Kereskedelem

A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.

Árusítóhely a Nagycsarnokban
Gdańsk

Ebből a szempontból a kereskedelem fő csoportosítása:

  1. Kiskereskedelem – közvetlenül a fogyasztó számára értékesít
  2. Nagykereskedelem – a termelő áruját értékesíti főleg kiskereskedők (viszonteladók) részére is
  3. Demigrosz kereskedelem – ugyanazon kereskedő mind nagykereskedőként, mint kiskereskedőként tevékenykedik. A nagy- és a kiskereskedelmi funkciók egy adott kereskedelmi vállalaton belül is megjelenhetnek.[1]

Története szerkesztés

Feladatai (funkciói) szerkesztés

A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges sorozatgyártás, míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termék egység. A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, például a mezőgazdaságban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet.

  • Disztribúciós (elosztási) funkció
  • Térbeli különbségek áthidalása
  • Időbeli eltérések áthidalása
  • Termelési és fogyasztási szerkezet összehangolása
  • Termeltetés, javító-karbantartó szolgáltatás
  • Fogyasztó és a forgalmazott áru minőségének védelme
  • Fogyasztás befolyásolása (reklám, akciók stb.)
  • Finanszírozási és hitelfunkció
  • Árukezelési funkció
  • Transzformációs tevékenység

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

Nézd meg a kereskedelem címszót a Wikiszótárban!
  • 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
  • Nagykereskedő.lap.hu – linkgyűjtemény
  • A fegyverkereskedelem jelenlegi helyzete és szabályozása Afrika déli részén
  • Szilágyi István: Régi boltok krónikája. A pest-budai kereskedelem történetéből; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1986
  • Weisz Bolgárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
  • Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején; Mega, Kolozsvár, 2014
  • Kulich Julianna–Török Róbert: "A jó kalmár a világ jótevője" kereskedelemtörténeti állandó kiállítás vezetője. Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből; MKVM, Bp., 2016
  • Antonio Genovesi: Értekezések a kereskedelemről, avagy A polgári gazdaságról. Válogatott részletek, 1765–69; ford. Kató Eszter; Kairosz, Bp., 2016
  • Polgár Szabolcs: Kelet-Európa kereskedelmi kapcsolatai az írott források alapján, 750–1000; Balassi, Bp., 2019 (Magyar őstörténeti könyvtár)