A divat szó alatt általában egy adott kultúra vagy kor irányzatát értik, amely leggyakrabban az öltözködést, a protokolláris szokásokat és a társas érintkezés szabályait foglalja magába. A divat a legáltalánosabb értelemben a társas érintkezést irányító szokások rendszere.

Divatbemutató 2014-ben Clevelandben

Divatként szokásos hivatkozni az alábbi fogalmakra:

  • Az élet külső formáit, a társas érintkezést, a viselet, az öltözködés módját irányító és konkrét változó szokások összessége, rendszere;
  • Felkapott szokás;
  • Valakinek vagy valaminek időhöz kötött közkedveltsége.

FogalmaSzerkesztés

A divat, mint gazdasági kategóriaSzerkesztés

A divat az egyik hajtóereje a gazdasági fejlődésnek, mivel a divat által befolyásolt terület működő cégek haszonra tehetnek szert a divatos termékek/szolgáltatások révén. Ez ösztönzi a versenyt, amelynek során a divat időről időre illetve területileg változik. Mindez mozgásban tartja a gazdasági élet körforgását.[1]

A divat, mint kulturális kategóriaSzerkesztés

A divat más szempontból az emberi kultúra részének, az önkifejezés egyik eszközének tekinthető. Ez kiterjed az öltözködésre, az ember egyes használati tárgyaira, továbbá viselkedésére, társadalmi szokásaira, magatartási formáira is.

A divat, mint társadalmi kategóriaSzerkesztés

A divat ismét más szempontból – általános értelemben – a társas érintkezést és ezen belül az öltözködést irányító szokásokhoz való viszonyulást jelenti. Széles rétegeket mint fogyasztókat befolyásol. Ez nemcsak a divat követésére, hanem elutasítására is vonatkozik. A – gyakran sznobkonzumizmussal szemben felbukkant az antikonzumizmus.

Fast fashionSzerkesztés

A kifejezés (magyarul: gyors divat) arra az 1980-as években kialakult tendenciára utal, hogy a divatcikkeket (elsősorban ruhaneműket) gyártó cégek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy minél gyakrabban cseréljék ruhatárukat, hiszen ez a gyártók számára újabb és újabb megrendeléseket, ezzel üzleti hasznot eredményez. A fast fashion szellemében működő cégek nem a tartósság, hanem a „minél többet minél olcsóbban és minél gyorsabban” elvén működnek: pár hetente cserélődő kínálatukkal egyszerre teremtik és táplálják az igényt a folyamatos megújulásra. Olcsóságuk következtében a fogyasztók gyorsan túladnak rajtuk (kidobják, jobb esetben elajándékozzák), ha megjelennek újabb tetszetős darabok a kereskedelemben. Ezeket az általában olcsó, sokszor gyenge minőségű anyagokból készült, de mutatós, divatos termékeket legtöbbször ázsiai országokban varratják, ahol a nagyon rosszul fizetett munkások többnyire nagyon rossz körülmények között dolgoznak.[2][3]

Ugyanakkor viszont ennek az a következménye, hogy a feleslegessé váló ruhaneműk jelentős része hulladékba kerül és ez a környezetszennyeződést növeli és közvetve az éghajlatváltozásra is negatív hatással van. Az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynökségének (EEA) megállapítása szerint 2020-ban az Európai Unió lakossága fejenként kb. 15 kg ruhaneműt vásárolt, aminek következtében 11 kg korábban vásárolt ruhanemű vált feleslegessé és ennek kétharmada a szemétben végezte. A textilhulladék-mennyiség 2000 és 2014 között világszerte 60%-kal megnövekedett és ezt a fast fashion irányzat elterjedésének tulajdonítják. Egy ruhadarab átlagos élettartama Európában 2019-ben 5 év volt, holott akár 10–15 évig is hordható lett volna. Az EEA ezért arra szólítja fel az érintett szereplőket, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt az időtálló és tartós termékek tervezésre és a környezetbarát anyagfelhasználásra – vagyis részesítsék előnyben a Slow Fashion irányzat követését.[4]

Slow fashionSzerkesztés

A slow fashion (lassú divat) a folyamatos vásárlásra ösztönző fast fashion ellentéte. Lényege a jó minőségű alapanyagokból készített, lehetőleg egyedi tervezésű ruhák viselésére való törekvés. A slow fashion mozgalom 2008-ban indult Amerikából, eredetileg azzal a céllal, hogy hazai termékek vásárlására ösztönözzön az olcsó, de gyenge minőségű távol-keleti származású ruhadarabok helyett. A mozgalmat Európában 1986-ban Carlo Petrini indította el Olaszországban. A slow fashiont előnyben részesítő cégek időtálló, környezettudatos termékeket terveznek és gyártnak. A mozgalom legfőbb üzenete a környezettudatosság. Emellett a slow fashion hívei pénzt takaríthatnak meg, mert jó minőségű, tartós árucikket vásárolnak.[4][5]

Fair fashionSzerkesztés

A fair fashion (tisztességes divat) irányzata arra törekszik, hogy olyan ruhadarabokat vásároljunk, amelyeket tisztességes körülmények között állítottak elő, vagyis olyan helyen, ahol a munkavállalókat tisztességes bánásmódban részesítik és tisztességesen megfizetik, biztosítják számukra a nemzetközileg elismert emberi jogokat, még a hátrányos helyzetű emberek számára is. Ez elsősorban a Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában működő ültetvényekre és gyártóüzemekre vonatkozik.

A tisztességes divatot kínáló vállalatok figyelembe veszik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normáit: az egyesülési szabadságot és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot, a kényszermunka felszámolását, a gyermekmunka eltörlést és a foglalkoztatás és a munkavégzés tekintetében a megkülönböztetés tilalmát.[6]

A tisztességes divat népszerűsítésére alakult a Fair Wear (tisztességes ruházat) Alapítvány.[7]

DivatházakSzerkesztés

Divat díjátadó gálaSzerkesztés

A hazai divatszakma legrangosabb rendezvénye a Fashion Awards Hungary díjátadó gála. Az első díjátadóra 2004-ben került sor. Az elismerés évről évre egyre nagyobb értéket képviselt, majd a hazai divatszakma legrangosabb rendezvénye lett.[8] Az első gála fővédnöke Zoób Kati divattervező volt.

Az első Fashion Awards Hungary nyerteseiSzerkesztés

  • Az év modellje: Ebergényi Réka
  • Az év Fiatal Divattervezője: USE (Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila, Tóth András)
  • Az év Divatfodrásza: Tüzes Tamás (Snoopy)
  • Az év Divatsminkese: Titkos Bernadett
  • Az év Stylistja: Lakatos Márk
  • Az év Divatfotósa: Pitrolffy Zoltán
  • Az év Divattervezője: Anda Emília

A jelöltek közül a díjat és az azzal együtt járó szobrot az kapja, akit a legtöbbször jelöltek a divatélet vezető szakemberei a hozzájuk eljuttatott szavazólapon.[9]

A szavazatok összeszámlálást ügyvéd hitelesíti.[10]

A divattörténetSzerkesztés

A divattörténet (vagy viselettörténet, esetleg viselet- és divattörténet) a művelődéstörténet újabban előtérbe került diszciplinája.

„A divattörténet mint interdiszciplináris tudományág megközelítéséhez a történeti mellett művészettörténeti, szociológiai, néprajzi, esztétikai stb. tudás és szemlélet integrálása szükséges, ezt a sokszínűséget képviselik óráról órára a meghívott előadók. A női és férfidivat, valamint a népviseletek formáinak, viselési szokásainak változásai mögött társadalmi, gazdasági, hatalmi folyamatok, művészeti hatások állnak.[11]

Magyarországon a divattörténet tanulmányozása az elmúlt évtizedben élénkült fel. 2016-ban az ELTE Történeti Intézet és a Művelődéstörténeti Tanszék a témára fókuszáló kurzust szervezett. A kurzus oktatói F. Dózsa Katalin, Fábri Anna, Fülemile Ágnes, Simonovics Ildikó, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka és Vér Eszter Virág voltak.

Divat, kultúra, történelem – Divattörténeti tanulmányok címen jelent meg 2016-ban F. Dózsa Katalin – Szatmári Judit Anna – Szentesi Réka divattörténeti műve, az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában.[12]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gáspárné Dávid Margit: A divat története. Erkölcsök, szokások, viseletek, 1-2.; Pantheon, Bp., 1923–1924
    • 1. 1480-1765. Renaissance – barok – rokokó
    • 2. 1765–1920
  • K. Beniczky Irma: Furcsaságok a divat történetéből; Franklin, Bp., 1927 (Közhasznú családi könyvtár)
  • Jelmeztan / A divat története. Feljegyzések és tanulmányok nyomán a Színművészeti Akadémia részére összegyüjt. Hettyey Aranka; Budapesti Hírlap Ny., Bp., 1931
  • Aneta Dumitriu: A divat szeszélyei és az ízléses öltözködés; ford. Tóth Piroska; Ceres, Bukarest, 1971 (Kaleidoszkóp)
  • F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok, 1867–1945; Gondolat, Bp., 1989
  • Sárközi András: Divat vagy egészség? Az öltözködés élettani hatásai; szerzői, Kecskemét, 2006
  • Klasszikus divat. A 20. század legfontosabb divattervezői és stílusai; előszó Zandra Rhodes; Alexandra, Pécs, 2007
  • Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században; szöveg Kovács Ferenc et al.; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Bp., 2010
  • A magyar viseletek története; szöveg Nagy Géza, ill. Nemes Mihály; Országos Széchényi Könyvtár, Bp., 2012
  • A magyar divat 1116 éve. A magyar öltözékkultúra képes története a honfoglalástól napjainkig. A magyar viselet a honfoglalástól a 21. század elejéig; tan. F. Dózsa Katalin et al.; Absolut Media Zrt., Bp., 2012
  • F. Dózsa Katalin: "Megbámulni és megbámultatni". Viselettörténeti tanulmányok; L'Harmattan–Könyvpont, Bp., 2014
  • Divat. Stílusok és viseletek az ókortól napjainkig; ford. Getto Katalin, Bartha Judit; Alexandra, Pécs, 2015
  • Ék Erzsébet: Divat és hagyomány; Cser, Bp., 2016
  • Divat, egyén, társadalom. A divattörténeti tudományos konferencia tanulmánykötete; szerk. F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Vér Eszter Virág; ELTE Eötvös, Bp., 2016
  • P. Szalay Emőke: Dédanyáink, nagyanyáink, anyáink. Divattörténeti vázlatok, 1860–1945; Szalay Alapítvány, Debrecen, 2017
  • A csábítás fegyvere. Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében; szerk., képvál. Molnos Péter; Kieselbach, Bp., 2018
  • Divat, kultúra, történelem. Divattörténeti tanulmányok; szerk. F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka; ELTE Eötvös, Bp., 2018
  • Szatmári Judit Anna: Ragyogj! Divat és csillogás / Shine! Fashion and glamour; Kiscelli Múzeum, Bp., 2019
  • Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok. Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból; Álomgyár, Bp., 2019

ForrásokSzerkesztés

  1. A divat fogalma, feladata és jelentősége
  2. Az vagy, amit megveszel – Slow fashion pro és kontra. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  3. De mi is az a fenntartható divat? – fast fashion és slow fashion. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  4. a b Fast Fashion? Hulladékhegyek!. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  5. Az élet lassú oldala: Slow Fashion. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  6. Tanja Busch: Was ist Fair Fashion?. (Hozzáférés: 2022. június 4.)
  7. Fair Wear Foundation. (Hozzáférés: 2022. június 4.)
  8. Ilyen volt a 10. Fashion Awards Hungary”, Femcafe (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 7.) (magyar nyelvű) 
  9. Fashion Awards Hungary | Divatgála | A divatszakma Oszkárja”, Fashion Awards 2014 (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 7.) (hu-HU nyelvű) 
  10. Budapest Backstage – Fashion Awards - a hazai divatszakma szobrocskája (angol nyelven). budapestbackstage.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 7.)
  11. https://www.elte.hu/content/a-divat-es-a-divatipar-tortenete-a-19-20-szazadban.e.3977
  12. https://www.libri.hu/konyv/f_dozsa_katalin.divat-kultura-tortenelem.html

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Moda című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.