Fehér

szín

Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza. A fehér tárgyakról származó fény a fehér színinger. Ennek az emberi látásra kifejtett hatása a fehér pszichofizikai érzéklet. A fehér mint szín nem szerepel a Nemzetközi Világítástechnikai Szótárban,[2] mert a fentiek bármelyikét, sőt a fehér fényforrás fényét is jelentheti.

Fehér
 
Százszorszép virága
Százszorszép virága
Spektrális koordináták
HullámhosszMinden látható hullámhosszból azonos mennyiséget tartalmaz
FrekvenciaMinden látható frekvenciából azonos mennyiséget tartalmaz
Színkoordináták
Hexa-hármas#FFFFFF
RGB (r, g, b)(255, 255, 255)
CMYK (c, m, y, k)(0, 0, 0, 0)
HSV (h, s, v)(0°, 0%, 0%)
Pantone Papyrus White[1]
 
Színkomponensek
Hexa-hármas #E8EDE6
RGB (r, g, b) (232, 237, 230)
CMYK (c, m, y, k) (9, 7, 9, 0)
HSV (h, s, v) (29°, 3%, 93%)

Az a tulajdonság, hogy valami fehér, nem függ annak világosságától; annak csakis spektrális tulajdonságát fejezi ki. Láthatunk valamit fehérnek a Hold fényénél éjszaka, vagy szikrázó napsütésben, tehát egymástól eltérő világossági körülmények között. A világosság kifejezésére vagy a fényerősség, vagy a fénysűrűség használható.

Fehér fény az, amely a nappali természetes megvilágításból származik, és annak spektrumát semmilyen tényező nem befolyásolta. Az emberi látás képes alkalmazkodni különféle megvilágításokhoz; ezek a szabványos fényforrások.[3] A nappali fénynek megfelelő megvilágítás jele: D65 (daylight, 6500 K színhőmérsékletű).

Fehérnek látjuk a Nap felszíni hőmérsékletére, kb. 5000 °C-ra hevített testek izzását is. Hétköznapi nyelven fehéret ad az összes szín keveréke, vagyis ha a szemünk által érzékelt színspektrum, a szivárvány összes színének megfelelő fény egyidőben, ugyanarról a helyről sugárzik. De két kiegészítő szín (pl. kék és sárga), vagy a három alapszín, a vörös, a zöld és a kék additív keveréke is fehéret ad. A fehér mindig keverék szín, monokromatikus fehér színű fény nem létezik.

A fehér fény szerkesztés

 
F4 fluoreszcens sugárzó fényének spektrális eloszlása egy termikus sugárzóéval összehasonlítva. Mindkettő színhőmérséklete kb. 2900 K
Egyiket is, másikat is fehérnek látjuk, ha egyéb fényforrás nincs jelen

A fénytanban megkülönböztetünk primer és szekunder sugárzókat. A primer sugárzók energiát vesznek fel valamilyen folyamattól, és azt fény formájában bocsátják ki. A szekunder sugárzók csupán a más forrásból származó fényt képesek reflektálni. Bármilyen színes fényt könnyű definiálni, a fehér fényt azonban nem.

Az élőlények – és így az ember – a törzsfejlődés során a Napból származó természetes nappali megvilágításhoz alkalmazkodtak, ezt érzékelik fehérként. Ez a megvilágítás viszont a napszaknak megfelelően változik. Ezért valamennyi ilyen természetes megvilágítást – kellő alkalmazkodás után – fehérnek tekintünk.[4] Következésképp az ember képes a mesterséges megvilágítás különféle fajtáihoz is alkalmazkodni. Ezek a gyertya fényétől a monitor színéig (2000–9300 K színhőmérséklet) terjedő tartományt fedik le. A jelenség neve: színi áthangolódás (colour adaption)

A természetes fényforrások termikus sugárzók, tehát a vizuális spektrum teljes tartományában minden hullámhosszon sugároznak, így nem hamisítják meg a megvilágított felületek színét; ezek valóságos fehér fényt sugároznak. A fluoreszcens sugárzók (pl. kompakt fénycsövek) vonalas sugárzók, spektrumuk a felhasznált fényporok ("foszforok") anyagától függően egyes hullámhosszakon nem sugároz fényt. Ezek szerepelnek ugyan a szabványos fényforrások között, de eltérésüket a hagyományos fényforrásoktól a színvisszaadási indexszel[5] tudjuk kifejezni.

A repülőtéri technikában használható fehér fényforrások számára megengedett értékeket szűkítették a sárga színek és bővítették a kék színek tartományában.[6]

A Nap sugárzása spektrálisan nem egyenletes, ehhez járul még a Föld légkörében létrejövő fényabszorpció. Ezért a természetes fehér fény kis mértékben eltér a 6500 K korrelált színhőmérsékletű Planck-sugárzó spektrumától.

Fehér minták szerkesztés

Fehér minták különféle színminta atlaszokból[7]

színminta atlasz L* u' v'
NCS 89,9 0,19 0,48
OSA 82,32 0,20 0,47
Munsell 96,00 0,20 0,47

Az adatok a CIELUV rendszerre vonatkoznak, erre épül többek között az OSA színrendszer és a színvisszaadási index.

A méréstechnikában fehér etalonként magmézium-oxidot, bárium-szulfátot használnak használnak, amelyek a lehető legkisebb mértékben hamisítják meg a visszavert fény spektrumát, és a reflexiójuk csaknem száz százalék.

Szimbolikája szerkesztés

 
Tej
 
Hófehér hó
  • Tisztaság, egészség: a kórházak, orvosi öltözékek, eszközök színe
  • Ártatlanság, szüzesség: menyasszonyi ruha, fehér liliom, Hófehérke
  • Béke: fehér zászló
  • A politikában konzervativizmus, ellenforradalom: fehérek, fehérterror
  • A gazdaság kifehérítése = a feketegazdaság visszaszorítása
  • A keleti és afrikai szimbolikában a halál, a gyász színe.
  • Az emberi tulajdonságok között a flegmatikus szimbóluma a fehér.

Fehér ember alatt a kaukázusi (europid) típusú embert értjük, megkülönböztetve más rasszokhoz tartozóktól.

Színkedvelés szerkesztés

Az ókori Egyiptomban a pompa és az öröm kifejezése volt.

A középkori Egyház a születés, a keresztelés és a főünnepek szimbólumaként használta, szokásos liturgiai színként.

A Reneszánsz kiemelten kedvelte, főként a fehér–fekete színkontraszt formájában, mint a jó és a rossz jelképét

Fehér dolgok szerkesztés

Fehér festékek szerkesztés

Különbséget teszünk festékek (angolul dye) és pigmentek között. A festékek vízben oldhatóak, a pigmentek viszont szerves oldószerben. A kalcium-oxid (E-529) és a magnézium-oxid nem oldódik, hanem vegyületet képez a vízzel.

  • Mész: a legrégebbi fehér festékek egyike, a freskók fehér színét is ez adja. A kalcium-karbonátot élelmiszer színezékként definiálták (E-170)
  • Ólomfehér: az olajfestéshez leggyakrabban használt fehér festék, mesterségesen állítják elő, összetétele: [2(PbCO3) . Pb(OH)2]. Mérgező pigment.
  • Horganyfehér: cink-oxid. Az alkímia ezt a vegyületet fehérsége, laza szerkezete miatt a „bölcsek gyapja”, vagy „fehér semmi” (nihilum album) néven említi. Kevésbé fedőképes, mint az ólomfehér.
  • Titánfehér: titán-dioxid, nagyon jó fedőképességű, kiváló, színtartó fehér pigment, igen gyakran használják. Élelmiszer színezékként E-171
  • Magnézium-hidroxi-szilikát[8] E-553a

A színmérésben használatos igen nagy reflexiójú fehér anyagok:

  • Bárium-szulfát[9] reflexiója 0,95...0,99 között változik a spektrum mentén
  • Magnézium-oxid reflexiója 0,96...0,988 között változik, növekvő hullámhosszak szerint.[10] Élelmiszer-adalékként E-530.

Colour Index International szerint szerkesztés

A Colour Index International részletes táblázatai a főszínek szerint rendezve listázzák a színezékek adatait[11]

Néhány fémoxid színezék fluoreszcens tulajdonságokkal rendelkezik. Ha ezeket olyan fényforrás világítja meg, amelynek van ibolyántúli komponense, rendkívül fehérnek látszanak (cinkszulfid, stronciumoxid).

A fehér a színinger metrikában szerkesztés

A méréstechnika számára többféle fehérségi mérőszámot is definiáltak. Legfontosabb közülük a CIE White Index

 

A Carl Zeiss által kidolgozott leukométeres fehérségi mérőszám két hullámhosszon való méréssel volt merghatározható

 

A BASF fehérségi mérőszáma az RGB értékéből számítható:

 

ASTM E313-98 Standard Practice for Calculating Yellowness and Whiteness Indices from Instrumentally Measured Color Coordinates számítása a színinger változókból:

 

Jegyzetek szerkesztés

  1. Colours. u-do-design.com, 2012. [2012. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 14.) Pantone 5595 C, illetve RAL 9018
  2. CIE: IEC 60050 - International Electrotechnical Vocabulary - International Lighting Vocabulary. electropedia.org, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 3.)
  3. adapted white. CIE, 2021. (Hozzáférés: 2022. február 8.) A szabvány megemlíti, hogy azonos helysznen különféle fényt lehet fehérnek érzékelni
  4. Daylight illuminant: illuminant having the same or nearly the same relative spectral power distribution as a phase of daylight (International Lighting Vocabulary)
  5. Color rendering index. CIE, 2021. (Hozzáférés: 2022. február 8.)
  6. Redefining White Light Chromaticity Boundaries for Aviation. lrc.rpi.edu, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 1.) „ANSI C78.377.” CIE Class A tűrésmezők a repülés technikájában
  7. Locating Basic Spanish Colour Categories in CIE L*U*V* Space. redalyc.uaemex.mx, 2009. (Hozzáférés: 2011. november 9.)[halott link]
  8. Code of Federal Regulations Title 21 »FOOD FOR HUMAN CONSUMPTION«. accessdata.fda.gov, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 9.) liszt-adalék
  9. Bariumsulfat für Weißstandard DIN 5033. merck-chemicals.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
  10. Lukács, Gyula. A reflektanciatényező etalonja, Színmérés. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1982). ISBN 963-10-4484-X 
  11. The Color of Art Pigment Database: Pigment White. artiscreation.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 22.)

Források szerkesztés

  • Lukács, Gyula. A fehér, a fekete és társaik, Színmérés. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1982). ISBN 963-10-4484-X 
  • Nemcsics, Antal. Színtan. Budapest: Tankönyvkiadó (1977) 
  • Nemcsics, Antal. Színdinamika. Színes környezet tervezése. Budapest: Akadémiai Kiadó (1990). ISBN 978-963-05-8027-4 
  • Világítástechnikai kislexikon
  • NEMA – ANSI ANSLG C78.377-2008: Specifications for the Chromaticity of Solid State Lighting Products for Electric Lamps. American National Standards Institute, 2008. (Előírások LED fényforrások színességi koordinátáira)