Palotanegyed

A Palotanegyed Budapest VIII. kerületének egyik városrésze. Az elnevezés a pesti belváros közvetlen folytatásaként a Nemzeti Múzeum mögött keleti irányban benépesült területet jelöli.

Palotanegyed
A Nemzeti Múzeum és környéke
Egyéb elnevezés: Mágnásfertály
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	VIII.
Irányítószám	1088
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Palotanegyed Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 04′ 00″47.491666666667, 19.066666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Palotanegyed témájú médiaállományokat.

2014-ig a Magyar Rádió székháza volt

Határai

Az Astoriától kiindulva a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, a Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt terület. A Fővárosi Közgyűlés rendelete szerint: Múzeum körút-Rákóczi út-Blaha Lujza tér északi és keleti oldala-József körút-Üllői út.

Története

A terület beépülése már az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után elkezdődött; a területen arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok kezdtek neves építészekkel fényűző palotákat, kúriákat építtetni állandó lakhely gyanánt. Nagyjából 1860 és 1900 között épült fel a legtöbb épület, ekkoriban kapta a „Mágnásfertály” becenevet a környékbeliektől. A környék nemhivatalos elnevezése az idők folyamán a lágyabb Palotanegyedre változott, de a régies elnevezés, ha jelentősen visszaszorulva is, de máig fennmaradt.

A Palotanegyed 2007 decemberétől részönkormányzatként működik a józsefvárosi, azaz a VIII. kerületi Önkormányzaton belül, aminek felállításával elnevezése és határai is hivatalossá váltak.

Ezt követően a Fővárosi Közgyűlés rendelete is felvette Budapest VIII. kerületének városrészei közé.

Paloták

A Baross utca Kálvin téri torkolata 2010 óta sétálóutca, a Szabó Ervin tér és a Wenckheim-palota

Nemzeti Múzeum

Festetics-palota

Budapesti Olasz Kultúrintézet

Gróf Zichy Nándor, országgyűlési képviselő szobra a Lőrinc pap téren

• Szabó Ervin tér 1.: Wenckheim-palota (1887-1890, Pucher József), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.
• Reviczky u. 2.: Pálffy-palota (1867, Ybl Miklós), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye.
• Reviczky u. 3.: Pejacsevich-palota (1893-1896, Hofhauser Elek)
• Reviczky u. 4.: Wenckheim-palota (1889, Dánile György), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.
• Reviczky u. 5.: Bánffy-palota (1873, Bánffy Miklós?), ma az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) székháza.
• Reviczky u. 7.: Bánffy-bérház (1871, Berg Károly)
• Pollack Mihály tér 3.: Festetics-palota (1862, Ybl Miklós), ma: Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem.
• Pollack Mihály tér 8.: Esterházy-palota (1865, Baumgarten Sándor) 1946-1948 között köztársasági elnöki rezidencia, ma a Magyar Rádió Márványterme.
• Pollack Mihály tér 10.: Károlyi-palota (1863-1865, Ybl Miklós)
• Bródy Sándor u. 2.: Fechtig báró háza (1873, Skalnitzky Antal)
• Bródy Sándor u. 4.: Dessewffy-palota (1875-1876, Weber Antal)
• Bródy Sándor u. 6.: Keszlerffy-palota (1897, Huber József)
• Bródy Sándor u. 8.: Régi képviselőház (1865, Ybl Miklós), ma a Budapesti Olasz Kultúrintézet működik itt.
• Bródy Sándor u. 9.: Keglevich-palota (1871, Dötzer Ferenc)
• Bródy Sándor u. 10.: Tauffer-palota (1892, Schannen Ernő)
• Bródy Sándor u. 12.: Gschwindt-palota (1901, P. Tóth Sándor)
• Bródy Sándor 14.: Odescalchi-palota (1872-1874, Ybl Miklós)
• Bródy Sándor 15.: Kéményseprő-ház (1851-55, Hild Károly)
• Bródy Sándor 16.: Törley-palota (1893-95, Ray Rezső)
• Múzeum u. 5.: Hadik–Barkóczy-palota (1896, Lux Endre)
• Múzeum u. 7.: Hasenfeld-ház vagy Hadik-palota (1875, Kauser János, átépítés: 1912, Möller István), most a TIT Kossuth Klub Egyesület található benne
• Múzeum u. 9.: Bókay-palota (1870, Ybl Miklós)
• Múzeum u. 11.: Károlyi-palota (1869-71, Skalnitzky, Pucher József), az épület a MÁV tulajdona, itt próbál a MÁV Szimfonikus Zenekar.
• Múzeum u. 15.: Zichy-ház (1871, Skalnitzky Antal)
• Múzeum u. 17.: Károlyi-palota (1881, Wechselmann Ignác), a Károlyi-Csekonics Rezidencia ma reprezentatív rendezvényhelyszín, korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) működött itt.
• Ötpacsirta u. 2.: Almásy-palota (1877, Gottgeb Antal), ma az Építőművészek Székháza.
• Trefort u. 1.: Pulszky-palota (1890, Nefanei Arnold)
• Trefort u. 2.: Prónay-palota (1890, Fridrich Lóránt), ma szállodaként működik a palota.
• Trefort u. 3.: Hunyady-palota (1892, Meinig Artur), 2006-ig a Józsefvárosi Eü. Szolgálat működött itt. 2015-ben a Georosco Kft. tulajdonába került.
• Szentkirályi u. 10.: Szentkirályi-bérpalota (1894-97, Zobel F. Ernő)
• Lőrinc pap tér 2.: Zichy-palota (1897, Havel Lipót) 2009 óta szállodaként működik
• Lőrinc pap tér 3.: Darányi-palota (1896, Stark Sándor)
• Gyulai Pál u. 5.: Kauser kőfaragó háza (1860, Gerster Károly)
• Gyulai Pál u. 13.: Gottgeb Antal háza (1870, saját tervezés)

Képgaléria

• 
  Eszterházy-palota
• 
  Károlyi-palota
• 
  Hunyady- palota
• 
  Prónay-palota
• 
  Pulszky-palota
• 
  Almásy-palota
• 
  Károlyi-Csekonics-palota
• 
  Tauffer-palota
• 
  Hadik-Barkóczy-palota
• 
  Bókay-palota
• 
  Dessewffy-palota
• 
  Keszlerffy-palota
• 
  Törley-palota
• 
  Darányi-palota
• 
  Bánffy-palota
• 
  Odescalhi-palota
• 
  Gschwindt-palota
• 
  Pejacsevich-palota
• 
  Gottgeb-palota
• 
  Keglevich-palota
• 
  Fechtig-ház
• 
  Kauser-ház
• 
  A Palotanegyed 1896-os térképen
• 
  Régi Képviselőház
• 
  A Zichy-palota

Források

• Palotanegyed Részönkormányzat Archiválva 2010. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján

További információk

• M. Szücs Ilona: Palotanegyed a Józsefvárosban; Józsefvárosi Önkormányzat, Budapest, 1996
• Háztól házig, utcától utcáig. Történetek a megújuló Palotanegyedről; szerk. Papp Luca; Józsefvárosi Önkormányzat, Budapest, 2017
• Bálint Angelika: Háztól házig, utcától utcáig. Történetek a megújuló Palotanegyedről 2.; Józsefvárosi Önkormányzat, Budapest, 2020