Főmenü megnyitása

A Wenckheim-palota egy épület Budapest VIII. kerületében, a belső józsefvárosipalotanegyedben”, a Szabó Ervin téren. Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főépülete.

Wenckheim-palota
A Wenckheim-palota a budapesti Szabó Ervin téren; ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja
A Wenckheim-palota a budapesti Szabó Ervin téren; ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja
Ország Magyarország
Település Budapest
Épült 18861889
Építész Meinig Artúr
Stílus neobarokk
neoreneszánsz
Család Wenckheim család

Jelenlegi funkció könyvtár
FenntartóSzabó Ervin Könyvtár
Cím 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
Elhelyezkedése
Wenckheim-palota (Budapest)
Wenckheim-palota
Wenckheim-palota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenckheim-palota témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette, mégpedig a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére. 1927-ben, a gróf halála után, az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. A négy évig tartó átalakítást követően 1931-ben nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára, mint Fővárosi Könyvtár. A Fővárosi Közgyűlés a kilencvenes évek közepén jelentős bővítésről döntött. Hegedűs Péter építész tervei alapján az átalakítás 1998-ban kezdődött, és a könyvtár két szomszédos épülettel is bővült. 2001. szeptember 12-én adták át a látogatóknak, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárát. A műemléki palotarész, továbbá a könyvtári épület védelmét ma is egy megfelelő képzettséggel rendelkező biztonsági szolgálat látja el.

ÉpítészeteSzerkesztés

A palota neobarokk stílusban épült, neoreneszánsz elemekkel tarkítva. Megjelenik benne a rokokó és a biedermeier. Külsejében a drezdai barokk (Erős Ágost idején uralkodó művészeti stílus), belsejében pedig a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. Építtetője, gróf Wenckheim Frigyes a szászországi Meinig Artúrt kérte fel a palota építésére. Az épület 1887-ben épült, 1889-ben nyílt meg. Rácsait, kapuit és kandelábereit a kovácsoltvas-művesség jeles magyar képviselője, Jungfer Gyula készítette. A mai díszbejárat kovácsoltvas kapui 1897-ben készültek el.

ForrásokSzerkesztés