Konzumizmus
Konzumizmus (vagy konzumerizmus) a kortársi társadalmak olyan jellemzője, amely egy társadalom lényegét a tagjai által – pénz vagy egyéb ellenérték fejében – nyújtott szolgáltatások, gyártott és értékesített termékek fogyasztásában látja. Ebben a felfogásban mind az áruk, mind a szolgáltatások olyan széles skálában állnak rendelkezésre, hogy a társadalom pénzügyi eszközökkel egyenlőtlenül rendelkező tagjai közel a lehetőségeik szerint tudjanak részt venni az anyagi helyzetüknek megfelelő fogyasztásban.
Folyamat
szerkesztésA folyamatot vagy ciklust az tartja életben, hogy mindenkinek pénzt kell szerezni először, hogy szolgáltatást vagy árut (fogyasztási cikket) tudjon beszerezni a piacon. Akinek nincs (kész)pénze, az kénytelen a munkaerejét vagy a teste egyéb részeit áruba bocsátani a törvények tisztelete mellett vagy anélkül. Bizonyos szolgáltatások mindig személyesek, jelenléthez vannak kötve, míg mások tárgyak segítségével vehetők igénybe. A fogyasztás járhat a fogyasztott dolog megsemmisülésével, elhasználódásával vagy változatlanul hagyásával.
A fogyasztási termékek a használat vagy a fogyasztás során melléktermékeket vagy hulladékokat generálnak, ezek és az elhasználódott eredeti cikkek lefelé és kifelé vándorolnak a társadalomban/ból a megsemmisítés vagy újrafelhasználás felé. Ez a virtuális, „függőleges" tagozódás teszi lehetővé, hogy a konzumizmusnak magukat alávető személyek minden helyzetben lássanak maguk fölött egy kívánatosabb szintet, terméket vagy szolgáltatást, amelynek megszerzési, birtoklási vagy csak (el)fogyasztási vágya elegendő motivációt szolgáltat a rendszer életben tartásához.
Története
szerkesztésTörténelmi perspektívában nézve a konzumizmust, illetve a társadalom tagjai által nyújtott/igényelt szolgáltatásokat, azt látjuk, hogy ahogy nő az emberek vagyona, pénzereje, úgy egyre növekszik a korábban egy ember által nyújtott szolgáltatások „kiszervezése" más ember vagy szervezet feladataként, akitől azután pénzért mindaz megszerezhető lesz, amit szegényebb állapotunkban esetleg ingyen, viszontszívességért, de pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül adtak egymásnak.
A konzumizmus az embereknek az a hajlandósága, hogy erősen azonosulnak azokkal a termékekkel vagy szolgáltatásokkal, amelyeket fogyasztanak, különösen azokkal, amelyeknek jó neve (márkája) van és nyilvánvaló a státuszszimbólum értéke vagy jellege, például egy drága gépkocsi vagy ékszer. A konzumizmus pejoratív értelmű szó, amelyet a legtöbb ember elutasít, és megpróbálnak valamilyen racionális magyarázatot adni arra, hogy miért fogyasztanak (annyit és úgy) és nem ismerik el, hogy valami arra kényszeríti, hajtja őket, hogy fogyasszanak.
A konzumizmust elfogadók szemében ezek a termékek nem önmagukban, önmaguk miatt értékesek. Ehelyett szociális jelzéseknek tekintik őket, amelyek lehetővé teszik, hogy hasonló gondolkodású emberekkel azonosuljanak az azonos fogyasztási szokás és a hasonló fogyasztási termékek mutogatásával. Azt azonban kevesen mernék állítani, hogy ezeknek az embereknek a termékekkel vagy márkákkal kialakított kapcsolataik esetleg az egészséges emberi kapcsolat hiányát töltik be, amely hiány gyakori a diszfunkcionális modern társadalmakban.
A jelenségre az 1960-as években az Egyesült Államokban a „szemnek szóló fogyasztás" (conspicuous consumption) kifejezést használták, majd a téma átfogóbb vitákká szélesedett ki a média elméletéről, a kulturális berregésről, továbbá ez kísérőjelensége a produktivizmusként emlegetett irányzatnak.
A „szemnek szóló fogyasztás" szakkifejezés a 20. század fordulóján alakult ki Thorstein Veblen közgazdász írásaiban. A kifejezés egy nyilvánvalóan irracionális és zavart keltő gazdasági viselkedést ír le. Veblen gúnyos megjegyzése, hogy ez a szükségtelen fogyasztás csak a státuszjelzés egyik formája, a következő fekete humorral átitatott mondataiban tűnik elő világosan:
„ | „A ruházat esetében még igazabb, mint a fogyasztás egyéb cikkeinél, hogy az emberek igen nagymértékben hajlandók lemondani az élet kényelmeiről vagy szükségleteiről azért, hogy olyasmit engedhessenek meg maguknak, amit megfelelő mértékű pazarló fogyasztásnak tekintenek; ezért egyáltalán nem ritka, hogy szélsőséges éghajlatú országban az emberek azért öltöznek fel helytelenül, hogy jól öltözöttnek tűnjenek." | ” |
– (The Theory of the Leisure Class, 1899) |
A „konzumizmus megfékezése" egy teret nyerő elmélet, gondolkodásmód, amely a konzumizmus elleni aktív ellenállást testesíti meg. Számos (amerikai) egyetemen használják tantárgynévként, valamint a marketing tantárgy nem szokványos szemléletű tárgyalásának bevezetőjeként.
A 20. század végére terjedt el a „konzumidióta” kifejezés is, mellyel azokat az embereket, csoportokat illetik, akik gondolkodás nélkül, vagy akár kényszeresen vásárolnak, fogyasztanak mindenféle terméket, hogy ezzel se maradjanak le a legújabb divatot jelentő trendi termékekről, és ezáltal a társadalom elitjébe tartozónak érezhessék magukat.
Források
szerkesztés- Corrigan, Peter: The Sociology of Consumption, an Introduction. Sage Publications, 1997. ISBN 0761950109