Kereskedelem

A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.

Árusítóhely a Nagycsarnokban

Gdańsk

Ebből a szempontból a kereskedelem fő csoportosítása:

1. Kiskereskedelem - közvetlenül a fogyasztó számára értékesít
2. Nagykereskedelem - a termelő áruját értékesíti főleg kiskereskedők (viszonteladók) részére
3. Demigrosz kereskedelem - ugyanazon kereskedő mind nagykereskedőként, mint kiskereskedőként tevékenykedik. A nagy- és a kiskereskedelmi funkciók egy adott kereskedelmi vállalaton belül is megjelenhetnek.

Feladatai (funkciói)

A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges sorozatgyártás, míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termék egység. A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, például a mezőgazdaságban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet.

• Disztribúciós (elosztási) funkció
• Térbeli különbségek áthidalása
• Időbeli eltérések áthidalása
• Termelési és fogyasztási szerkezet összehangolása
• Termeltetés, javító-karbantartó szolgáltatás
• Fogyasztó és a forgalmazott áru minőségének védelme
• Fogyasztás befolyásolása (reklám, akciók, stb.)
• Finanszírozási és hitelfunkció
• Árukezelési funkció
• Transzformációs tevékenység

Kapcsolódó szócikkek

• Külkereskedelem
• Szabadkereskedelem
• Méltányos kereskedelem

További információk

Nézd meg a kereskedelem címszót a Wikiszótárban!

• 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
• Nagykereskedő.lap.hu - linkgyűjtemény
• A fegyverkereskedelem jelenlegi helyzete és szabályozása Afrika déli részén