A szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Egyéb neve: kőszáli sas.

Szirti sas
Figyelő példány
Figyelő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Sasformák (Aquilinae)
Nem: Aquila
Faj: A. chrysaetos
Tudományos név
Aquila chrysaetos
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Falco chrysaetos Linnaeus, 1758
  • Falco fulvus Linnaeus, 1758
Elterjedés
A szirti sas elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A szirti sas elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szirti sas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti sas témájú médiaállományokat és Szirti sas témájú kategóriát.

A szirti sas Albánia[1] és Skócia nemzeti madara.[2]

Előfordulása szerkesztés

A szirti sas megtalálható Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában, habár manapság nagyon leszűkült az élőhelye. A hegyvidékeket, a sziklafalakat és a nyílt területeket kedveli.

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, télen olykor a Hortobágyon lehet megfigyelni őket. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 7 szirti sas telelt Magyarországon.[3] Magyar állatkertek közül egyedül a Szegedi Vadasparkban tartják. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 6 darab szirti sast találtak Magyarországon.[4]

2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 2 itthon telelő szirti sast figyeltek meg a madarakat számlálók.[5]

Alfajai szerkesztés

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 75–90 centiméter, szárnyfesztávolsága 190–220 centiméter, testtömege pedig 3–6,7 kilogramm. Tollazata barna, a tollak vége szürkés; a fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas, erős tépőcsőr.

Életmódja szerkesztés

Magányosan vagy párban él. Főként emlősökre és madarakra vadászik, de jelentős mértékben dögevő. Vadászterülete 520 km2 is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik. A szabadban akár 15-20 évig is él, de fogságban egy madár elérte a 46 éves kort is Európában.[7] Az idősebb madarak költőhelyükön maradnak, a fiatalok messze elkóborolnak. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző (csak a legerősebb fióka marad életben, a másikat megöli).

Szaporodása szerkesztés

Ivarérett csak 4–5 éves korában lesz, költési időszaka februártól júniusig tart. A sasfészek akár 3,5 méter magas és 1,5 méter átmérőjű is lehet. Sziklapárkányokra és magas fákra készíti a fészkét. Évente egyszer költ, ekkor a tojó 2 barnán pettyezett tojást rak, melyeken 43-45 napig kotlik. Gyakran csak az egyik fióka marad meg. A fiatal madár 65–70 nap múlva repül ki a fészekből.

Közeli rokon faj szerkesztés

A szirti sas legközelebbi rokona a parlagi sas (Aquila heliaca).

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Robert Elsie: Albania. Countries and Their Cultures. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
  2. Reynolds, James. „Golden eagle is our national bird”, The Scotsman, 2011. június 8. 
  3. MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. (Hozzáférés: 2012. február 9.)  
  4. Elkészült a magyarországi sasleltár. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  5. Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  6. Fesztáv (Wingspan)
  7. Gordon, S. (1955). The Golden Eagle; king of birds. 1st Am. ed. Citadel Press, New York.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés