Montenegró

állam Délkelet-Európában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 11.

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja.

Montenegró
Crna Gora / Црна Гора
Montenegró zászlaja
Montenegró zászlaja
Montenegró címere
Montenegró címere
Nemzeti mottó: Crna Gora jest malena al je hrabra i poštena
(Montenegró kicsi, de bátor és becsületes.)
Nemzeti himnusz: Oj, svijetla majska zoro

FővárosaPodgorica
é. sz. 42° 47′, k. h. 19° 28′42.783333°N 19.466667°EKoordináták: é. sz. 42° 47′, k. h. 19° 28′42.783333°N 19.466667°E
Államformaköztársaság
Vezetők
ÁllamfőJakov Milatović
MiniszterelnökMilojko Spajić
Hivatalos nyelvmontenegrói

EU-csatlakozástárgyalások folyamatban
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint617 213 fő (2022)[1]
Rangsorban168
Becsült620 029[2] fő (2011. április)
Rangsorban168
Népsűrűség48 fő/km²
GDP2005
Összes1,91 milliárd  USD (167)
Egy főre jutó3 100  USD (117)
Földrajzi adatok
Terület13 812 km²
Rangsorban156.
Víz1,52%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemEuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelMNE
Hívószám382
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 122
  • 123
  • 124
Internet TLD.me
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat.

Egyoldalúan vezette be az eurót.

térkép szerkesztése

Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után, 2003-ban Szerbia és Montenegró kikiáltották a föderációt. A 2006 májusában megtartott függetlenségi népszavazást követően az év nyarán kimondta a függetlenségét, és a konföderáció feloszlott.[3]

2010 vége óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje,[4] valamint 2017 nyarától a NATO huszonkilencedik tagállama.[5][6]

Területét és lakosságát tekintve a legkisebb a szláv államok között. Fizetőeszközként az eurót használja, de nem része az eurózónának.

Etimológia

szerkesztés

A Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: Kara Dağ. Ugyanakkor a gora szó a délszláv nyelvekben erdőt is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet fekete erdőnek is értelmezni.[7]

A Montenegró nevet hivatalosan 1296-ban említették először, István Milutin szerb király oklevelében. Az olasz források 1348-ban említették először eredeti formájában, Cerna Gora néven.[8]

 
A Kotori-öböl
 
Hegycsúcsok
 
Perast szigetei a Kotori-öbölben

Néhány általános földrajzi adat:

Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak–déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő 2534 méteres Zla Kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magas Bobotov Kuk csúcs.

Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.

A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztározó épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.

Éghajlati zónák:

Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 °C-27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek, de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.
Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana folyó völgyéből, a Shkodrai-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 °C körül van, a legkevesebb –10 °C. Hirtelen időjárás-változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál(en). A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a –20 – –30 °C-os hőmérséklet sem.
Míg a tengerparton és a Shkodrai-övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van, ahol egész évben.

Élővilág, természetvédelem

szerkesztés

Az ország két fő biogeográfiai régióra osztható: a mediterrán és a hegyvidéki.[9]

Nemzeti parkjai

szerkesztés

Öt nemzeti park található az országban. A Durmitor Nemzeti Parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja[10]: a Tara szurdoka, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.

Természeti világörökségei

szerkesztés

Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.

Történelem

szerkesztés

A kora középkorban a mai Montenegró területén három fejedelemség helyezkedett el: Duklja, amely nagyjából megfelel a déli felének, Travunia nyugaton és Raška északon. A 14. és a 15. században a térséget Zetának nevezték. A Montenegró elnevezést a 15. század végétől használják. Miután oszmán fennhatóság alá került, Montenegró 1696-ban a Petrović-Njegoš-ház uralma alatt nyerte vissza függetlenségét. Montenegró függetlenségét a nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszuson ismerték el. 1910-ben az ország királysággá vált. Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlását követően Szerbia és Montenegró együttesen államszövetséget alkottak. A 2006 májusában tartott függetlenségi népszavazást követően Montenegró kinyilvánította függetlenségét és a konföderáció békésen feloszlott.

Politika és közigazgatás

szerkesztés

Montenegró parlamentáris köztársaság, amely 2007 őszén adta ki alkotmányát.[11]

 
A köztársasági elnök rezidenciája

Montenegró elnöke az államfő, akit közvetlen választásokon öt évre választanak meg. Az elnök képviseli az országot külföldön, törvényeket hirdet ki, országgyűlési választásokat ír ki, miniszterelnök-jelölteket javasol.

A montenegrói parlament egykamarás törvényhozó testület. A 81 fős parlament – a Skupština – tagjait négy évre választják.[12] Törvényeket hoz, szerződéseket ratifikál, kinevezi a miniszterelnököt, a minisztereket és a bíróságok elöljáróit stb.

Jogállamiság

szerkesztés

A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.[12] 2020 végén egy ellenzéki koalíció került hatalomra az augusztusban tartott választásokat követően, amely véget vetett a Szocialista Demokratikus Párt (DPS) három évtizedes uralmának.[12] A DPS azonban fenntartja az ellenőrzést az igazságszolgáltatás felett.[12] A korrupció a 2020-as években továbbra is probléma.[12]

Korrupció

szerkesztés

A 2010-es években az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek alapján a kis országhoz képest aránytalanul nagy, az 1990-es évek óta az államapparátusban feltűnő korrupció van jelen.[13] Bírálták a kormányt a montenegrói állampolgárság könnyű megadása miatt, az útlevelek kiadásának laza kezelését. Például Thakszin Csinavat volt thaiföldi miniszterelnök, akit a thaiföldi igazságügyi hatóságok elfogatóparancs alapján kerestek, montenegrói útlevéllel is rendelkezik.[14][15]

2019 februárjában korrupcióellenes tiltakozások kezdődtek Đukanović és a Duško Marković miniszterelnök által vezetett kormány ellen.[16][17] 2020 táján a magas szintű korrupció továbbra is az ország EU-s integrációjának egyik fő akadálya.[18]

Politikai pártok

szerkesztés

A 2020-as választások után a legnagyobb pártok:

  • Szocialista Demokratikus Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
  • Montenegró Jövőjéért (ZBGC – Za budućnost Crne Gore))

Egyéb pártok:

  • A Béke a Mi Nemzetünk (Mir je naša nacija), korábban Polgárok Blokkja (Građanski blok)
  • Egyesült Reformmozgalom (Fekete-fehérben) (Otvorena građanska platforma "Crno na bijelo")
  • Szociáldemokraták (SDCG)
  • Bosnyák Párt (Бошњачка странка)

Közigazgatási beosztás

szerkesztés
 
Montenegró községei
 
Podgorica

Montenegró 21 községre (opština) oszlik, ezek közül a fővárost és környékét magába foglaló Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik:

Külkapcsolatok

szerkesztés

Szimbólumok

szerkesztés

A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

Védelmi rendszer

szerkesztés

Montenegró hadereje három haderőnemből, szárazföldi, haditengerészeti és légierőből áll, valamint kiegészítve egy különleges műveleti komponenssel. 2009-től a szervezet teljesen hadrafogható, a Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozik, az ország szuverenitásáért felelős. Legfőbb külkapcsolati céljuk a NATO-ba való integrálódás a technikai és szervezeti modernizációval együtt. ENSZ és NATO műveletekbe is igyekszenek minél jobban bekapcsolódni. 2010 márciusától a magyar MH PRT-hez csatlakozott egy őrzés-védelmet ellátó montenegrói gyalogos szakasz, illetve egyéni feladatokat ellátó katonák is.[19]

A hadsereg létszáma 2014 végén 1 850 fő volt, ebből 245 fő tiszt, 786 fő altiszt, 581 legénységi állományú katona és 238 polgári alkalmazott. A hadsereg állományának átlagéletkora 39 év, ebből a polgári alkalmazottaké 50, a legénységi állományúaké 31 év.[20]

2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe.[21] 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama.[6]

Demográfia

szerkesztés
 
Montenegró etnikai térképe a 2003-as adatok szerint
  egyik népcsoport sincs abszolút többségben
  lakatlan terület / ismeretlen

Népességváltozás

szerkesztés
A népesség alakulása 2003 és 2022 között
Lakosok száma
612 267
614 261
615 875
618 294
620 029
621 810
622 303
622 359
621 306
617 213
2003200520072009201120142016201820202022
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

szerkesztés
Legnagyobb 20 település (2011. évi népszámlálás)[22]

 
Podgorica
 
Nikšić

# Település Népesség # Település Népesség

 
Pljevlja
 
Cetinje

1 Podgorica 150 977 11 Rožaje 9422
2 Nikšić 56 970 12 Tivat 9367
3 Pljevlja 19 136 13 Dobrota 8189
4 Cetinje 13 918 14 Danilovgrad 5156
5 Bar 13 503 15 Tuzi 4748
6 Budva 13 338 16 Škaljari 3807
7 Bijelo Polje 12 900 17 Burtaiši 3800
8 Berane 11 073 18 Plav 3717
9 Herceg Novi 11 059 19 Bijela 3691
10 Ulcinj 10 707 20 Mojkovac 3590


 
Montenegró népsűrűsége 2019-ben

Etnikai megoszlás

szerkesztés
 
Montenegró nemzetiségei, 2003-ban

A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Montenegró legnagyobb számú nemzetisége a montenegrói: 278 865 fő, az ország lakosságának mintegy 45%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (178 110 fő, 30%), a bosnyák (53 605 fő, 8,65%), az albán (30 439 fő, 4,91%) kisebbség. A horvátok 1%-ot tesznek ki, további 1,1% roma.

A romák némelyike egyiptominak vallja magát,[23] mivel az ország elmaradott részein sokan még mindig hisznek abban a középkori elképzelésben, hogy a cigányság Egyiptomból ered.

Nyelvi megoszlás

szerkesztés

A lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének.[mikor?] Az ország nemzeti nyelvének ugyan a montenegróit nevezi meg alkotmányában, de számos magát montenegrói nemzetiségűnek valló személy szerbnek tekinti az anyanyelvét. Ráadásul a montenegróit elég kérdéses ténylegesen külön nyelvnek venni, hisz kevés különbség van közte és a szerb között.

Vallási megoszlás

szerkesztés

A 2011-es népszámlálás alapján:[24]

Szociális rendszer

szerkesztés
Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 7,4 mrd $ (2023) [25]
GDP növekedési ráta 4,4% (2024 Q1) [26]
Egy főre jutó GDP (PPP) 31 216 $ (2023) [27]
Államadósság 4,4 mrd € (2022) [28]
Államadóssági ráta 72,1% (2022) [28]
Infláció 3,5% (2024. július) [29]
Foglalkoztatottsági ráta - [30]
Munkanélküliségi ráta 12,9% (2024. március) [31]
Minimálbér 450 € (2024) [32]
Bérnövekedés üteme - [33]
Jegybanki alapkamat - [34]
SZJA 9% (2024) [34]
ÁFA (általános) 21% (2024) [35]
TAO 9% (2024) [34]

A mezőgazdaság uralta a gazdaságát a 20. század közepéig,[11] de ma már gazdasága többnyire szolgáltatásalapú. Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó montenegrói GDP 2018-ban az EU-átlag kevesebb mint felét, 48%-át tette ki.[36] Az ország nem része az eurózónának, de 2002 óta hivatalos pénznemként egyoldalúan az eurót használja.[11]

A munkanélküliség a 2010-es évek végén magas.[37]

 
Pljevlja hőerőműve

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

szerkesztés

A területének kevesebb mint egytizedét művelik, és ennek körülbelül kétötödén gabona terem.[11] A felvidéken a fő mezőgazdasági tevékenység a juhászat.[11]

Főbb termények :[37] búza, árpa, burgonya, szőlő, zöldségek, paradicsom, görögdinnye, alma, citrusfélék, olajbogyó, szőlő (borászat).

Mivel Montenegró több mint kétötödét erdők borítják, az erdőgazdálkodás gazdasági szempontból fontos.[11]

Főbb iparágak :[37] acél- és alumíniumgyártás, mezőgazdasági feldolgozás, fogyasztási cikkek gyártása.

A legfontosabb ásványkincs a bauxit. Főleg Nikšić közelében termelik ki.[11] Továbbá ásványkincsek a vasérc és a lignit.

2020 táján a nikšići acélmű az ország legnagyobb ipari létesítménye.[11] Podgoricában a mezőgazdasági terményeket, köztük a dohányt dolgozzák fel, míg Cetinjében hűtőszekrényeket gyártanak.[11]

Idegenforgalom

szerkesztés

Montenegró 240 kilométeres tengerpartja régóta turisztikai célpont. Vonzó tájak, festői régi kőházak és strandok vonzzák a hazai és külföldi turistákat. A 2010-es évek végén Montenegró GDP-jének több mint 20%-át adja, és évente háromszor annyi látogatót vonz, mint az ország teljes lakossága.[37]

Egyéb ágazatok

szerkesztés

A tenger miatt van még halászat, de a kereskedelmi halászat elenyésző.[11]

Jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket részben az albán és az olasz maffia irányítja.

Külkereskedelem

szerkesztés

Fő áruk:

  • Export: alumínium, élelmiszer, cink, bor [38]
  • Import: élelmiszer, gépek és berendezések, fogyasztási cikkek [38]

Fő partnerek (2019) :[37]

A háború előtti Jugoszlávia királyainak nyári palotája volt Miločer közelében, és a háború utáni rezsim Sveti Stefan ősi halászfaluját luxusüdülőhellyé változtatták.[11] Ulcinj – amelynek építészetére görögök, bizánciak, velenceiek és ázsiaiak voltak hatással – szintén fontos turisztikai célpont.[11]

Kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Történelmi és kulturális fővárosa Cetinje.

Közlekedés

szerkesztés
 
Perast
 

Közúti forgalom

szerkesztés

A két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai főútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac-Podgorica-Kolašin-Bijelo Polje-Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje-Nikšić-Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi-Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.

Légi közlekedés

szerkesztés

Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgoricától 80 km. Információk: 082 671 337, 671 894

Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszerinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba.

Vízi közlekedés

szerkesztés

Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következő vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik).

Bar a fő tengeri kikötője. További kikötők: Budva, Kotor és Zelenika.

Vasúti közlekedés

szerkesztés

A fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).

Telekommunikáció

szerkesztés
Hívójel prefix 4O
ITU zóna 28
CQ zóna 15
Képek a kultúráról
 
Ostrog kolostor
 
 
Nemzeti Múzeum, Cetinje
 
 
Guszle (hangszer)
 
 
 
Fiatal férfiak a hagyományos viseletben

Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sokfajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és továbbálltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljević, Nemajić, Balšić, Crnojević és a Petrović dinasztiáknak.

Oktatási rendszer

szerkesztés

Kulturális intézmények

szerkesztés

Kulturális világörökség

szerkesztés

Művészetek

szerkesztés
 
Sveti Stefan

A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A 15. században, Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyvnyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a 18. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji (1661–1713).

A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a 19. században, a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Đurić, Danilo Kiš. Mivel Montenegró nagyon sok vért áldozott a szabadságáért, ezért a népre nagyon nagy – szinte mágikus – hatással van a költészet. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrović Njegoš (1813–1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és hazaszeretet jelenik meg.[39]

Irodalom

II. Péter Petrović-Njegoš (Петар II Петровић-Његош) herceget Montenegró legnagyobb költőjeként emlegetik. Egy mauzóleuma is van a Lovćen-hegyen.

Hagyományok

szerkesztés

Szokások, illemtan

szerkesztés

A bemutatkozás Montenegróban is hagyományosan köszöntéssel és kézfogással történik.[40] Nők és férfiak, illetve nők között ehhez még apróbb puszi is hozzátartozhat.[40]

A pontosságnak és az időnek csak az olyan hivatalos helyeken van jelentősége, mint a bíróságok.[41]

A beszélgetések alkalmával kerüljük pl. a születésszabályozás témáját. A vallásos és konzervatív montenegróiak ezt beavatkozásnak tekintik Isten dolgába.[42]

A személyes térnek nincs nagy jelentősége, ugyanis az ölelés és a váll megérintése fontos gesztus. Az ölelkezésnek azonos neműeknél van nagyobb szerepe, az ellenkező neműek esetében (hacsak nem rokon) a montenegróiak rosszalják az ilyet.[43]

A nőknek kimagasló szerepe van közműveknél és nagyvállalatoknál, egyéb szakmákban a férfiak dominálnak.[44] Montenegróban általában kevesebb tiszteletet tanúsítanak a nőkkel szemben, pl. nem engedik őket előre és nem tartják nyitva nekik az ajtót, ahol áthaladnak.[44]

A montenegróiak többnyire nem törődnek azzal, ha fiatalkorúak isznak, dohányoznak vagy részegek.[45] Törvényileg is elfogadott a 14 éves kortól folytatott nemi élet.[45] Az országban igen elterjedt a dohányzás, ezért különösen nyilvános helyeken erősen ki vannak téve a nem dohányosok a dohányosok füstjének.[46]

A vallás meghatározza a montenegróiak identitását,[47] az ezt érintő kérdések igen érzékeny területnek számítanak. A montenegróiak többnyire büszkék hovatartozásukra (még a magukat szerb nemzetiségűnek vallók is).[46]

Gasztronómia

szerkesztés

A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival.[48]

A különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "pljeskavica" hasonló, mint a "ćevap" csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti salátaadaggal.

  • Ražnjići: rablóhús.
  • Vješalica: roston sült szűzpecsenye
  • Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
  • A halételek közül népszerű a bordettó, halleves.
  • Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot (sós, érlelt tejszín).
  • Burek: a déli népek, a Balkán nemzeti ételének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszálvékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós túró vagy darált hús, de árulnak sonkás-sajtos, sajtos-gombás, pizzás, meggyes, almás változatot is. A túrós és húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a legfinomabb.

Új államként Montenegró nem tekint vissza gazdag sportmúltra, hacsak nem a Szerbia és Montenegró vagy a jugoszláv korszakot vizsgáljuk.

Montenegrónak a pekingi olimpia volt az első olimpiája, mióta független lett.

Labdarúgás

szerkesztés

A montenegrói labdarúgás is 2006-ban kezdődött egy Magyarország ellen megnyert, 2-1-re végződő mérkőzéssel, amit Podgoricában rendeztek. A FIFA hivatalos ranglistáján 2006-ban még mint újonnan indulók az utolsó helyet foglalták el, de a szerb labdarúgó kultúrának is köszönhetően mára feljöttek a 40. helyre, és jelenleg vezetik a 2012-es Eb-selejtező csoportjukat. A csapat legmagasabban jegyzett játékosa a Juventus csatára, Mirko Vučinić.

Vízilabda

szerkesztés

Montenegró inkább vízilabdában teljesíti a követelményeket. Egyik legnagyobb sikerét Málagában aratta 2008-ban, ahol a korábban 4 világbajnok játékost is felvonultató pólóscsapat a szerbeket verve nyerte meg a vízilabda Európa-bajnokságot.

Kézilabda

szerkesztés

A Budućnost Podgorica női kézilabda csapat az EHF-bajnokok ligája 2011-2012-es kiírásában a döntőben idegenben lőtt több góllal felülmúlta a Győri Audi ETO KC együttesét, így története során először megszerezte a BL trófeát. A női kézilabdacsapat 2012-ben Norvégiát legyőzve Eb-győztes lett.

Főbb ünnepek:

Dátum Név Megjegyzés
Jan. 1. Újév
Jan. 6. ortodox karácsony Karácsony (december 24.) a Julianus-naptár szerint
Jan. 7. ortodox karácsony Karácsony (december 25.) a Julianus-naptár szerint
Jan. 14. ortodox újév Újév a Julianus-naptár szerint
változó ortodox nagypéntek
változó ortodox húsvét
változó ortodox húsvéthétfő
Máj. 1. A munka ünnepe
Máj. 9. Győzelem napja A második világháború vége Európában
Máj. 21. A függetlenség napja 2006-os függetlenségi népszavazás napja
Júl. 13. Nemzeti ünnep A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak ellen.
  1. https://www.monstat.org/uploads/files/demografija/pr.kretanje/2022/Vital%20statistics%20in%20Montenegro%202022.pdf
  2. 2011-es népszámlálási adat
  3. Serbia ends union with Montenegro. The Irish Times , 2006. június 5. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
  4. Montenegró, az EU új tagjelöltje Archiválva 2011. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Euractiv.hu 2010. december 18.
  5. Új taggal bővül a NATO. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  6. a b A NATO tagjává válik Montenegró. hirado.hu. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  7. Сравнительно-историческая грамматика славянских языков Курс лекций Новосибирск 2011, 16-17. о. http://www.nsu.ru/xmlui/bitstream/handle/nsu/1217/Щеглова_КЛ_Сравнит.-ист[halott link]. грам.pdf
  8. Vladimir Corovic: Istorija srpskog naroda. www.rastko.rs. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  9. Unit, Biosafety: Main Details (angol nyelven). www.cbd.int. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  10. Archivált másolat. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  11. a b c d e f g h i j k l Montenegro | History, Population, Capital, Flag, Language, Map, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  12. a b c d e Montenegro: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  13. Michael Martens: Nach der Wahl in Montenegro: Der Doppelpartner. In: Frankfurter Allgemeine Zeitung vom 7. April 2008, abgerufen am 13. Oktober 2018. (németül)
  14. Ein Freund für alle Fälle. In: Der Standard. 2. August 2009.(németül)
  15. Länder, in denen ihr für Geld einen Pass oder eine Elite-Staatsbürgerschaft kaufen könnt (németül)
  16. Thousands march in Montenegro capital to demand president resign”, Reuters, 2019. március 16. 
  17. Montenegrin Antigovernment Protests Enter Eighth Week”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2019. április 7. 
  18. BTI 2022 Montenegro Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  19. „Zdravo!” (magyar nyelven). Honvédelmi Minisztérium, 2010. május 14. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)
  20. Gál Csaba: Nemzetközi katonai és haditechnikai szemle. A montenegrói hadsereg személyi állománya. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/4. sz., 161. oldal, ISSN 2060-1506
  21. Meghívták Montenegrót a NATO-ba. hvg.hu, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2015. december 3.)
  22. https://www.citypopulation.de/en/montenegro/
  23. Montenegró: megkérdőjelezhető identitások (kitekinto.hu). [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  24. Census of Population, Households and Dwellings in Montenegro 2011. Monstat pp. 14, 15. (Hozzáférés: 2011. július 12.) For the purpose of the chart, the categories 'Islam' and 'Muslims' were merged; 'Buddhist' (.02) and Other Religions were merged; 'Atheist' (1.24) and 'Agnostic' (.07) were merged; and 'Adventist' (.14), 'Christians' (.24), 'Jehovah Witness' (.02), and 'Protestants' (.02) were merged under 'Other Christian'.
  25. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=ME
  26. https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/gdp-growth-annual
  27. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=ME&view=chart%2C
  28. a b https://countryeconomy.com/national-debt/montenegro
  29. https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/inflation-cpi
  30. https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/employment-rate
  31. https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/unemployment-rate
  32. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/montenegro
  33. https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/wage-growth
  34. a b c https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/indicators
  35. https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/sales-tax-rate
  36. GDP per capita in PPS. European Commission. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  37. a b c d e CIA World Factbook. [2009. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  38. a b atlas.media.mit.edu Archiválva 2016. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  39. MonteNegro - Info | Kultúra | Kultúra és művészet
  40. a b Montenegro, Greetings (Culture Crossing Guide)
  41. Montenegro, Views of time (Culture Crossing Guide)
  42. Montenegro, Communication Style (Culture Crossing Guide)
  43. Montenegro, Personal Space & Touching (Culture Crossing Guide)
  44. a b Montenegro, Gender Issues (Culture Crossing Guide)
  45. a b Montenegro, Law & Order (Culture Crossing Guide)
  46. a b Culture and Etiquette in Montenegro (Rough Guides)
  47. Montenegro, Videos & other Stuffs (Culture Crossing Guide)
  48. MonteNegro - Info | Ételek | Ételek

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Montenegro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat.