Pusztamonostor

magyarországi község Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Pusztamonostor község Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberényi járásában.

Pusztamonostor
Balázsovich-kúria
Balázsovich-kúria
Pusztamonostor címere
Pusztamonostor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászberényi
Jogállás község
Polgármester Kardos Veronika (független)[1]
Irányítószám 5125
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség1511 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség62,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztamonostor (Magyarország)
Pusztamonostor
Pusztamonostor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 19° 47′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 19° 47′ 49″
Pusztamonostor (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Pusztamonostor
Pusztamonostor
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Pusztamonostor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztamonostor témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Alföldön, a megye és a Jászság északnyugati sarkában fekszik, Pest megyével határosan. Budapesttől kb. 70, Szolnoktól kb. 60 km-re található. Szomszédos települések: Jászfényszaru (kb. 8 km), Jászberény (kb. 10 km), Jászágó (kb. 8 km), Szentlőrinckáta (kb. 3 km).

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a 32-es főúton érhető el, illetve a 31-es főútról Szentmártonkáta felől Szentlőrinckátán át vezető mellékúton.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz Zrt. autóbuszai végzik.

Vasúton a MÁV 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti vonalán érhető el.

TörténeteSzerkesztés

A község keletkezése az idők homályába vész.

A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Első írásos említése 1315-ből, illetve 1331-ből származik, Poopmonustora alakban. Ekkor a váci egyházmegyéhez tartozott. Nevét régi bencés monostoráról kapta, amelynek maradványai a 19. század első felében még látszottak. Pusztulásáról megbízható adatok nincsenek.

A 15. században a település a Monostori család birtoka volt, majd a 17. század elején puszta. Megyés hely volt, fekvése ellenére nem tartozott a történelmi Jászsághoz.

Pusztamonostor 1872-ben lett nagyközség. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulásakor, 1876-ban a jászsági felső járáshoz került.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Sőregi János (független)[3]
  • 1994–1998: Sőregi János (független)[4]
  • 1998–2002: Percz László (független)[5]
  • 2002–2006: Percz László (független)[6]
  • 2006–2007: Sőregi János (független)[7]
  • 2008–2010: Sári Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Sári Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Sári Ferenc (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Kardos Veronika (független)[1]

A településen 2008. január 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 22,6 %-os eredményével három jelölt közül csak a második helyet érte el.[8]

Az önkormányzat neve: Pusztamonostor Községi Önkormányzat; címe: 5125 Pusztamonostor, Szabadság út 74.; telefonszáma: +36-57 / 521-761, e-mail címe: pmpolgm@invitel.hu. A község hivatalos honlapja: www.pusztamonostor.hu. (Az előbbi adatok legalább részben elavultak lehetnek, szükség szerint pontosításra szorulhatnak.)

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

  • 1910: 1480 fő
  • 1940: 1705 fő
  • 1983: 1875 fő
  • 1990: 1780 fő
  • 2001: 1675 fő
  • 2009: 1615 fő

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[12] de kisebb roma közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

NeveSzerkesztés

A Puszta- előtag a 16. századtól a 19. század közepéig pusztaként álló helyre utal. A -monostor utótag pedig az egykor itt létező monostorra.

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 90%-a római katolikus. Reformátusnak kb. 2,5%, görögkatolikusnak és evangélikusnak kb. 0,5-0,5%, és más egyházhoz tartozónak szintén kb. 0,5% vallotta magát. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, illetve nem válaszolt kb. 6%.[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 1,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 10% (19,5% nem nyilatkozott).[14]

Római katolikus egyházSzerkesztés

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Római katolikus anyakönyveit 1746-tól vezetik. Plébániatemplomának titulusa: Kisboldogasszony.

Első kápolnáját 1723-ban építették, ekkor még Jászfényszaru filiája volt. 1838-ban lett önálló plébánia.

Református egyházSzerkesztés

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyházSzerkesztés

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházkerületének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus (Kisboldogasszony-) templom: 1793-ban épült.
  • Nepomuki Szent János szobra.
  • Szent István-szobor.
  • Szűz Mária-szobor.
  • Hősi emlékmű.
  • Balázsovich-kúria: Balázsovich Oszkár máltai lovag építtette a 19. század végén. Jelenleg művelődési ház.
  • Tájház
  • Kőkeresztek (Guba-kereszt, Kókai kereszt, Oszkár-kereszt, Patikus-kereszt, Pethes-kereszt, templomi nagykereszt)

Ismert emberekSzerkesztés

SportSzerkesztés

A község szervezett sportéletének a létrejötte az 1946-1947-es években alakult ki, mely Pusztamonostor Sport Egyesület néven, két szakosztállyal működött.

LabdarúgásSzerkesztés

A szakosztály csapata a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályában szerepelt. Kiemelkedő eredményei:

  • 1989/90: Körzeti bajnokság 1. hely (veretlenül)
  • 1992: Magyar Kupa: országos főtáblára kerülés
  • 2006/07: Megyei II. osztály 3. hely

A labdarúgó-szakosztály honlapja: www.pusztase.atw.hu

GörkorcsolyaSzerkesztés

2002-ben (jászberényiekkel kiegészülve) megnyerték az országos bajnokságot.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Pusztamonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Pusztamonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Pusztamonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. Pusztamonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. Pusztamonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. Pusztamonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. a b Pusztamonostor települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. január 13. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. Pusztamonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  10. Pusztamonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  11. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. [1]
  14. Pusztamonostor Helységnévtár

További információkSzerkesztés