Lleida (spanyolul: Lérida) város Nyugat-Katalóniában, a hasonló nevű megye székhelye a Segre folyó partján. Lleida járás közvetlenül Aragónia mellett fekszik, a Zaragoza felé vezető A2-es úton tőle 20 kilométerre Fraga már Aragóniában van.

Lleida
Lleida címere
Lleida címere
Lleida zászlaja
Lleida zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKatalónia
TartományLleida
ComarcaSegrià
Rangközség Katalóniában
Hivatalos nyelvkatalán
SzékhelyLleida City
PolgármesterFèlix Larrosa i Piqué (2023. június 17. – )
Irányítószám25001–25008
Körzethívószám+34 973
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség143 094 fő (2023)[1]
Népsűrűség675,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület211,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′Koordináták: é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′
Lleida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lleida témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A város a Katalán központi mélyföldön fekszik. Anyavárosi területe mintegy 250 000 lakosú. Segrià katalán tartomány székhelye és legnagyobb városa. Raimat és Sucs elővárosokkal együtt 137 387 lakosa volt 2010-ben.

Lleida Katalónia egyik legősibb városa, a bronzkor óta lakott. A rómaiak érkezéséig az ilergéták ibér népcsoport lakta. Augustus császár Ilerda nevet adott a városnak.

Nyelvek szerkesztés

Hagyományosan a katalán nyelv lleidatà dialektusát beszélik, de sokan beszélnek spanyolul is.

Történelem szerkesztés

 
Indíbil, az ilergéták és Mandoni, az auszetanék királya

Ókor szerkesztés

A rómaiak előtt Iltrida és Ilerda néven hívott város volt az ilergéták ibér törzs fővárosa. Indibil és Mandoni, az ilergéták és auszutenék királya többször megvédték a várost a karthágói és római betörés ellen.

A rómaiak alatt a félsziget nagy részéhez hasonlóan Hispania Tarraconensis provincia része volt, a Tarraco és Caesaraugusta közti útvonalon akkor is a legfontosabb állomás volt.[2]

I. e. 49-ben Caesar polgárháborújában a Caesar és a pompeji legátus közti fontos összecsapás színhelye volt, melyről Caesar a „propter ipsius loci opportunitatem” és Ilerdam videas szavakkal emlékezik.[3]

Középkor szerkesztés

942-ben a kalandozó magyarok sikertelenül ostromolták a várost.

A 8. és 12. század közt a mórok uralták, 1149-ben került ismét európai kézre. 1297-ben a félszigeten a harmadik modern egyetemként alapult a Lleidai Egyetem.


Modern kor szerkesztés

Az ezredforduló óta Lleida többek között jelentős számú andalúz bevándorlónak köszönhetően szépen növekszik a lakossága. 2007-ben Lleida volt az Év Katalán Kulturális Fővárosa.[4]


Távközlés és közlekedés szerkesztés

 
Lleida-Pirineus Vasútállomás
 
Lleida-Alguaire Repülőtér

Lleida-Pirineus repülőtér szerkesztés

Lleida hosszú ideig nagyban függött a közeli, mint például az El Prat de Llobregat, a Girona vagy a Zaragoza repülőterektől. A Lleida–Alguaire repülőtér 2010-ben nyitotta meg kapuit.

Vonat és busz szerkesztés

Lleida egy személyszállító vasútállomással rendelkezik, illetve mind a városban, mind pedig város közti, akár Franciaország felé tartó irányban megfelelő buszhálózattal bír.


Testvérvárosok szerkesztés

 
Lleidai Egyetem
 
La Seu Vella (2017)

Lleidának több testvérárosa van:[5][6]

Kulturális vonatkozások szerkesztés

A város a La Presó de Lleida (Lleida börtöne) című katalán népdal[7] tárgya, ami már a 17. századból igazolható, de ennél is régebbi lehet. Ez egy nagyon népszerű dallam, amit rengeteg művész, például Joan Manuel Serrat is használ.

Népesség szerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1717 és 2023 között
Lakosok száma
2353
21 885
36 119
56 456
109 573
119 935
135 919
139 809
137 856
143 094
1717188719361955198120042009201320182023
Adatok: Wikidata

Jegyzetek szerkesztés

  1. Municipal Register of Spain of 2023
  2. Antonine Itinerary pp. 391, 452.
  3. Julius Caesar Commentarii de bello civili i. 38, et seq.; Florus iv. 12; Appian, B.C. ii. 42; Velleius Paterculus ii. 42; Suetonius Caes. 34; Lucan, Pharsal. iv. 11, 144.
  4. e-barcelona.org: 'Lleida se estrena como capital de la cultura catalana durante 2007 :: e-barcelona.org :: Fòrum de Cultura, democratitzem la democràcia'. e-barcelona.org. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  5. Viles agermanades – Lleida – Perpignan la Catalane (francia nyelven). mairie-perpignan.fr. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
  6. INFO POINT EUROPA. Ajuntament de Lleida. La UE i Lleida (katalán nyelven). infopoint.paeria.es. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
  7. Segrià. "La presó de Lleida", romanç. www.xtec.cat. (Hozzáférés: 2016. november 7.)

Külső hivatkozások szerkesztés