Főmenü megnyitása

Lleida (spanyolul: Lérida) város Nyugat-Katalóniában, a hasonló nevű megye székhelye a Segre folyó partján. Lleida járás közvetlenül Aragónia mellett fekszik, a Zaragoza felé vezető A2-es úton tőle 20 kilométerre Fraga már Aragóniában van.

Lleida
La Seu Vella katedrális
La Seu Vella katedrális
Lleida címere
Lleida címere
Lleida zászlaja
Lleida zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKatalónia
Tartomány Lleida
ComarcaSegrià
Polgármester Miquel Pueyo i París
Irányítószám 25001–25008
Körzethívószám +34 973
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség137 856 fő (2018)[1][2] +/-
Népsűrűség651,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület211,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lleida (Spanyolország)
Lleida
Lleida
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′Koordináták: é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′
Localització de Lleida respecte del Segrià.svg
Lleida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lleida témájú médiaállományokat.

A város a Katalán központi mélyföldön fekszik. Anyavárosi területe mintegy 250 000 lakosú. Segrià katalán tartomány székhelye és legnagyobb városa. Raimat és Sucs elővárosokkal együtt 137 387 lakosa volt 2010-ben.

Lleida Katalónia egyik legősibb városa, a bronzkor óta lakott. A rómaiak érkezéséig az ilergéták ibér népcsoport lakta. Augustus császár Ilerda nevet adott a városnak. A 8. és 12. század közt a mórok utalták, 1149-ben került ismét európai kézre. 1297-ben a félszigeten a harmadik modern egyetemként alapult a Lleidai Egyetem.

Tartalomjegyzék

NyelvekSzerkesztés

Hagyományosan a katalán nyelv lleidatà dialektusát beszélik, de sokan beszélnek spanyolul is.

TörténelemSzerkesztés

 
Indíbil, az ilergéták és Mandoni, az auszetanék királya

A rómaiak előtt Iltrida és Ilerda néven hívott város volt az ilergéták ibér törzs fővárosa. Indibil és Mandoni, az ilergéták és auszutenék királya többször megvédték a várost a karthágói és római betörés ellen.

A rómaiak alatt a félsziget nagy részéhez hasonlóan Hispania Tarraconensis provincia része volt, a Tarraco és Caesaraugusta közti útvonalon akkor is a legfontosabb állomás volt.[3]

I. e. 49-ben Caesar polgárháborújában a Caesar és a pompeji legátus közti fontos összecsapás színhelye volt, melyről Caesar a „propter ipsius loci opportunitatem” és Ilerdam videas szavakkal emlékezik.[4]

942-ben kalandozó magyarok sikertelenül ostromolták a várost.


Az ezredforduló óta Lleida többek között jelentős számú andalúz bevándorlónak köszönhetően szépen növekszik a lakossága. 2007-ben Lleida volt az Év Katalán Kulturális Fővárosa.[5]

Távközlés és közlekedésSzerkesztés

 
Lleida-Pirineus Vasútállomás
 
Lleida-Alguaire Repülőtér

Lleida-Pirineus repülőtérSzerkesztés

Lleida hosszú ideig nagyban függött a közeli, mint például az El Prat de Llobregat, a Girona vagy a Zaragoza repülőterektől. A Lleida-Alguaire repülőtér 2010-ben nyitotta meg kapuit.

Vonat és buszSzerkesztés

Lleida egy személyszállító vasútállomással rendelkezik, illetve mind a városban, mind pedig város közti, akár Franciaország felé tartó irányban megfelelő buszhálózattal bír.


TestvérvárosokSzerkesztés

 
Lleidai Egyetem
 
La Seu Vella (2017)

Lleidának több testvérárosa van:[6][7]

Kulturális vonatkozásokSzerkesztés

A város a La Presó de Lleida (Lleida börtöne) című katalán népdal[8] tárgya, ami már a 17. századból igazolható, de ennél is régebbi lehet. Ez egy nagyon népszerű dallam, amit rengeteg művész, például Joan Manuel Serrat is használ.

NépességSzerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

 

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2018-as spanyol községi regiszter
  2. Cifras oficiales de población resultantes de la revisión del Padrón municipal a 1 de enero. National Statistics Institute. (Hozzáférés: 2019)
  3. Antonine Itinerary pp. 391, 452.
  4. Julius Caesar Commentarii de bello civili i. 38, et seq.; Florus iv. 12; Appian, B.C. ii. 42; Velleius Paterculus ii. 42; Suetonius Caes. 34; Lucan, Pharsal. iv. 11, 144.
  5. e-barcelona.org: 'Lleida se estrena como capital de la cultura catalana durante 2007 :: e-barcelona.org :: Fòrum de Cultura, democratitzem la democràcia'. e-barcelona.org. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  6. Viles agermanades – Lleida – Perpignan la Catalane (francia nyelven). mairie-perpignan.fr. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
  7. INFO POINT EUROPA. Ajuntament de Lleida. La UE i Lleida (katalán nyelven). infopoint.paeria.es. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
  8. Segrià. "La presó de Lleida", romanç. www.xtec.cat. (Hozzáférés: 2016. november 7.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés