Palma de Mallorca
Palma[2] – amelyre megkülönböztetésül a más Palma nevű településektől gyakran használják a nem hivatalos, Palma de Mallorca nevet – a Baleár-szigetek székhelye és egyben legnagyobb városa, ahol a sziget lakosságának közel fele él. Repülőtere, a Son Sant Joan reptér nagy forgalmat bonyolít le nyaranta.
| Palma | |||
 | |||
| A város látképe a Bellver-kastélyból | |||
| |||
| Becenév: Ciutat | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Baleár-szigetek | ||
| Tartomány | Mallorca | ||
| Rang |
| ||
| Polgármester | Antoni Noguera (2017–) | ||
| Irányítószám | 07001 - 07014 | ||
| Körzethívószám | +34-971 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 415 940 fő (2022)[1] | ||
| Népsűrűség | 1756 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 13 m | ||
| Terület | 21,355 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Palma
Pozíció Spanyolország térképén
| |||
| é. sz. 39° 34′, k. h. 2° 39′Koordináták: é. sz. 39° 34′, k. h. 2° 39′ | |||
 | |||
| Palma weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palma témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A Földközi-tenger nyugati medencéjében elhelyezkedő Baleár-szigetekhez tartozik.
Népesség szerkesztés
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 346 720 | 367 277 | 375 048 | 396 570 | 404 681 | 398 162 | 400 578 | 434 516 | 422 587 | 415 940 |
| 2001 | 2003 | 2006 | 2008 | 2010 | 2013 | 2015 | 2017 | 2020 | 2022 |
Éghajlat szerkesztés
Éghajlata tipikusan mediterrán.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 15,4 | 15,5 | 17,2 | 19,2 | 22,5 | 26,5 | 29,4 | 29,8 | 27,0 | 23,7 | 19,3 | 16,5 | 21,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,3 | 8,4 | 9,6 | 11,7 | 15,1 | 19,0 | 22,0 | 22,5 | 20,0 | 16,6 | 12,3 | 9,7 | 14,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 43 | 37 | 28 | 40 | 36 | 11 | 6 | 22 | 52 | 70 | 60 | 48 | 453 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología (AEMET) | |||||||||||||
Története szerkesztés
Látnivalók szerkesztés
- A homokkőből épült Sa Seu katedrális (szokták még Catedral de Palma vagy Seu de Mallorca néven is említeni), amely a vallási funkciója mellett világi funkciót is betöltött, nevezetesen a kalóztámadások ágyúzásaitól védte széles felületével a várost, 1306-ban kezdték építeni, Antoni Gaudí vitatott átalakításokat hajtott végre rajta
- A székesegyház mellett álló királyi palota, a La Almudaina
- A Bellver-kastély (Castell de Bellver), a 14. századból – eredetileg lenyűgöző királyi erőd, majd nyári rezidencia, később királyi börtön volt. A tengerszint felett 137 méterrel található, ahonnan rá lehet látni szinte az egész városra. A Bellver jelentése katalánul „csodálatos kilátás”.
- Joan Miró szülőháza és grafikai műhelye
- Az Egyháztörténeti Múzeum és az óvárosban található Calatrava labirintus
A városban rengeteg galéria, művészeti múzeum működik. Érdemes gyalog, esetleg kerékpárral mozogni a belvárosban, hiszen a látnivalók gyorsan elérhetőek. A külső negyedekbe autóval vagy busszal lehet eljutni legegyszerűbben. A repülőtér közel esik a fővároshoz, rendszeres autóbuszjáratok kötik össze a belvárossal, és a városhoz tartozó keleti üdülőterületekkel (pl. Platja de Palma és S’Arenal).
-
A palmai katedrális
-
A katedrális ajtódísze
-
A katedrális belseje
-
Az Almudaina palota bejárata
-
A Can Espanya Serra lépcsősora
-
Pálmák
-
A katedrális belseje
Közigazgatás szerkesztés
Palmát 5 kerületre (districte) osztották, ezek: Centre, Llevant, Nord, Ponent és Platja de Palma. Ezek a következő főbb városrészeket (nucli) tartalmazzák: Can Pastilla, El Coll d’en Rabassa, El Pil·larí, El Secar de la Real, Establiments, Gènova, L’Aranjassa, La Casa Blanca, La Creu Vermella, La Indioteria, La Vileta, Palma, Platja de Palma, Sant Agustí, Sant Jordi, Son Sant Joan és Son Sardina.
A kisebb városrészek a következők (nevük után zárójelben a kerület neve található):
A fentieken kívül a következő területek is Palmához tartoznak:
- Aeroport (Llevant)
- Bellver (Ponent)
- Subarxipèlag de Cabrera (Centre)
- Zona portuària (Centre)
Híres emberek szerkesztés
- Antonio Barceló (1717–1793), a spanyol armada admirálisa
- Ramon Llull (1232/1235–1315/1316) filozófus, teológus
- José Luis Martí Soler (1975) labdarúgó, edző
- Carlos Moyà (1976) teniszező
- Krisztina spanyol infánsnő (1965), Palma de Mallorca hercegnője 1997–2015 között
- Jorge Lorenzo (1987) motorkerékpár versenyző
- Alejo Sauras (1979) színművész
- David Castedo (1974) labdarúgó
- Rudy Fernández (1985) kosárlabdázó
Érdekességek szerkesztés
Az 1972-es sakkvilágbajnokság zónaközi versenyét itt rendezték 1970 novembere és decembere között.
Itt alakult meg a Spanyolországban népszerű La Musicalitte nevű pop-rock zenekar
Panoráma szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Municipal Register of Spain of 2022
- ↑ 2007 óta Palma Mallorca fővárosának hivatalos neve. Forrás: José Luis Rodríguez Zapatero – Juan Carlos R.: Reforma del Estatuto de Autonomía de las Illes Balears. http://nouestatut.caib.es/. (spanyolul) Madrid (2007. február 28.) (Hozzáférés: 2017. július 18.) (PDF) arch
Források szerkesztés
- Diario de Mallorca - Palma már nem "de Mallorca" Archiválva 2009. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
