Főmenü megnyitása
Cink-oxid
Zinc oxide.jpg
Cink-oxid
Zincite-3D-balls.png
Más nevek Horganyfehér

C.I. Pigment White 4
C.I. 77947

Kémiai azonosítók
CAS-szám 1314-13-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet ZnO
Moláris tömeg 81,4084 g/mol
Megjelenés Fehér, szilárd
Sűrűség 5,61 g·cm-3 (20 °C)[1]
Olvadáspont 1975 °C[1]
Oldhatóság (vízben) Gyakorlatilag oldhatatlan, 1,6 mg·l (29 °C)-1[1]
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−348,0 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
43,9 J·K−1.mol−1
Veszélyek
EU osztályozás Veszélyes a környezetre (N)[2]
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
1
0
 
R mondatok R50/53[2]
S mondatok S60, S61[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation Cink-szulfid
Cink-szelenid
Cink-tellurid
Azonos anion Kadmium-oxid
Higany(II)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A cink-oxid (képlete ZnO) a cink oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Fehér por, kis mértékben sárgás árnyalatú. Hevítés hatására sárga színű lesz, de ha lehűtik, visszanyeri a fehér színét. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de savakban és erős bázisokban feloldódik, tehát amfoter tulajdonságú. Oldódik nátrium-klorid vizes oldatában is. Nedvszívó hatású, a levegőn szén-dioxidot is elnyel.

Tartalomjegyzék

Kémiai tulajdonságaiSzerkesztés

Ha savakban oldódik, cinksókká alakul.

 

Amfoter vegyület, ugyanis erős bázisok is feloldják, velük szemben gyenge savként viselkedik. Ha bázisokkal reagál, vízben oldódó cinkátokká alakul.

Magasabb hőmérsékleten hidrogén, szén és szén-monoxid hatására cinkké redukálódik. Magasabb hőmérsékleten szintén redukálják az alkálifémek, a magnézium és az alumínium, a reakció heves.

Előfordulása a természetbenSzerkesztés

A természetben a vörös cinkérc vagy cinkit ásványként fordul elő. Ez hatszöges kristályokat alkot. Vörös színét az okozza, hogy mangánt tartalmaz.

ElőállításaSzerkesztés

Ha a cinket a levegőn elégetik, finom fehér porként cink-oxid keletkezik.

 

Előállítható cink-szulfátból is, úgy, hogy az oldatához nátrium-karbonátot adnak, és ezzel az oldatból cink-karbonát csapadékot választanak le. A csapadékot kimossák, majd izzítják, hogy cink-oxiddá alakuljon.

FelhasználásaSzerkesztés

A cink-oxidot olajfestékekben használják horganyfehér néven. Jó a fedőképessége. Felhasználják cinksók előállítására is. A cink-oxalát hevítésével előállított cink-oxidot katalizátorként alkalmazzák a szén-monoxidból és hidrogénből kiinduló metanolgyártásnál. Hintőporként használják a kozmetikában. Az orvosi gyakorlatban cinkkenőcsként és ragtapaszként alkalmazzák. A gumiiparban a legtöbb kaucsuk vulkanizálásakor aktivátorként, klórtartalmú kaucsukok vulkanizálásakor (pl. kloroprén-, klórbutilkaucsuk) vulkanizálószerként használják.

ForrásokSzerkesztés

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c A cink-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 17. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. a b c A cink-oxid veszélyei (ESIS)[halott link]