekophat, páncéljuk simává válik. Lehet találkozni olyan egyedekkel amik páncélja csorbult vagy foltokban csontig kopott. Ezek mechanikai sérülések, legtöbbször ragadozó madarak okozzák, magasból sziklákra, néha úttestre ejtik a teknősöket, hogy páncéljuk összetörjön.

A fogságban rosszul táplált (gyümölcsökkel-zöldségekkel etetett), beteg teknősök páncélja általában nem egyenletes, besüppedt vagy "piramis" alakú. Szarukávájuk, azaz "csőrük" sokszor túlnő. Általában ez is a rossz táplálásnak köszönhető. A túlnőtt szarukávát az állatorvos le tudja vágni, viszont a páncél eldeformálódását nem lehet rendbe hozni, legfeljebb annyit érhetünk el, hogy nem romlik tovább.

ÉletmódjaSzerkesztés

Nappali életmódú, aktív állatok. Idejük nagy részét táplálkozással töltik. Táplálékukat rostban gazdag és rendszerint magas kalciumtartalmú vadnövények alkotják. A kifejledt teknősöknek kevés természetes ellensége van. Egyes ragadozó madarak a teknősöket a levegőbe emelve, majd sziklás-köves talajra ejtve képesek feltörni azok páncélját. A szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus) és a szirti sas (Aquila chrysaetos) is bizonyítottan alkalmazza ezt a módszert.

Telelésük novembertől márciusig tart, ébredés után 1-2 hétig intenzíven táplálkoznak. Mikor beindul a bélműködésük, keringésük és kondíciójuk is helyre állt, kerül sor a párzásra. Párzási időszakban a hímek igen hevesen udvarolnak és rengeteget mozognak, nagy területeket járnak be a nőstény után kutatva. A nőstények általában passzív viselkedést tanúsítanak a hímek felé, gyakran nem vesznek róluk tudomást és próbálnak tovább haladni, ekkor a hím hosszas lökdösődéssel udvarol. A nőstények 5-8 darab, 32 x 25 milliméteres tojást raknak, melyek időjárástól, hőmérséklettől függően 57-100 nap elteltével kelnek ki. Évente akár 2-3 fészekaljuk is lehet. A kis teknősök nemét a hőmérséklet határozza meg.

 
Séta a kertben

TartásaSzerkesztés

Bár tartásuk nem kifejezetten nehéz, sok figyelmet és ráfordított időt igényel. Megfelelő gondoskodás mellett igen szívós és hosszú életű terráriumi állatok válnak belőlük. Fontos kiemelnünk, hogy védett, csökkenő állományú faj lévén, csak fogságban, megbízható tenyésztőnél született teknőst vásároljunk. Magyarországon csak CITES-engedéllyel ellátott egyedek tarthatók, 10 cm-es páncélhosszúság elérése után pedig az állatokat microchippel kell ellátni.

TerráriumSzerkesztés

A terrárium minimális méretei:

Hosszúság: a teknős páncélhosszának minimum 7-szerese

Szélesség: a teknős páncélhosszának minimum 6-szorosa

Természetesen minél nagyobbat tudunk biztosítani, annál jobb.

Aljzat:

Az legmegfelelőbb aljzat a természetes, vegyszermentes kerti föld. Állatkereskedésben sokszor javasolnak kókuszrostot, homokot és egyéb alzattípusokat, de ezek károsan hathatnak a teknős ízületeire. A homok a tápcsatornába jutva akár bélelzáródáshoz is vezethet.

Berendezés:

A terrárium berendezésekor törekedjünk az állat természetes élőhelyének utánzására. Erre a célra használhatunk köveket, fadarabokat, élő- vagy műnövényeket. Mivel növényevő állatról van szó, kerülnünk kell a mérgező növényeket. Terráriumi körülmények között a növények rendszerint hamar elszáradnak, de így is igen esztétikus hatást tudnak nyújtani. Helyezzünk a terráriumba megfelelő méretű itatót is.

Világítás:

Fontos, hogy legyen UV fényt adó lámpa és melegítő lámpa is. Vannak kifejezetten hüllőknek való lámpák, amik mindkettőt tartalmazzák.

A lámpa alatt akár 40 °C is lehet, a terrárium többi részén 25 °C körül legyen a hőmérséklet.

Kinti kifutóSzerkesztés

Nyáron építhetünk teknősünknek egy kifutót a kertbe. Erre is vonatkozik, hogy minél nagyobb, annál jobb. Fontos, hogy megfelelően elkerítsük, és a széleit ássuk be legalább 10 cm-re a föld alá, hogy ne tudják kiásni magukat.

Berendezés:

Fontos, hogy legyen árnyékos helye is, mert a nyári melegben könnyen hőgutát kaphat. Növényeket, fűcsomókat lehet beültetni, valamint egy búvóhely is jól jöhet, ahova elvonulhat.

TakarmányozásaSzerkesztés

Nagyon fontos a teknősök megfelelő, változatos táplálása. Természetes élőhelyükön magas kalciumtartalmú vadnövényekkel, gyomokkal táplálkoznak (pl. pitypang, útifüvek, csorbóka, tyúkhúr, papsajtmályva, fehér here, vörös here, stb.), fogságban is ilyen takarmányra van szükségük. Zöldségekkel, gyümölcsökkel való táplálásukat kerüljük. A gyermekláncfű népszerű takarmánynövény, ám magas oxálsavtartalma miatt egyoldalú fogyasztása hosszú távon káros lehet, így érdemes más vadnövényekkel keverve etetni.

Bár a görög teknősök ritkán isznak, fontos a megfelelő vízellátásuk. Kerüljük a nagyon száraz körülmények között való tartásukat, élőhelyükön mindig álljon rendelkezésükre ivóvíz. Olykor megkínálhatjuk őket valamilyen lédús gyümölccsel, például görögdinnyével.

Ami nagyon rossz nekikSzerkesztés

Soha ne tegyük ki a teknősöket a padlóra sétálni, mivel a kemény, sima felületen való mozgás károsan hat az izületeikre. Megfelelő méretű terráriumban a teknős bőségesen ki tudja elégíteni mozgásigényét.

Kerüljük a teknősök rendszeres simogatását, fogdosását. A legjobb nekik, ha nyugalmas környezetben, minél nagyobb terráriumban lehetnek, megfelelő aljzattal.

VédettségeSzerkesztés

Az élőhelyek pusztulása és az illegális kisállat-kereskedelem következtében vad állományai csökkenőben vannak. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a mérsékelten fenyegetett kategóriába sorolja. Tartásához CITES-engedély szükséges.

ÁllatkertekbenSzerkesztés

Szinte minden állatkertben élnek görög teknősök. Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Debreceni Állatkertben, a Kecskeméti Vadaskertben, a Győri Állatkertben, a Miskolci Állatkertben, a Pécsi Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben, a Szegedi Vadasparkban és a Gyöngyösi Állatkertben tartanak görög teknősöket.

HivatkozásokSzerkesztés