László Imre (politikus)

(1946–) magyar orvos, katonaorvos, sportvezető, politikus

László Imre (Hajdúböszörmény, 1946. november 13. –) magyar orvos, katonaorvos, sportvezető, politikus. 1995 és 2001 között a budapesti Honvédkórház, majd 2011-ig a Szent Imre Kórház főigazgatója. 1992 és 2002 között a Magyar Súlyemelő-szövetség elnöke. 2018–19-ben országgyűlési képviselő, 2019-től Budapest XI. kerületének polgármestere.

László Imre
Született 1946. november 13. (74 éves)
Hajdúböszörmény
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség
  • magyar országgyűlési képviselő (2018. május 8. – 2019. október 29.)
  • polgármester (2019. október 14. – , Budapest XI. kerülete)
Politikai pályafutása
Párt Demokratikus Koalíció
Választókerület országos lista
Magyar Súlyemelő-szövetség elnöke
Hivatali idő
1992 2002
Utód Dolovai Tamás
országgyűlési képviselő
Hivatali idő
2018. május 8. 2019. október 29.
Budapest XI. kerületének polgármestere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2019. október 13.
Helyettes Bakai-Nagy Zita
Orosz Anna
Barabás Richárd
Hintsch György
Előd Hoffmann Tamás

A Wikimédia Commons tartalmaz László Imre témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Zsidó családból származik.[1] 1966-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, ahol 1972-ben szerzett általános orvosi diplomát. A verpeléti harckocsiezred vezetőorvosa lett. 1976-ban szerzett honvédorvosi képesítést, illetve a gyöngyösi hadosztálynál lett vezetőorvos, 1979-ben pedig a ceglédi hadtestnél töltötte be ugyanazt a pozíciót. Eközben 1981-ben társadalomorvostanból szerzett képesítést. 1983-ban a Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Szolgálatfőnökség kiemelt kiképző főorvosává nevezték ki, majd 1985-ben a szervezési osztály helyettes vezetője lett. Az osztály vezetését 1986-ban vette át. 1991-ben az átalakult Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnök-helyettesévé nevezték ki, majd 1995-ben a Központi Honvédkórház igazgatója lett, orvos ezredesi fokozatban. A kórházat hat éven át vezette, amikor távozott a Honvédségtől és a Szent Imre Kórház főigazgatója lett. 2011-ben távozott a kórház éléről és svájci hátterű egészségügyi cég orvosigazgatója lett. Itt 2014-ig tevékenykedett.

1994-ben katasztrófa-orvostanból szerzett képesítést, illetve 1996 és 1998 között elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egészségügyi menedzser szakát. 2008-ban PhD-fokozatot szerzett a Newport Egyetemen, 2009-ben pedig egészségügyi biztosítási szakértői képesítést.

Egészségügyi pályája mellett a rendszerváltás után a magyar sportéletben is vezető szerepeket töltött be. 1989-ben lett a Magyar Olimpiai Bizottság, valamint a Magyar Súlyemelő-szövetség orvosbizottságának tagja. A MOB-ban 2004-ig tevékenykedett. 1992-ben megválasztották a Magyar Súlyemelő-szövetség elnökévé, amely pozícióban többször megerősítették, összesen tíz évig állt a szövetség élén, majd 2004-ig általános elnökhelyettesként dolgozott. 1999 és 2008 között az Európai Súlyemelő-szövetség egyik alelnöke, illetve 1993 és 2004 között a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség orvosbizottságának tagja is volt. 2004-ben minden sportvezetői pozíciójáról lemondott.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

Politikai pályafutása 2015-ben kezdődött, amikor belépett a Demokratikus Koalícióba, és megbízták az egészségügyi kabinet vezetésével. 2017-ben megválasztották a párt elnökségébe is. A 2018-as országgyűlési választáson pártja egyéni jelöltje volt a Kaposvár központú Somogy megyei 1-es választókerületben, illetve szerepelt az országos listán is. Az egyéni körzetben 12,79%-os eredménnyel a harmadik helyen végzett.[2] Miután több eredetileg megválasztott jelölt még az új Országgyűlés alakuló ülése előtt bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, a párt Lászlót jelölte az egyik megüresedett helyre, ezzel a legidősebb újonca lett a parlamentnek hetvenegy évesen. Az Országgyűlés népjóléti bizottságának lett tagja.

A 2019. április 6-án megkötött megállapodás értelmében az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért és a Momentum Mozgalom polgármesterjelöltje a XI. kerületben, az őszi önkormányzati választásokon. A választást meg is nyerte október 13-án, a szavazatok 50,52%-val legyőzte a kerületet 2010 óta vezető Hoffmann Tamást.[3]

2020. június. 26-án egy önkormányzati ülésen Adolf Hitlert méltatta. Szerinte a náci Németország egykori vezetője megérdemelte a Time magazin év embere címet 1938-ban.[4] Majd pedig 2020. június 29-én összekeverte Nelson Mandelát és Josef Mengelét a Heti TV egyik adásában, miközben azt fejtegette, hogy miről szólt a vita melyben Hitlert dícsérte.[5]

BotrányaiSzerkesztés

2020 júniusában egy minősítésével hívta fel magára a szélesebb nézőközönséget, és váltott ki negatív kritikákat. Egy jövőbeli Nelson Mandela szoborral kapcsolatban utalt arra, hogy egy ember egyes tetteit kiragadva, meglehetősen eltérő képeket lehet formálni az adott személyről. Rossz példaként utalt Adolf Hitlerre: (egyéb tettei ellenére) Németországot a nagy gazdasági világválság utáni gazdasági intézkedésekkel megerősítését követően „'36-ban vagy '37-ben a Time magazin Hitlert az év emberének választotta. Megérdemelte? Meg. Mert az a munkája, amit addig kifejetett, az gyakorlatilag Németország felemelkedését hozta, méghozzá látványosan, a világgazdasági válság után. Aztán ami utána történt, az már nem igazán fér ebbe a képbe bele.

Az idézett rész előzményeit nem ismerők a példát félreértették, a sajtóban pedig széles körben elterjedt a kiragadott rész. Kritikák fogalmazódtak meg László Imre irányában, utalva arra, hogy Hitlert nem lehet jó példaként felhozni semmivel kapcsolatban sem. Ezekre reagálva, nem sokkal később László Imre pontosította álláspontját: „Senki nem gondolhatja komolyan, hogy én Adolf Hitlert mentegettem. Éppen arra hoztam őt példaként egy közterület átnevezésére vonatkozó indítvány kapcsán, hogy minden történelmi személy munkásságát csak egyben, egészben lehet nézni. Aki náci diktátorként, milliók gyilkosaként – többek között családom egy részének gyilkosaként is – vonult be a történelembe, azt nem lehet utólag ilyen vagy olyan időszakokra hivatkozva mentegetni. Ebben az ügyben ugyanakkor akaratomon kívül nagyon rosszul, könnyen félreérthetően, meggyőződésemmel ellentétesen fogalmaztam, azt gondolom, ez volt talán életem legszerencsétlenebb mondata.”[6]

Ungváry Krisztián ismert történész, a 20. század kutatója az esettel kapcsolatban a következő kijelentést tette: „Egyrészt nem ismerjük a kontextust, és ennek hiányában ez az egész kijelentés nem értékelhető. Másrészt attól, hogy egy diktatúra totális és bűnöző, nem biztos, hogy minden intézkedése is az” – sorolta a szakértő. Harmadrészről pedig megjegyezte: bár „a DK-ról ugyan sokmindent el lehetett eddig is mondani, de ez nem az a párt az, amelyik antiszemita íróknak állít szobrot és rendre szélsőjobb kontextusba rendelkezik”[7] Mindezek után 2020.június. 29-én miközben a korábbi állításaiat védte összekeverte Nelson Mandelát Josef Mengelével, állítása szerint Mengelének akartak szobrot állítani és nem Mandelának. [8]

Később az is kiderült, hogy Újbuda polgármestere egy Magyarországon nem akkredikált képzés elvégzését PhD fokozat megszerzéseként tünteti fel életrajzában [9]

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés