Főmenü megnyitása

Heves és Külső-Szolnok vármegye

(Külső-Szolnok vármegye szócikkből átirányítva)

Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Heves és Külső-Szolnok vármegye
Fennállás 1569–1876
Központ Eger
Népesség
Népesség 332 613 (1870)
Népsűrűség 50,4
Földrajzi adatok
Terület6 595 (1 873)  km2

FekvéseSzerkesztés

A vármegye nagyjából a mai Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye területét foglalta el, rendkívül nagy észak-déli kiterjedéssel, nem tartozott hozzá viszont a Jászkun kerület részét képező Jászság és Nagykunság.

TörténeteSzerkesztés

A Tisza középső vidékén elterülő középkori eredetű Külső-Szolnok vármegyét 1569-ben azért vonták össze Heves vármegyével, mert területe török hódoltság alá került, emiatt a nemesi vármegye intézményei nem voltak tovább önállóan fenntarthatók.[1][2] Mivel később Heves megye is török uralom alá került, ezért az egyesített vármegye a felszabadulásig a közgyűléseit általában a szomszédos északabbi megyékben, Gömör vagy Nógrád vármegye területén, vagy kivételesen még távolabb, a Zólyom vármegyei Besztercebányán tartotta.

A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a kiegyezést követő közigazgatási rendezés, az 1876-os megyerendezés részeként került sor. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. Az északi rész lett Heves vármegye, a déli rész pedig az egyidejűleg megszűnő Jászkun kerülethez tartozott Jászsággal és Nagykunsággal összevonva az új Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét alkotta.

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés