Ebro
Az Ebro (latin [Fluvium] (H)iberum vagy (H)iberus, „ibér folyó”) folyó az Ibériai-félsziget északi részén, Spanyolország legbővizűbb folyója. Hossza 910 km, vízgyűjtő területe 83 093 km², vízhozama 426 m³/s.
A Kantábria autonóm közösségben található Fontibre (latin Fontes Iberis, „az Ebro forrásai”) nevű falucskából ered Reinosa község közelében, és a Földközi-tengerbe ömlik. Útvonala: Miranda de Ebro, Haro, Labastida, Logroño, Calahorra, Alfaro, Tudela, Alagón, Zaragoza, Caspe, Mequinenza, ahol a Perpignan felől érkező Segre ömlik bele, Riba-Roja d’Ebro, Flix, Ascó, Tortosa, Amposta, San Jaume d’Enveja és Deltebre.
Tartalomjegyzék
Főbb mellékfolyókSzerkesztés
Legfontosabb, leghosszabb mellékfolyói:
A bal oldalon Aragón, Gállego és Segre, a jobb oldalon: Jalón, Huerva és Guadalope. A Segre Perpignan felől éppen Franciaország oldaláról Lleida közelében éri el az Ebrót, a Jalón pedig Calatayud és Medinaceli irányában az Henares és Madrid felé tart.
EbrariraSzerkesztés
Az Ebro völgye a Keleti-Pireneusok és az Ibériai hegységrendszer között elnyúlt háromszögben van. E 2 hegység közötti terület 7 autonóm közösséget érint, melyet gazdasági egységként is, több internetes kezdeményezés Ebrariának is nevezi.[1][2] Ezek: Kantábria, Kasztília és León közösségből Kasztília északnyugati része, La Rioja és a baszk nyelvű Baszkföld (autonóm közösség) és Navarra közösségek, Aragón és Katalónia, melyben Tarragonától (a római Tarraconensis prvincia székhelye) délre ömlik a tengerbe.
A teljesen Ebraria területén lévő 6 autonóm közösség többnyelvű, 4 hivatalosan is: Baszkföldön és Navarrában a baszk nyelv, Aragónban az aragonéz, illetve itt és Katalóniában a katalán, utóbbiban pedig még az okcitán is hivatalos.
Gazdasági egységként Ebraria leginkább borkereskedelméről ismert és elismert.
