Szentimreváros

Budapest városrésze a XI. kerületben

Szentimreváros Budapest egyik városrésze a XI. kerületben. Újbuda belvárosa a Gellért-hegytől délre. Szentimreváros ad otthont az önkormányzati hivatalok többségének, így a kerület igazgatási, a Móricz Zsigmond körtér és a Kosztolányi Dezső tér révén pedig közlekedési központja.

Szentimreváros
A Feneketlen-tó a Kosztolányi Dezső tér felől nézve. A tó mögött a Villányi úton a Szent Imre templom áll
A Feneketlen-tó a Kosztolányi Dezső tér felől nézve. A tó mögött a Villányi úton a Szent Imre templom áll
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXI. kerület
Irányítószám1113, 1114, 1118
Népesség
Teljes népesség10 914 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Szentimreváros (Budapest)
Szentimreváros
Szentimreváros
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 14″
Szentimreváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentimreváros témájú médiaállományokat.

1934–1950 között az egész kerület hivatalos neve Szentimreváros volt.

Fekvése szerkesztés

A kerület északnyugati részén fekszik. Északról Gellérthegy városrész, keletről Lágymányos, délről és nyugatról pedig Kelenföld határolja.

Határai: Ménesi út az Alsóhegy utcától – Mányoki út – Kelenhegyi út – Szent Gellért tér – Bartók Béla út – Móricz Zsigmond körtérFehérvári út – Bocskai út – Karolina út – Alsóhegy utca a Ménesi útig.[2]

Története szerkesztés

Az 1930-ban törvénnyel létrehozott, 1934-től működő XI. kerület egésze 1950-ig a Szentimreváros nevet viselte. A ciszterci rend által fenntartott plébániatemplom és a szomszédos gimnázium szintén Szent Imre nevét vette fel. A Fővárosi Közgyűlés 2007-ben 41 igen, 12 ellenszavazat, 10 tartózkodás mellett elfogadta az új városrésznevet.

A mai Újbuda addig jobbára mezőgazdasági jellegű területén a szentimrevárosi részen indult meg a városiasodás, különösen a Szabadság híd megépülését követően, nagyjából a Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér közti szakaszon. A 4-es metró megépülését követően az önkormányzat ezen a részen szándékozik kialakítani a kerület kulturális városközpontját a Bartók Béla út mentén.

Látnivalók szerkesztés

Itt található a kerület jelképe, az 1938-ban épült, neobarokk stílusú Szent Imre-templom és az előterében fekvő Feneketlen-tó, amely a bezárt Budai Parkszínpadnak is otthont adó parkban terül el. Védett terület a Villányi úti Budai Arborétum, amely a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészeti, Élelmiszeripari és Tájépítészeti Karainak otthont adó campus körül terül el.

A Szent Imre Gimnázium és a Szent Margit Gimnázium impozáns épülete egyaránt a Horthy-korszakban épült neobarokk stílusban. A városrészhez tartozik továbbá a szecessziós stílusú Gellért gyógyfürdő és a Gellért Hotel, amelyek 1918-ra készültek el.

Szentimrevárosban szobra látható Szent Imrének (a Móricz Zsigmond körtéren), Móricz Zsigmondnak (ugyanott), Klebelsberg Kunónak (a Szent Imre-templom és a gimnázium között), Bartók Bélának (a Feneketlen-tó körüli parkban) és Kosztolányi Dezsőnek (a Kosztolányi Dezső téren, a Feneketlen-tó körüli parkban).

Jegyzetek szerkesztés

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Budapesti utcanevek A - Z, Corvina, 2013. 88. old.

További információk szerkesztés

  • Holek Sámuel: A Szentimreváros bölcsőjénél. Városfejlesztési és telepítési mozgalmak. A társasházrendszer fejlődése Magyarországon; Centrum Házépítő- és Ingatlanvállalat, Bp., 1936
  • A Budapest-Szentimrevárosi Katolikus Kör alapszabályai; Élet Ny., Bp., 1936
  • A Gamma Szentimrevárosi Sport Egyesület alapszabályai; Posner Ny., Bp., 1943
  • Szabó Tibor: A Ciszterciek Budán; Szentimrevárosi Egyesület, Bp., 1992 (A Szentimreváros története)
  • Kamarás István: Búvópatakok. A szentimrevárosi katolikus ifjúsági mozgalom története 1949-től 1961-ig. Visszaemlékező szociográfia; Márton Áron, Bp., 1992
  • Vásony György–Márkus László: A Szentimreváros apostola, dr. Kalmár Ödön; Szentimrevárosi Egyesület, Bp., 1993 (A Szentimreváros története)
  • Seidl Ambrus: A Szent Imre város története és szellemiségének kialakulása; Szentimrevárosi Egyesület, Bp., 1993 (A Szentimreváros története)
  • Déry Attila: Házak, emlékek, alkotók. Építészettörténeti séta a Szentimrevárosban és környékén; Szentimrevárosi Egyesület, Bp., 1999 (A Szentimreváros története)
  • Az első tíz év története. Szentimrevárosi Egyesület; szerk. Márialigeti Károly, Meszéna Zsolt, Szuhaj Eszter; Szentimrevárosi Egyesület, Bp., 2003
  • Csapody Miklós: Kommunista terror – katolikus ellenállás. Szentimreváros élő öröksége; Dél-Budáért Alapítvány, Bp.-Szentimreváros, 2006
  • Szent Imre millennium a Szentimrevárosban. Tanulmányok a herceg születésének ezredik évfordulójára, 2007. november 3.; szerk. László Ágota, F. Romhányi Beatrix, Csányi Tamás; Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia, Bp.-Szentimreváros, 2008
  • Náray-Szabó Gábor: Szentimreváros: Kishaza a Feneketlen-tónál; Kairosz, Bp., 2019 (Féltett kishazák)