Főmenü megnyitása

A navatl nyelv (gyakori köznyelvi nevén azték nyelv) az uto-azték nyelvcsalád déli ágába tartozó, Közép-Amerikában – főleg Mexikó területén – elszórtan beszélt, több változatban élő bekebelező indián nyelv. További elnevezései: náhuatl, náhua vagy náhoa, mexikói nyelv. Saját neve nāhuatl (Loudspeaker.svg kiejtése), nāhuatlahtōlli, (IPA: [naːwatɬaʔˈtoːlːi]). A navatl makronyelv, amelynek több mint 20 változata ismeretes; ezeket összesen körülbelül másfél millióan használják, túlnyomórészt kétnyelvűségben a spanyollal, bár van köztük néhány ezer egynyelvű beszélő is. A spanyol hódítás idején beszélt nyelvállapot szokásos elnevezése klasszikus azték nyelv; ez a mai dialektusok őse.

Navatl
Nāhuatlahtōlli
BeszélikMexikó, El Salvador, Guatemala, Nicaragua
Terület Közép-Amerika
Beszélők száma~1,7 millió (összes változata)
NyelvcsaládAmerikai indián nyelvek
   uto-azték nyelvcsalád
    déli ág
     navatl nyelv
Írásrendszer latin (spanyol) ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos Mexikóban elismert nemzeti kisebbségi nyelv
Nyelvkódok
ISO 639-1
ISO 639-2nah
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nāhuatlahtōlli témájú médiaállományokat.

Mexikóban az i. e. 7. századig követhető vissza.[1] Az aztékok a mai Közép-Mexikó nagy részét uralták a késő posztklasszikus korban. A hivatalos nyelvváltozat a Tenochtitlanban beszélt azték nyelv volt. A spanyol hódítás után latin betűs írást kezdtek használni, és a 16.-17. században felvirágzott a navatl irodalom, krónikák, nyelvtanok, költemények, kódexek, sőt közigazgatási dokumentumok is íródtak navatl nyelven.[2] Ezt a nyelvváltozatot klasszikus navatl néven emlegetik, és az egyik legtöbbet tanulmányozott és dokumentált amerikai indián nyelv.[3]

Ma szétszórt közösségekben beszélik, többnyire vidéken, illetve a tengerparton. Nem minden változata kölcsönösen érthető. A legelterjedtebb a huazték navatl, több, mint egymillió beszélővel. A nyelvet erős spanyol behatás érte, és ez alól még a legeldugottabb falu sem kivétel. A klasszikus navatlhoz leginkább a Mexikó-völgyben beszélt nyelvjárások állnak a legközelebb. 2003-ban a navatl nyelvet és 63 más indián nyelvet elismerték nemzeti nyelvként,[4] így azokon a területeken, ahol beszélik őket, egyenrangúak a spanyollal.[cn 1]

Morfológiáját bekebelezés és ragozás jellemzi. Az együttélés a többi közép-mexikói nyelvvel nem maradt hatás nélkül, így velük együtt a közép-amerikai nyelvterület része. A spanyol nyelv is számos jövevényszóval gazdagodott, amelyek leginkább közép-mexikói élőlényeket, illetve termékeket neveznek meg. A többi nyelv ezeket már a spanyolból vette át.

Tartalomjegyzék

HangtanSzerkesztés

 
Az azték nyelv elterjedése Mexikóban

A navatl nyelv hangrendszere viszonylag egyszerűnek mondható: 4 (pár) magánhangzó- és 14 mássalhangzó-fonémával rendelkezik. A magánhangzók lehetnek hosszúak és rövidek, mint a magyarban: a, e, i, o, illetve ā, ē, ī, ō. (Az u nem magánhangzó-fonéma, hanem a [w] mássalhangzó jele.)

Mássalhangzói a következők: (IPA) [p, t, k, kw, ʔ, ʦ, ʧ, tɬ, s, ʃ, m, n, j, w]. Ezek közül a ʔ hangszalagzárhang (egy rövid szünetet jelent két hang között), a [ʦ] magyar c, a [ʧ] a magyar cs hanggal azonos; a [tɬ] zöngétlen oldal-zár-rés hang (affrikáta), csak a navatl nyelvben előforduló jellegzetes mássalhangzó: kiejtésekkor nyelvünket az l hang ejtésére állítjuk (a szájpadláshoz tapasztjuk), miközben megpróbálunk t hangot ejteni (hasonlít ahhoz, mint amikor a béka brekegését utánozzuk); az [s] magyar sz, az [ʃ] a magyar s-nek felel meg, az [m, n, j] azonos a magyar ejtéssel, a [w] olyan, mint az angol what szó w-je. Nyelvjárásokban előfordul még a [x] (zöngétlen veláris réshang). Teljesen hiányoznak a zöngés zárhangok [b, d, g], valamint az [ɾ] is csak spanyol jövevényszavakban fordul elő.

A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagra esik.

A klasszikus navatl fonémái:

Klasszikus nahuatl mássalhangzók
Labiális Alveoláris Palatális Veláris Glottális
Centrális Laterális plain Labializált
Nazális m n
Plozíva p t k ʔ
Affrikáta ts
Kontinuáns s l ʃ (h)*
Félmagánhangzó j w
Klasszikus nahuatl magánhangzók
Elül képzett Középen képzett Hátul képzett
hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid
Zárt i o
Közép e
Nyílt a

A glottális fonéma, melyet "saltillónak" neveznek, csak magánhangzók után fordul elő. Sok modern nyelvjárásban [h]-vá változott, míg másokban maradt [ʔ].[5]

Egyes nyelvjárásokban a /t͡ɬ/ /t/-vé változott, mint az isthmus, a mexicanero és a pipil nyelvekben. Néhány másik nyelvjárásban /l/ helyettesíti, mint Pómaro és Michoacán környékén[6] Néhány nyelvjárásban a hangsúly zeneivé változott, mint az Oapan, Guerrero navatlé.[7] Sok modern nyelvjárásban feltűntek a spanyol nyelvből átvett mássalhangzók: /b, d, ɡ, f/.[8]

Egyes nyelvjárásokban elmosódott, néhány nyelvjárásból eltűnt a magánhangzók hosszúsága közötti különbség. Ezek közül egyesekben új magánhangzók jelentek meg. Erre példa a tetelcingo navatl (nhg):[][9]

Long vowels Short vowels
Klasszikus nahuatl /iː/ /eː/ /aː/ /oː/ /i/ /e/ /a/ /o/
Tetelcingo nyelvjárás /i/ /ʲe/ /ɔ/ /u/ /ɪ/ /e/ /a/ /o/


Írás és kiejtésSzerkesztés

A navatl nyelv a latin írást használja, a helyesírás azonban nem egységes, különösen a nagy számú nyelvváltozat miatt. A klasszikus nyelvben az egyes betűképeknek a következő hangok felelnek meg:

MagánhangzókSzerkesztés

  • a, ā – magyar rövid á, illetve á;
  • e, ē – magyar e, illetve hosszú zárt e;
  • i, ī – magyar i, í;
  • o, ō – magyar o, ó.

A magánhangzók hosszúságát nem mindig jelölik.

MássalhangzókSzerkesztés

A magyar olvasattól eltérő betűk és betűcsoportok az alábbiak:

  • c – e, i előtt magyar sz [s], máskor k;
  • ch – magyar cs [ʧ];
  • cu (magánhangzó előtt), -uc (szótag végén) – a [kw] hangnak felel meg;
  • h (szó és szótag végén) – hangszalagzár [ʔ];
  • hu (magánhangzó előtt), -uh (szótag végén) – a [w] hangot jelöli;
  • j (nyelvjárásokban) – mint a ch a technika szóban [x];
  • qu (e, i előtt) – magyar k;
  • tl – a [tɬ] hangnak felel meg;
  • tz – magyar c [ʦ];
  • x – magyar s [ʃ];
  • y – magyar j [j];
  • z – magyar sz [s].

A hosszú mássalhangzókat – a magyarhoz hasonlóan – a betű megkettőzésével jelölik (pl. tlahtolli [tɬaʔˈtolli] ’szó, nyelv’).

NyelvtanSzerkesztés

Nyelvtipológiai szempontból poliszintetikus inkorporáló nyelv, ami lényegében olyan agglutináló nyelvet jelöl, amely a toldalékoláson kívül sokszor mondatrészeket, névmásokat, teljes mondatokat tömörít egy szóban. Például: nimitztlamaca „adok neked valamit” (elemeire bontva: ni-mitz-tla-maca, szó szerint: „én-neked-valami-adni”).

A főnév és a melléknévSzerkesztés

A főnevek -tl, -tli, -li, -in végződésűek lehetnek (pl. ocelotl „jaguár”, coatl „kígyó”, oquichtli „ember”, talli „alap”, tichin „nyúl”); ragozáskor a végződés el is maradhat. Többes száma csak az élőlényeket jelentő főneveknek van, jele -meh, -tin vagy -h (pl. oquichmeh vagy oquichtin, „emberek”), de emellett képezhetik a többes számot reduplikációval – a gyökérszótag megduplázásával – is (cocoah „kígyók”; vagy coyotl „vadkutya” és cocoyo „vadkutyák”). A megszólító esetet az rag jelzi (pl. Quetzalcoatlé „Ó, Tollas Kígyó!”). Ezen kívül több rag és jel is létezik. A melléknév előragként kapcsolódik a jelzett főnévhez (pl. tlil- fekete → tlilcoatl „fekete kígyó”).

A névmásokSzerkesztés

A személyes névmásoknak van önálló alanyi alakjuk, a ragozott alakjaik pedig az igéhez előragként kapcsolódnak. A Ø azt jelenti, hogy nincs külön esetrag (vagyis az ige önmagában, előrag nélkül harmadik személyű, mint a magyarban).

Személy Alanyeset (önálló) Birtokos eset Igei alanyrag Tárgyeset
E/1 nehhua'(tl) no- ni- nech-
E/2 tehhua'(tl) mo- ti- mitz-
E/3 yehhua'(tl) i- Ø c-/qui-
T/1 tehhuan'(tin) to- ti-…-h tech-
T/2 amehhuan'(tin) amo- an-…-h anmech-
T/3 yehhuan'(tin) in-/i- Ø quim-

Példák: noyollo „szívem”, tocal „házunk”, tinechitta „te látsz engem” (szó szerint: „te-engem-látni”), nimitzitta én látlak téged („én-téged-látni”).

A mutatónévmások az inin „ez”, inon „az”. A kérdő névmások az aquin(tin) „ki?”, tlein „mi?”, a vonatkozó névmás pedig az in „aki, ami, amely”.

A számnevekSzerkesztés

A számok húszas számrendszerre épülnek, és 4×5-ös csoportokban követik egymást, aminek eredete az ujjakon való számolásra vezethető vissza. A tőszámnevek 1-től 10-ig: 1 ce, 2 ome, 3 ei, 4 nahui, 5 macuilli vagy chicua, 6 chicuace 7 chicome, 8 chicuei, 9 chiucnahui, 10 mahtlactli; 11-től 20-ig: 11 mahtlactli once, 12 mahtlactli omome stb., 15 caxtolli, 16 caxtolli once, 17 caxtolli omome stb., 20 cempohualli; ezután pedig 20 többszöröseinként folytatódnak 400-ig, majd 400 többszöröseiként 8000-ig, és annak többszöröseivel tovább. A köztes számok képzése az ipan „és, meg” kötőszóval történik. Például 2000 = nauhtzontli ipan centzontli (szó szerint: „4×400 + 1×400”).

Nyelvi példákSzerkesztés

SzövegmintaSzerkesztés

Részlet az azték nyelvű Wikipédia azték nyelvről szóló cikkéből:

Nāhuatlahtōlli, inīn tlahtōlli cuza occēquintin zāzocāmpa, ipanin tlālmantli Mēxihco. Ocuache cualli, matic-quīlōhua campa motlahtōa, īhuān quēnin motlahtoa, tlācahmo, zan tichpolohuaz īhuān ahmo ticzaluzqueh cualli. Inīn tlahtōlli otichmotetelehqueh totahtzitzihuan, tocultzitzihuan, tocihtzin, topihtuncihtzin, tonahpacitzin. Achtocāyōtl cāc oc oacic caxtillantlācah, huehuēyi tlācatzitzintin motlahtōltiaya īhuān mochāntiliaya huēyitlāltin, huēyitlālmantin. Inīn tlācatzitzintin tocultzitzihuan, Ohuālhuilmicaqueh occē tlālli huehcatlālli īhuān nicān motlālilihque ipanin totlāl Mēxihco. Ahmo momati quēxquich tlācatzitzintin mochāntiliaya zāzocāmpa, īhuān nuyohqui ahmo momati quēnin motlahtōltiaya, āxcān yeh occētic motlahtoa.

HangmintaSzerkesztés

  Részlet a Bibliából azték nyelven

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Tekintsd meg a Wikipédia
navatl nyelvű változatát!
  1. Suárez (1983):149
  2. Canger 1980.
  3. Canger 2002.
  4. Ley General de Derechos Lingüísticos de los Pueblos Indígenas (spanyol nyelven) (PDF). Diario Oficial de la Federación. Issued by the Cámara de Diputados del H. Congreso de la Unión, 2003. március 13. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]..
  5. Pury-Toumi 1980.
  6. Sischo 1979.
  7. Amith 1989.
  8. Flores Farfán (1999)
  9. Burnham, Jeff & David Tuggy (1979). A Spectrographic Analysis of Vowel Length in Rafael Delgado Nahuatl.. [2014. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva].


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „cn” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="cn"/>, vagy egy lezáró </ref> hiányzik.