Főmenü megnyitása

Salvador[4] (spanyolul El Salvador, jelentése: „A Megváltó”) Magyarország egynegyedét kitevő területű állam a közép-amerikai kontinenshíd csendes-óceáni partján. Az országot Jézus Krisztusról, a „Megváltóról” nevezték el.

Salvadori Köztársaság
República de El Salvador
Salvador zászlaja
Salvador zászlaja
Salvador címere
Salvador címere
Nemzeti mottó: spanyol: Dios, Unión y Libertad
(„Isten, Összefogás és Szabadság”)
Nemzeti himnusz: Himno Nacional de El Salvador
LocationElSalvador.svg

Fővárosa San Salvador
é. sz. 13° 42′, ny. h. 89° 12′
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Salvador Sánchez Cerén[1]
Alelnök Óscar Ortiz
Hivatalos nyelv spanyol
Függetlenség Spanyolországtól

Tagság
Lista
Az ENSZ, az OAS és a Latin Unió
Népesség
Népszámlálás szerint6 340 454 fő (2013)[2] +/-
Rangsorban108
Becsült6 401 240[3] fő (2014. július)
Rangsorban108
Népsűrűség330 fő/km²
GDP2012-es becslés
Összes23864 millió dollár (101)
PPP: 36 246 millió dollár
Egy főre jutó2 619 dollár (99)
PPP: 5 515 dollár
HDI (2006) 0,722 (101) – közepes
Földrajzi adatok
Terület21 040 km²
Rangsorban 152
Víz1,4%
IdőzónaCST (UTC-6)
Egyéb adatok
Pénznem amerikai dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel ES
Hívószám 503
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 913
Internet TLD.sv
Villamos hálózat 115 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • NEMA 5-15
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Salvadori Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az egykori spanyol gyarmat 1821-ben kiáltotta ki függetlenségét. Felszínét a Sierra Volcanica aktív vulkánokkal tarkított láncai hálózzák be. A hegyvonulatok termékeny fennsíkokat és völgyeket zárnak közre. Lakóinak zöme a termékeny óceánparti síkságon él. Földje ásványkincsekben szegény. Gazdaságának legfontosabb ágazata a trópusi növények termesztése (cukornád, kávé, gyapot). Messze földön híres balzsamgyártásáról.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

DomborzatSzerkesztés

Az ország a közép-amerikai földhíd északnyugati részén, a Csendes-óceán partján terül el. Tengerpartját 20–30 km széles feltöltött síkság kíséri, amelyből a Vulkáni-kordillera aktív tűzhányókat tartalmazó láncai emelkednek ki. A vulkáni-hegyek 500–600 m magas termékeny medencéket zárnak közre. Legmagasabb pontja: El Pital (2730 m).

VízrajzSzerkesztés

Több kisebb folyó keresztezi az országot a Csendes-óceánba vezető útján. Közülük egy hajózható, a Lempa. Ezen több víztározót építettek, a legnagyobb közöttük Embalse Cerrón Grande (350 km²). A legnagyobb természetes tó: Güija (44 km²). Az alvó vulkánok krátereiben több krátertó is kialakult. Legnagyobbak: Ilopango (70 km²), Coatepeque (26 km²).

ÉghajlatSzerkesztés

Salvador éghajlata trópusi, száraz és esős évszak különböztethet||ő meg. A hőmérséklet nagyon függ a tengerszint feletti magasságtól és kevéssé az évszaktól. A partvidék egyenletesen forró; a központi fennsík és a hegyvidéki területek jóval mérsékeltebbek. Az esős évszak májustól októberig tart. Csaknem a teljes évi csapadékmennyiség ekkor hullik. Mennyisége a déli lejtőket kivéve elérheti a 2170 mm-t.

Novembertől áprilisig az északkeleti passzátszél alakítja az időjárást. Ezekben a hónapokban a levegő a karibi térségből érkezik és Honduras hegyei kiválasztják belőle a csapadékot. Mire eléri Salvadort, száraz, meleg, poros széllé válik.

A Karib-tenger felett kialakult hurrikánok néha elérik Salvadort, de a többi közép-amerikai országhoz képest kisebb ennek a veszélye.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Az eredeti élővilágot súlyosan károsította az erdőirtás, a sűrű lakosság jelenléte és a kisállat-kereskedelem.[5]

Képek

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

  • Montecristo Nemzeti Park - Salvador, Guatemala és Honduras hármashatárán közös bioszféra-rezervátum.
  • Barra de Santiago - Salvador legnagyobb mangroveerdeje.
  • El Jocotal lagúna - vízimadár rezervátum, a vándorló madarak pihenő helye.
  • El Imposible - a legnagyobb területű nemzeti park Salvadorban. Nehezen megközelíthető hegyi erdők.
  • Nancuchiname - a Lempa folyó árterén trópusi erdő.
  • Los Cobanos - korallzátonyok a part előtt.

Természeti világörökségeiSzerkesztés

Az UNESCO világörökség listáján nincs salvadori táj.

TörténelemSzerkesztés

 
Tazumal maja romjai

Hernán Cortés hadnagya, Pedro de Alvarado vezette az első behatoló spanyolokat 1524 júniusában. Még két expedíció kellett – először 1525-ben, aztán egy kisebb 1528-ban –, mire az indiánokat leigázták a spanyolok.

1810-ben külső és belső tényezők hatására a közép-amerikai elit függetlenné kívánt válni a spanyol koronától. A belső tényező az volt, hogy a helyi elit saját uralmi területét a spanyol hatóságok beavatkozása nélkül kívánta ellenőrizni. A külső tényezők: a 18. századi francia és amerikai forradalmak hatása és az, hogy a spanyol korona katonai ereje meggyengült a napóleoni háborúk következtében. 1811. november 5-én Jose Matias Delgado, egy salvadori pap, megkondította a salvadori La Merced templom harangjait. Ez volt a jel a felkelésre. Sokévi belháború után Közép-Amerika függetlenségi nyilatkozatát 1821. szeptember 15-én írták alá Guatemalában. 1823-ban öt közép-amerikai állam megalapította a Közép-Amerikai Egyesült Tartományokat Manuel José Arce vezetésével. Ez 1838-ig állt fenn, akkor lett Salvador önálló.

A 19. század közepétől a kávétermelés rendkívüli profitja monokultúrás exportot okozott és előrelendítette azt a folyamatot, amelynek eredményeként a föld az oligarchia néhány családjának kezében összpontosult. Közülük kerültek ki az elnökök, a konzervatívok és a liberálisok egyaránt. Általános volt az egyetértés abban, hogy a kávétermelést kell elősegíteni. Az infrastruktúra fejlesztéseket (kikötők, vasutak) a kávéexport szolgálatába állították, a munkaerő vándorlását akadályozó törvényeket fogadtak el az ültetvények munkaerő-igényének biztosítására és elnyomták a vidéki lakosság elégedetlenségét. 1912-ben a Nemzeti Gárdát vidéki rendőri erőként hozták létre.

1931-től, Maximilan Hernández Martínez tábornok államcsínyétől annak 1944-es bukásáig brutálisan elnyomták a vidéki ellenállást. A legnevezetesebb esemény az 1932-es, Farabundo Marti vezette parasztlázadás. Ennek neve La Matanza (mészárlás). Martínez kormányának megtorlása közben meggyilkoltak, bebörtönöztek vagy elüldöztek 30 000 indiánt és politikai ellenséget.

1980-ig Salvador valamennyi átmeneti elnöke katonatiszt volt. Az időnként megtartott elnökválasztások ritkán voltak szabadok vagy tisztességesek, az országon az oligarchia uralkodott a katonákkal együtt. Más latin-amerikai országokhoz hasonlóan ez az egyenlőtlenség paraszti ellenállás kialakulására vezetett. Ennek eredménye a salvadori polgárháború (1979-1991). A nemzetközi közvélemény elítélését váltották ki az ARENA (Nemzeti Köztársasági Szövetség) kormánya által elkövetett atrocitások, mint például az El Mozote mészárlás, katolikus misszionáriusok és más vallási segélyszervezetek munkatársainak meggyilkolása, (ilyen volt Jean Donovan esete), a kormány kapcsolata halálbrigádokkal. 1984-ben nemzetközi megfigyelők jelenlétében választották elnökké a centrista Napoleon Duartét, az ellenzék bojkottja közepette. A demokratikus kormány erőfeszítései ellenére a parasztmozgalom az 1991-es békeegyezményig folytatódott. Akkor a gerillák különböző csoportjai létrehozták a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadító Frontot, ez a párt részt vett a demokratikus választáson. Azóta ez a párt fokozatosan növeli képviseletét a törvényhozásban és a helyi önkormányzatokban. Mindamellett a konzervatív ARENA párt megnyert minden elnökválasztást és a fő politikai erő maradt.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Politikai pártokSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Az ország 14 megyére (departemento) oszlik, melyek a következők:

 
Az ország megyéi
  1. Ahuachapán
  2. Cabañas
  3. Chalatenango
  4. Cuscatlán
  5. La Libertad
  6. La Paz
  7. La Unión
  8. Morazán
  9. San Miguel
  10. San Salvador
  11. San Vicente
  12. Santa Ana
  13. Sonsonate
  14. Usulután

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Képek

Általános adatokSzerkesztés

Salvador a közép-amerikai földhíd legsűrűbben lakott országa. A lakosság 53%-a városlakó (2003-ban).[6]

Legnépesebb településekSzerkesztés

Nyelvi, etnikai összetételSzerkesztés

Az ország lakosságának 86%-a mesztic, 13%-a fehér, 1%-a egyéb (indián őslakos, fekete)[7]

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol. Ezen kívül még beszélik a navatl nyelvet is, amit általában azték nyelvként ismernek.

Vallási megoszlásSzerkesztés

Az ország történelmében mindig is a kereszténység dominált, de a hatvanas évektől a magukat protestáns vallásúnak vallók száma folyamatosan növekszik. Amíg 1987-ig a lakosság 67%-a vallotta magát római katolikusnak, addig 2013-ra már csak 51%-a,[8] ez idő alatt a protestáns vallásúak száma 33%-ra növekedett, a lakosság 14% semmilyen felekezetbe sem sorolja magát, illetve 2%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik.[9]

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságaSzerkesztés

 
A világkereskedelmi központ épülete a fővárosban, Torre Futura
 
Zöldség-gyümölcs árus kínálata

"A kevesebb mint 7 millió lakosú Salvador gyakorlatilag ki van szolgáltatva a becslések szerint 2,5 millió USA-ban élő emigráns salvadorinak. A salvadori GDP 17%-át a remesas, azaz a külföldön – főleg az Egyesült Államokban – élő salvadoriak pénzküldeményei teszik ki. Az éves pénzforgalom közel 2,5 milliárd dollár, sokan nem dolgoznak, csak a rokonoktól érkező csekkeket várják, így tengetik életüket."

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Főbb termesztett növények: kávé, cukornád, kukorica, rizs, bab, repce, gyapot, cirok.[7]

IparSzerkesztés

Kiaknázatlan ásványkincsekben (arany, ezüst, cink, kén) gazdag. Jelentéktelen ipara elsősorban a mezőgazdasági termények feldolgozására alapul. Fontosabb még a vegyipar, műtrágyagyártás, textilipar, bútorgyártás.

KülkereskedelemSzerkesztés

  • Exporttermékek: kávé, cukor, ruházat, textil, garnélarák, vegyszerek, elektromos áram.
  • Importtermékek: nyersanyagok, fogyasztási cikkek, beruházási javak, üzemanyag, élelmiszerek, a kőolaj, villamos energia.[7]
  • Legfontosabb külkereskedelmi partnerek 2013-ban:
    • Export: USA 43,6%, Honduras 14,5%, Guatemala 13%, Nicaragua 6%, Costa Rica 4,2%
    • Import: USA 38,2%, Guatemala 8,7%, Mexikó 6,8%, Kína 6,1%, Honduras 5,2%

KözlekedésSzerkesztés

Az ország vasúthálózata keskeny nyomtávolságú,[10] 1989 adatok alapján 547 km hosszú, közúthálózata 10 029 km, amelyből alig 2000 km aszfaltozott. Több hajózásra alkalmas folyóval is rendelkezik az ország, mint például a Rio Lempa. Legfontosabb kikötői a Csendes-óceánon:

KultúraSzerkesztés

Képek

Oktatási rendszerSzerkesztés

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézményekSzerkesztés

Kulturális világörökségSzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

Illemtan - szokásokSzerkesztés

[11]

  • Ha nő lép a helyiségbe, a férfiak felállnak. Hasonló tisztelet illeti meg az időseket is.
  • Vendégségben mindig dicsérjük meg a háziasszonyt, illetve azt, aki az ennivalót készítette.
  • A kisebb ajándékok mindennaposak, ám nagyobb értékű ajándékot nem tanácsos adni.
  • Ne ásítsunk nyilvános helyen, társas találkozón vagy üzleti megbeszélésen. Ez súlyos illetlenség.
  • Kerüljük az ujjal vagy lábbal való mutogatást. Ez is az illetlen viselkedés durva formája.
  • Ne beszéljünk az USA-ról úgy, hogy Amerika, ez bántó az itteni lakosokra nézve, hiszen Salvador is ugyanazon földrészen található.

GasztronómiaSzerkesztés

A hagyományos népi ételek kukoricából készülnek. Helyi specialitás a pupusa (forró kukoricalepény különféle töltelékekkel mint pl. bab, sajt, húspép). Empanada (banán és krémtöltelék), Levantamuertos (erőleves egy iguánához hasonló hüllőből). Hagyományos ételük még a gallo en chicha (alkoholos kakasleves). Ez abból az időből származik, amikor gyakran rendeztek kakasviadalokat, és a vesztes kakas egy alkoholos lével töltött fazékban végezte földi életét.[12]

TurizmusSzerkesztés

 
Szörfösök az óceán hullámain

A turizmus az országban igen korlátozott. Ennek okai között az bűncselekmények magas száma[13] és a tömegközlekedés teljes hiánya játszanak főbb szerepet. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatója[14] szerint a látogatók különös körültekintéssel készüljenek fel utazásukra, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején. Pénzfelvételt ATM automatákból, illetve pénzváltást kizárólag a szállodákban, vagy a bevásárlóközpontokon belül tanácsos végezni. Gyakoriak a Drive-in jellegű ATM automaták is, de ezeket is javasolt elkerülni.

2015-ben Salvador a világ legtöbb gyilkosságot számláló országainak listáján az első volt. A gyilkosságok nagyobb része bandaháborúkhoz és a szervezett bűnözéshez kötődik[15]

SportSzerkesztés

 
Jorge Mágico González stadion a fővárosban

LabdarúgásSzerkesztés

OlimpiaSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. El Salvador elnöki hivatalának honlapja. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  2. Világbank-adatbázis
  3. hivatalos (becslés)
  4. A magyar forrásokban helytelenül, névelő nélkül szerepel. Az ország saját és nemzetközi elnevezése is El Salvador.
  5. Carlos E. Restrepo Archiválva 2008. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2008. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  7. a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/es.html
  8. http://www.state.gov/j/drl/rls/irf/religiousfreedom/index.htm#wrapper
  9. http://www.prolades.com/historiografia/3-El-Salvador/rel_els09spn.pdf
  10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyomt%C3%A1vols%C3%A1g
  11. Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.
  12. Balázs Dénes: Közép-Amerika, 1985.
  13. http://444.hu/2015/09/04/el-salvador/
  14. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek
  15. https://index.hu/kulfold/2016/01/04/el_salvador_a_vilagon_a_legtobb_gyilkossag_itt_tortenik/

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Salvador témájú médiaállományokat.