Wenckheim-palota

épület Budapest VIII. kerületében, a Szabó Ervin téren, jelenleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára

A Wenckheim-palota műemlék épület Budapest VIII. kerületében, a belső józsefvárosipalotanegyedben”, a Szabó Ervin téren. Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (rövidítve: FSZEK) Központi Könyvtárának épülete.

Wenckheim-palota
ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára
ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Épült18861889
ÉpítészMeinig Artúr
Stílusneobarokk
neoreneszánsz
CsaládWenckheim család

Jelenlegi funkciókönyvtár
FenntartóSzabó Ervin Könyvtár
Cím1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
Elhelyezkedése
Wenckheim-palota (Budapest)
Wenckheim-palota
Wenckheim-palota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenckheim-palota témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette, mégpedig a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére. 1927-ben, a gróf halála után az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. A négy évig tartó átalakítást követően 1931-ben nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára mint Fővárosi Könyvtár. A Fővárosi Közgyűlés a kilencvenes évek közepén jelentős bővítésről döntött. Hegedűs Péter építész tervei alapján az átalakítás 1998-ban kezdődött. A rekonstrukció mellett egyúttal a Reviczky utcai Berczik-palotával és a Baross utcai új szárnnyal bővült. 2001. szeptember 12-én adták át a látogatóknak mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárát.

Építészete szerkesztés

 
A palota díszes főkapuja és az előtte álló Justitia-díszkút a Szabó Ervin téren

A palota neobarokk stílusban épült, neoreneszánsz elemekkel tarkítva. Megjelenik benne a rokokó és a biedermeier. Külsejében a drezdai barokk (Erős Ágost idején uralkodó művészeti stílus), belsejében pedig a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. Építtetője, gróf Wenckheim Frigyes a szászországi Meinig Artúrt kérte fel a palota tervezésére. A palota 1886 és 1889 között épült. Rácsait, kapuit és kandelábereit a kovácsoltvas-művesség jeles pesti képviselője, Jungfer Gyula készítette. A mai díszbejárat kovácsoltvas kapui 1897-ben készültek el.

Források szerkesztés