Wikipédia

Ancona

város Olaszországban

Ancona egy olaszországi kikötőváros az Adriai-tenger partján. Ancona megye és egyúttal Marche régió fővárosa. Neve a görög nyelvből származik és könyököt jelent; ezt a kiszögellést nevezik „Itália könyökének”. Rómától 280 km-re északkeletre, Bolognától 200 km-re délre, Firenzétől 180 km-rel keletre fekszik.

Ancona
Ancona látképe
Ancona látképe
Ancona címere
Ancona címere		 Ancona zászlaja
Ancona zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióMarche
MegyeAncona (AN)
Polgármester Fabio Sturani
Védőszent Judas Cyriacus
Irányítószám 60100
Körzethívószám 071
Forgalmi rendszám AN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség100 924 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség816 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület123 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Ancona (Olaszország)
Ancona
Ancona
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 37′, k. h. 13° 31′Koordináták: é. sz. 43° 37′, k. h. 13° 31′
Elhelyezkedése Ancona térképén
Elhelyezkedése Ancona térképén
Ancona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ancona témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése szerkesztés

Az Adriai-tenger nyugati partján, a Conero-hegy északi vonulata által képzett félszigeten terül el. A félsziget alakítja ki az Anconai-öblöt. Mint minden Adria-parti olasz városból, Anconából is látszik a napfelkelte a tenger felől, de az egyetlen olyan város, ahonnan a naplementét is megfigyelhetjük a tengeren, mivel a félszigetet keletről is és nyugatról is áztatja a tenger. A város területe dombokon és völgyeken osztozik.

Történelem szerkesztés

Kr. e. 387-ben alapította I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz. Görög neve Ankón volt, a latin Ancon Dorica. A Római Birodalom az illír háború során foglalta el, Kr. e. 268-ban. A város már a kezdetektől igen jelentős volt, mert innen vezet a legrövidebb tengeri út Dalmáciába, ráadásul egy mészkőszirt védelmében ez az Adria teljes partján Itália egyetlen jó, természetes kikötője. Traianus császár megnagyobbíttatta a kikötőt, és egy rakpartot építtetett. A Római Birodalom bukása után a város a gótok, a longobárdok, majd a szaracénok kezébe került. A középkorban egy ideig független köztársaságként a Pentapolis városszövetséghez tartozott. I. sz. 774-ben Nagy Károly a pápai államnak adományozta. A franciák 1797-ben átmenetileg megszállták, és jelentős erődvárossá építették ki. A napóleoni háborúk után visszakerült a pápai államhoz, 1860-ig – Itália egyesítéséig – annak része maradt.

Demográfia szerkesztés

Ancona népessége:

Gazdaság szerkesztés

  • Hadikikötő,
  • halászat,
  • hajógyártás,
  • vegyipar,
  • cukoripar.

Itt van az olasz hangszergyártás központja.

Kultúra szerkesztés

Egyetemét 1965-ben alapították.

Látnivalók szerkesztés

 
Il duomo di San Ciriaco
 
Piazza del Plebiscito
 
Faro vecchio

Az 1972-es földrengés számos épületét megrongálta.

Templomok szerkesztés

Múzeumok szerkesztés

Egyéb szerkesztés

Közlekedés szerkesztés

A Riviera del Sole tengerparti szakasz központi részén fekszik. A 20. század elején Ancona volt a Triesztből és Fiuméből érkező hajók legfontosabb kikötőhelye, de a második világháború után veszített forgalmából.

Jelenleg a következő hajótársaságok biztosítják az összeköttetést a Földközi-tenger kikötővárosaival:

  • Adria Ferries (Dürres)
  • Blue Line International (Split, Stari Grad, Vis)
  • Jadrolinija (Split, Zadar)
  • SNAV (Split)
  • Superfast Ferries (Igoumenitsa, Patras)
  • ANEK Lines (Igoumenitsa, Patras)
  • Minoan Lines (Igoumenitsa, Patras)
 
Komphajók Ancona kikötőjében

Közúti közlekedés szerkesztés

Ancona könnyedén elérhető az A14-es autópályáról, valamint a Strada Statale 16 közútról.

A városban trolibusz is közlekedik.

Vasúti közlekedés szerkesztés

Az anconai központi vasúti pályaudvar (La Stazione di Ancona) tranzitállomásként szolgál az Ancona–Lecce, a Bologna–Ancona és a Ancona–Orte-vasútvonalakon.

Rómából Anconába vezet Közép-Itália második legfontosabb vasúti útvonala, az Appenineken áthaladó Ancona-Foligno-Orte-Róma vasútvonal.

A vasútvonalak illetve autóutak alagúton, dombokon át tartanak a tengerpart irányába.

Légi közlekedés szerkesztés

Ancona egy kisebb légikikötővel is rendelkezik, mely kb. 15 km-re ÉNY-ra, Falconara Marittima városka mellett található. A repülőtér neve: Aeroporto di Ancona (Raffaello Sanzio). Bár nem sok járat üzemel innen, mégis fontos szerepet tölt be a város és környéke közlekedésében. A közvetlenül elérhető főbb desztinációk: Róma (Fiumicino), Milánó (Malpensa), Párizs (Charles de Gaulle), München, Tirana, Temesvár és Moszkva.

Híres emberek szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Italian National Institute of Statistics. (Hozzáférés: 2019. március 16.)

Források szerkesztés

  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 831. o. ISBN 963-05-6612-5  
  • John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 38.

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Ancona témájú médiaállományokat.
  Ez az olaszországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ancona&oldid=25544380”