Wikipédia

Tápiószele

magyarországi város Pest vármegyében

Tápiószele város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Tápiószele
Tápiószele városháza
Tápiószele városháza
Tápiószele címere
Tápiószele címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásNagykátai
Jogállás város
Polgármester Dobos Imre György (független)[1]
Irányítószám 2766
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség5928 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség158,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápiószele (Magyarország)
Tápiószele
Tápiószele
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 19° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 19° 52′ 60″
Tápiószele (Pest vármegye)
Tápiószele
Tápiószele
Pozíció Pest vármegye térképén
Tápiószele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószele témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Ceglédtől észak-északkeletre, Nagykátától délkeletre, a 311-es főút és a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal (Tápiószele vasútállomás) található.

Története szerkesztés

 
Tápió Szele Helység Belső Telkeinek nem különben a közöttük esendő ürességeknek és rétségnek Föld Abrosza Kézirat, 1837 (a Pest megyei Levéltár gyűjteményéből)

Legkorábbi leletek az újkőkorból (Kr. e. 4500-4000) származnak. Régészeti kutatások igazolják, hogy a falu a kora Árpád-korban is lakott volt, a tatárjárás idején elpusztult, majd a 13. század végén újra benépesült. Neve az Árpád-kori Zele (levegőmozgás) névszó származékának tekinthető. A Tápió előtaggal bővült forma csak a 18. század elején tűnik fel. Első írásos forrás a Váradi Regestrum 1219-ben említi Scela (villa) néven, kisebb birtokosok tulajdonaként. 1546-tól a török hódoltság területéhez tartozott. A török, a magyar, a német katonai erők fosztogatásai romlásba döntötték.

Az 1690-ben készült összeírásban a puszták között szerepelt. Szelét 1723-ban kezdték újratelepíteni birtokosai a Mocsáry és Batik családok. Megemlítik, hogy a helység alatt nagy és mély tavakat formál a Tápió. Marháikat, a gyapjút és gabonáikat Pesten adják el. Van postája, vendégfogadója és serháza. 1789-ben 35 földesúr birtokolta. A kis- és középnemesi birtoklás építészeti emlékanyagaként néhány szép kúriát találhatunk községünkben. Botanikailag is érdekes park közepén áll az a klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.

1849-ben a turai csatába menvén megfordult itt Perczel Mór, Józef Wysocki, Dessewffy, Mészáros Lázár és Dembinszky Henrik is. Az első világháborúba 1510 fő vonult be katonának, 207 fő nem tért haza. A második világháborúban 138 tápiószelei halt hősi halált, emlékműveiknél zajlanak a községi ünnepségek.

A környék munkaerőpiacán jelentős tényező a Kohászati Gyárépítő Vállalat, majd Ganz Ansaldo, később Ganz Transelektro néven működő gyár. 2009-től az indiai tulajdonú CG Electric Systems Hungary Zrt, 2021-től Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. ahol nagy teljesítményű transzformátorokat, villamos forgógépeket, nagyfeszültségű hálózati kapcsolókészülékeket állítanak elő.

2009. július 1-je óta város.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Molnár János (független)[3]
  • 1994–1998: Majoros Tibor (Tápiószelei Polgári Egyesület-Gazdakör)[4]
  • 1998–2002: Balázs Ferenc (független)[5]
  • 2002–2004: Majoros Tibor (Tápiószelei Polgárok Egyesülete)[6]
  • 2005–2006: Kovács Ferenc (Tápiószeléért Társaskör)[7]
  • 2006–2010: Kovács Ferenc (Társaskör)[8]
  • 2010–2014: Kovács Ferenc (Tápiószeléért Társaskör)[9]
  • 2014–2015: Majoros Tibor (Tápiószelei Polgári Egyesület) [10]
  • 2015–2019: Kovács Ferenc (Tápiószeléért Társaskör)[11]
  • 2019-től: Dobos Imre György (független)[1]

A településen 2005. január 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] mert a Parlament – még tisztázást igénylő okból – feloszlatta az előző képviselő-testületet.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, de (csekély különbséggel) alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[7]

Bő tíz évvel később, 2015. augusztus 9-én újból hasonló ok miatt kellett időközi polgármester-választást és képviselő-testületi választást tartani.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[11]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
5992
6010
5827
5866
5943
5928
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 8,4%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,5% (30,8% nem nyilatkozott).[14]

Látnivalók szerkesztés

  • Blaskovich Múzeum
  • Makovecz Imre által tervezett Művelődési ház és Általános iskola (Farmosi út)
  • Nyaranta hagyományosan különféle rendezvényeknek (motoros-találkozó, országos nyugdíjas-találkozó, koncertek) ad helyet a Népkert, amelyekre az ország minden részéből érkeznek vendégek.
  • Attila Park[halott link]: Tápió-menti idegenforgalmi kulturális központ rendezvényekkel és szállodai szolgáltatással.
 
A Viczián család egykori kúriája, ma Viczián Villa néven ismert, magántulajdonban van

A kúria szerkesztés

A tápiószelei Blaskovich Múzeum (valójában Közgyűjtemény) az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma. A berendezés, a műkincsek és a személyes tárgyak által megelevenedik a húszas-harmincas-negyvenes évek vidéki köznemesi életformája. Blaskovich János és György műgyűjtő, régész, irodalmár tevékenységet folytattak és szenvedélyes vadász hírében álltak (ezt azonban csak a természet közelsége és a nemes vadak szeretete inspirálta, nem az "úri divat"). A család tápiószentmártoni birtokán lótenyésztés folyt, innen származik Kincsem, a legyőzhetetlen versenyló.

A szelei kúriában a helybéli emberek dolgoztak, ők művelték a 200 hektárnyi birtokot is a falu körüli területeken. A konyhalány, szobalány és szakácsnő a kúria erre elkülönített részében laktak. A falu lakóival a fivérek hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak, mindketten köztiszteletnek örvendtek. Legfőbb érdemük a kúria megóvása mellett a szelei közművelődésben vállalt vezető szerepük.

A Növényi Diverzitás Központ szerkesztés

A Növényi Diverzitás Központot 2010. november 1-jén alapította a vidékfejlesztési miniszter az 1959-ben létesített Agrobotanikai Intézet jogutódjaként. Az intézet elsődleges feladata a génmegőrzés.

[1]

Híres szeleiek szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ a b c Tápiószele települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. január 23. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  8. ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  10. ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  11. ↑ a b Tápiószele települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 9. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  13. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  14. ↑ Tápiószele Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tápiószele&oldid=26562103”