Halásztelek

Halásztelek (bolgárul: Халастелек) város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Halásztelek
A Malonyai-kastély
Halásztelek címere Halásztelek zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Szigetszentmiklósi
Jogállás	város
Polgármester	Szabó Tibor (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	2314
Körzethívószám	24
Testvértelepülései	Lista Oggiono Leisnig Rousínov Illyefalva
Népesség
Teljes népesség	11 896 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1129,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 59′ 16″47.360833333333, 18.987777777778
Halásztelek Pozíció Pest vármegye térképén
Halásztelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halásztelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Csepel-sziget északi részén, a Duna bal partján található, annak Érddel átellenes oldalán. Dél felől a tököli repülőtér határolja.

Az M0-s autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg, az 5101-es úton; területét érinti még az 5102-es is.

A Csepel-sziget déli csúcsának három, Ráckevétől délre eső faluját leszámítva a sziget egyetlen olyan települése, amely csak közúton közelíthető meg, kötött pályás közlekedéssel (HÉV-vel) nem.

Története

A mai település területén már a kőkorszakban is élt ember. Ezt a Duna közeléből előkerült lelet bizonyítja. Bár a 20. század elején találtak bronzkori emlékeket a későbbi Savanyító út magasságában, a Dunánál, Halásztelek északi részén, az ezredforduló utáni próbaásatások sem ennek a népnek, sem a Csepel-szigeten a rézkor végén, körülbelül az i. e. 3800-3700 években őket felváltó, jellegzetes edényeikről „harang alakú edények” népének nevezett emberek megtelepedését nem igazolták a mai település területén. A területen jeges és őszi árvizek által időről-időre lakhatatlanná tett kis szigetek, állandó, valamint időszaki vízátfolyások által szabdalt sűrű erdő volt akkor, így nem valószínű, hogy hosszabb időre emberek telepedtek volna meg a honfoglalás előtt.

A mai Halásztelek területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára is túl veszélyes lehetett, bár a legújabb kutatások szerint a mai település északi részén római kori út vezetett keresztül. Az rövidebb ideig tartó jelenlétre utal, hogy az 1930-as években római kori faragott köveket találtak egy gyökérpusztai kút ásásakor. Attila, a hunok királya a Duna túlsó partján, a mai Érd közeléből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott.

A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl. (A három honfoglalás kori településből ma már csak Tököl létezik. Halásztelek Tökölről vált le.)

A Halásztelek elnevezés az 1700-as években tűnik fel először. A nagy árvizek hosszú időre lakatlanná tették a vidéket, amelyen a XIX. századra telepedtek meg ismét, amikor már Tököl külterületének számít a terület.

A mai település területének összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Herminamajornak nevezte el a területet, így a később betelepülők is Herminatelepként emlegették.

A terület következő birtokosa Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a Tököl külterületeként nyilvántartott telep. Hamarosan újra gazdát cserélt a mai település területe, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A nagy gazdasági világválság miatt a lótenyésztéssel is foglalkozó Malonyay tönkrement, és időközben számos neves család telepedett itt meg, s a birtok nagy része Semény Jenőé lett. Az I. világháború utáni recesszió neki sem kedvezett, 1926-ban az egykori majort felparcellázták. A maradék törzsbirtokot Füzesséry István kapta meg vitézi telekként. Őt Stein Emil követte, aki tulajdonosként barackfákkal ültette tele a birtok egy részét, amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén. A háborúban hadiüzem létesült a csepeli WM üzem felügyelete alatt, amelyet Kisgyárnak neveznek. A telep súlyos bombakárokat szenvedett 1944-ben, amikor a szomszédos Dunai repülőgépgyárat vonta szőnyegbombázás alá az amerikai légierő. A előrenyomuló szovjet csapatok és az ellenük telepített német aknák szintén számos áldozatot követeltek.

A háború után elkezdték a földosztást, amit többek között a csepeli gyárak dolgozói, valamint az Alföldről és messzi vidékekről betelepülők, többek között bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Az ott élő bolgárok tiszteletére látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén). A közegészségügy megteremtésére a negyvenes évek végén a tököli tanács állandó orvost nevezett ki Dr. Bácsujlaki Dezső személyében.

1944-ben Tököl városa határozatban döntött az utcák elnevezéséről, heti rendszerességgel kijáró hivatali szervekről és állandó népiskola megnyitásáról. Az iskolai oktatás ebben az évben meg is kezdődött a tanító, Szabados Mária lakásán (a mai „Kisiskola”) akkor még egy osztályban. Pár évvel később már két osztályt indítottak, és a falu különválása idején már közadakozásból épített külön iskolaépület állt a tanításra.

A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma.

A háború után a szovjet hadsereg segítségével visszakerültek a gépek a volt Kisgyár épületébe. Itt kezdte meg működését 1950-ben a Mintagépgyár 1954-ben a Mintagépgyár átalakult Szerszámgépipari Fejlesztő Intézetté.

1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de Budapest közelsége révén ez gyorsan megduplázódott.

Az elkövetkező időkben megindult a falu infrastrukturális fejlődése is. A BKV külön autóbuszjáratokat indított már az 50 évek elejétől 38-as néven, mely a 60-as években további három viszonylattal bővült (38/A, 38/B, és "piros 38-as"). A lakosság számának növekedésével, megkezdődött a modernizáció is.

1964-ben megalakították 509 taggal a Halásztelek Ivóvíz Társulatot. A községben közkutak, tűzcsapok jöttek létre. Megkezdték a családi házak vízvezetékeinek bekötéseit is, valamint felvetődött a csatornahálózat kiépítése, amely elkészülte után lehetőséget teremtett lakótelepi rendszerű lakásépítésre is. Ezt 1968-ban, az OTP által épített lakásokkal kezdték, majd folytatták a SZIMFI lakóteleppel. Az 1960-as évek végére a barackos területe lecsökkent, helyét utcák, házak vették át. Javult a közellátottság, a Kisgyár elnyerte mai formáját, felépült két új iskola és templom. az 1970-es évek közepén a lakások 70%-ban volt már vezetékes ivóvíz és elektromos áram. Ebben az időben kezdték meg a településen a telefonos hálózat kiépítését is.

A 70-es évek az oktatásban komoly fordulatot hoztak. 1971-ben megnyílt Kertészeti Szakiskola (ma: Bocskai István Református Középiskola), és elkezdődött egy új, korszerű általános iskola építése is.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás után megszűntek a BKV-buszjáratok (38, 38, 38A), és a forgalmat átvette a Volánbusz. Viszont kiépült a csatornahálózat, és majdnem 100%-ra nőtt a burkolt utak aránya.

1996-ban a település első képviselő-testülete állami kitüntetést vehetett át Göncz Árpádtól ezek elismeréséül. Kitüntetést kaptak többek között:

• Stoffán Antal polgármester
• Deák János Árpád önkormányzati képviselő és
• Kirnyán József önkormányzati képviselő

Az 1990-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett, és ennek köszönhetően megnövekedett a reggeli dugók száma. Ennek kiküszöbölésére kidolgozták a Csepel-szigeti gerincút tervét, melyet minden helyi országgyűlési képviselő szívesen említ programjában, de sajnos 2010-ig csak ígérgetésként hangzott. A gerincút megépítése a Tököli Repülőtér fejlesztésének céljaira 2011-ben készült el. A gerincút nyomvonala a Csepel-sziget déli területeinek feltárásához logikus tököli leágazási csomópont helyett Halásztelek és Szigetszentmiklós határán kialakított körforgalomba csatlakozik be, így optimális helyen tárja fel a Tököli repülőteret. A Csepel-szigeti gerincútat 2011-ben adták át.

Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.

A mai Halásztelek

Halásztelek folyamatosan bővülő, csendes kisváros. Az elmúlt években rengeteg fejlesztés valósult meg. A Hunyadi Mátyás Iskola új épületszárnyat kapott, új zeneiskola termekkel, könyvtárral és koncertteremmel. Felújítottak és létesítettek új parkokat, ezzel növelve a zöldterületeket. A Sportcentrumban létesítettek új műfüves focipályát, kibővítették a játszóteret és kicserélték az óvodák és iskolák nyílászáróit.

Halászteleken egy sor programlehetőséggel várják a lakókat és látogatókat. Legsikeresebb rendezvények a minden évben megtartott Halásztelki Mesenapok, a Szent László-nap, a Nemzetközi Zenetábor, a szüreti felvonulás és a bolgár nap.

Az idelátogatók kipróbálhatják az itteni éttermeket, megtekinthetik a híres Malonyai-kastélyt, a Bolgárkereket vagy az organikus építészet 1980-as évek elején épült remekművét, a Csete György tervei alapján készült ősi magyar jurta alakú Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot. Érdemes ellátogatni a szombatonként tartott termelői piacra vagy pihenni a csendes, nyugodt parkokban.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Stoffán Antal (független)
• 1994–1998: Stoffán Antal (független)
• 1998–2002: Stoffán Antal (független)
• 2002–2006: Stoffán Antal (független)
• 2006–2010: Szentgyörgyi József (MSZP-Sikeres Halásztelekért Egyesület)
• 2010–2014: Szentgyörgyi József (MSZP)
• 2014–2019: Szentgyörgyi József (MSZP-DK–Együtt-PM)
• 2019-től: Szabó Tibor (Fidesz–KDNP)

Alpolgármesterei

• 2014–2019: Stefanik Zsolt (MSZP)
• 2019-től: Nagy Barnabás (Fidesz–KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	9183	9305	10 581	11 694	12 078	11 896
	2013	2014	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 0,9% bolgárnak, 0,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,8%, református 11,3%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 3,7%, felekezeten kívüli 25,1% (31,4% nem nyilatkozott).

Közlekedés

Halásztelek az M0-s autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg. Szigethalomról, Csepelről és Lakihegyről a II. Rákóczi Ferenc úton haladva közelíthető meg.

A Csepel-szigeti gerincútat 2012-ben adták át, melyen Szigethalomtól Csepelig lehet eljutni Halásztelek és Lakihegy kikerülésével.

Halásztelket Csepelről a Volánbusz 688-as és 690-es jelzésű gyorsjárattal lehet megközelíteni, ez utóbbi Szigethalomig közlekedik.

Nevezetességei

Malonyai-kastély

• Malonyai-kastély
• Árpád-házi Szent Erzsébet templom
• Bolgárkerék-emlékmű
• Petőfi Sándor-szobor
• Szent László-szobor

Díszpolgárok

A Malonyai-kastély bejárata

• Cseh László
• Kovács László
• Dr. Kucerova Sznezsana
• Stoffán Antal
• Oláh Kálmán
• Bundev Todorov Ivánné
• Kirnyán József
• Török Istvánné

Testvérvárosok

• Oggiono, Olaszország
• Leisnig, Németország
• Rousínov, Csehország
• Illyefalva, Románia
• Polikraiste, Bulgária
• Nikápoly, Bulgária
• Sepsiszentkirály, Románia
• Topolya, Szerbia

Sport

• Halásztelek FC
• Halásztelki Box Club
• Cseh László
• Hárai Balázs
• Németh Ferenc

Zene és művészet

A Halásztelki Összművészeti és Kulturális Egyesület alapító tagjai elsősorban Halásztelken élő és alkotó művészemberek. Az Egyesület tevékenysége felöleli a képző-, tánc-, zene-, fotó- és iparművészet területét egyaránt. Az Egyesület a tagok életkorát, műveik témáját, koncepcióját nem határozza meg. Egyetlen stílus, művészcsoport vagy művészeti ideológia mellett sem kötelezik el magukat. Több művészegyéniség jelenléte biztosítja a folytonosságot. Nem képeznek zárt csoportot, hanem tehetségek bevonásával növelik a pártoló tagok és a munkában résztvevők számát.  

A Halásztelki Zeneiskola több évtizede működik Halásztelken. A kezdetekben kevés diák volt, kevés hangszeren lehetett tanulni, de mára már több zenekar alakult. Minden évben megrendezésre kerül a (most már) nemzetközi kamarazene tábor, mely egy hétig tart és melyen részt vesznek tanítványaink és a testvérvárosi zeneiskola tagjai és zenekarjai. A tábor végét egy zárókoncert zárja.

Bel Canto Kamarakórus.

Halásztelek az irodalomban

Bakó Gábor (2010): Halásztelek – Helytörténet, földtan, élővilág, táj-felszín alapú változások Halásztelek, kiadja Halásztelek Város Önkormányzata. 183 p.

Bakó Gábor – Eiselt Zoltán (2006): Halásztelek környezeti állapotának vizsgálata 2007–2009 1–170. o.{An environmental study of Halásztelek}, Szent István Egyetem, Gödöllő. Megbízó: Halásztelek Település Önkormányzata

Holakovszky László (2015): Herminateleptől Halásztelekig, 162 o.

Mizsei Zsuzsanna (2012): Az én Diófasorom, 298 o.

További információk

• Térkép Kalauz – Halásztelek
• Képek a Malonyay kastélyról
• Tököl-Halásztelek Református Gyülekezetének Honlapja Archiválva 2012. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Csepeli plébánia honlapja/
• Halásztelek története Archiválva 2017. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben