Feneketlen-tó

tó Budapest XI. kerületében

A Feneketlen-tó Budapest XI. kerületében található, a Kosztolányi Dezső téren. Területe 1,1 ha, mélysége 4-5 méter.

Feneketlen-tó
A Feneketlen-tó a Kosztolányi Dezső tér felől nézve
A Feneketlen-tó a Kosztolányi Dezső tér felől nézve
Ország(ok)  Magyarország
Hely Budapest XI. kerülete
Típus mesterséges tó
Felszíni terület0,011 km2
Legnagyobb mélység4-5 m
Települések Budapest
Elhelyezkedése
Feneketlen-tó (Budapest)
Feneketlen-tó
Feneketlen-tó
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 35″, k. h. 19° 02′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 35″, k. h. 19° 02′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Feneketlen-tó témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A 18. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt. A közelben kanyargó Duna az idők során agyagot hordott a területre, épp ezért a 18. század végén téglagyárat hoztak létre a mai Kosztolányi Dezső téren, az agyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. Maga a 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. A tó medencéjében az oligocén kori kiscelli agyag pirittartalma tömény keserűvizet képez. A Feneketlen-tóban mély tavakra jellemző termikus ugróréteg alakul ki, ebben az erős kénhidrogén-tartalmú vízben az élet egy ideig nem volt képes kialakulni. A tó utánpótlása a kiscelli agyagon összegyűlt talajvízből származik. 1889-ben bezáratták a téglagyárat, a talajvíz pedig szép lassan feltöltötte az agyaggödröt.[1]

 
A Feneketlen-tó légi felvételen

A tó a 20. század elején is elhagyatottan állt, semmilyen funkciója nem volt. A környék beépítése azután kezdődött meg, hogy a ciszterci szerzetesek 1912-ben Budán is megtelepedtek. A szerzetesek számára Wälder Gyula építész egy templomból, rendházból és iskolából álló épületegyüttest tervezett a part közelébe. Ezek közül a Szent Imre-templom és a Szent Imre-gimnázium ma is látható a tó szomszédságában.[1]

A később gazdag állat- és növényvilággal rendelkező tó vízminősége az 1980-as években indult romlásnak. Ennek oka a tavat tápláló források elapadása volt.[1] Ekkor vízforgató berendezést és szökőkutat építettek be, amely a feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el. Ma a Sas-hegy déli oldalán lévő vízgyűjtő területről, felszíni csapadékvízből táplálkozik.[2]

A tó környéki park 1958 és 1960 között épült Mőcsényi Mihály tervei szerint, aki a kivitelezési munkákat is irányította. A park részben társadalmi munkában épült.[3]

Partjára eredetileg halászcsárdát terveztek – a Reischl Antal műegyetemi tanár tervezte Park Étterem 1960. április 4-én nyílt meg. (2000 óta Hemingway Étterem néven működik.) "Az étterem 140, kerthelyisége 200 személyes lesz s a halételek kedvelőinek azzal kedveskednek majd, hogy a tóba telepített pontyot az étterem halászai frissiben fogják és mindig a hálóból kerülnek majd konyhára a potykák."[4]

A 20. században a tó környékét náddal telepítették be, korláttal vették körül, halakat telepítettek a tóba, apró horgászstégeket építettek ki partján. 2010 óta tiltott a horgászás, de a tó és a körülötte elterülő park máig kedvelt pihenőhely.

ElnevezéseiSzerkesztés

Évtizedekig nem volt hivatalos neve, leggyakrabban (kelenföldi, lágymányosi) névtelen tóként emlegették.

A létrejötte utáni időkben a nevenincs tavat Átlós úti tó, a 2 világháború között Horthy úti tó megnevezéssel illették.

A 20. század első felében (de olykor az 1950-es években is) lágymányosi tónak nevezték – ami részben megtévesztő, lévén a Lágymányosi-öböl közelében volt az "igazi" Lágymányosi-tó (a jóval nagyobb vízfelület végleges feltöltése az 1990-es években történt meg).

A rendezés előtti időkben kelenföldi tónak, kelenföldi korcsolyázótónak is nevezték.

Hasznosítási tervekSzerkesztés

1908Szerkesztés

Részlet Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága rendes közgyűlésének tárgysorozatából (1908. dec. 4.). Az – elvetett – előterjesztés szerint:

"Az I. kerületi kelenföldi dűlőben, az Átlós-ut és a Villányi-ut közt fekvő (...) területen, amelyet évekkel ezelőtt a főváros szabályozási célokra szerzett meg, egy 4800 négyszögöl kiterjedésű, állandóan vizzel telt, mély gödör van. Ezt a gödröt annak idején téglagyártási célokra, nevezetesen agyag ásásra használták mindaddig, amig az ásás folytán felszínre került talajvizek el nem árasztották. A gödröt – melyet általában téglagyári gödörnek, köznéven lágymányosi tónak neveznek – úgyszintén az azt környező 1791 négyszögölnyi szántót a törvényhatósági bizottság, 1906. évi julius hó 4-én kelt (...) határozatával, évi 400 korona bérért, 1906. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg 6 esztendőre, Breuer József budapesti lakosnak adta bérbe azzal a feltétellel, hogy a szántót mezőgazdasági célokra, a tavat pedig ennek öntözésére, továbbá halászásra és jégvágásra használhatja.

Folyó évi julius hó folyamán a tiszti főorvos ur azt a bejelentést intézte a t. Tanácshoz, hogy a tó vizének jégtermelésre való felhasználása közegészségügyi szempontból meg nem engedhető, minthogy abban egész nyáron át fürödnek, sőt a tapasztalat szerint lovakat is fürösztenek. E bejentés alapján a t. Tanács a megkötött bérleti szerződést (...) a bérletet folyó évi november hó 1-ére felmondotta s utasította a kerületi elöljáróságot, hogy a tavat és a szántót a főváros rendelkezésébe vegye vissza.

Ennek következtében gondoskodnunk kell a visszavett terület más megfelelő módon leendő folytatólagos hasznosításáról, amire nézve a „Kelenföldi Labdázó Társaság" részéről időközben ajánlat érkezett. Nevezett társaság a kérdéses (...) területnek közvetlenül az említett tó és szántó mellett fekvő 5100 négyszögölnyi részét sporttelep céljára bírja használatul a fővárostól 1906. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg 6 évre, évi 10 korona urijog elismerési díj ellenében. Az ajánlat szerint a társaság hajlandó a kérdéses tavat és szántót évi 200 K-ért bérbe venni és pedig abból a célból, hogy ezt a területet sporttelepéhez csatolja s céljainak megfelelően rendezze. A társaság kötelezettséget vállal az iránt, hogy a tavon nem fog jeget termelni s hogy annak vizét csakis öntözésre, halászatra és a már meglevő korcsolyapályájának elárasztására fogja használni."[5]

1927Szerkesztés

Pisztrángtenyésztésre akarják berendezni a kelenföldi korcsolyázó tavat:

"A régi kelenföldi téglagyár mellett egy kisebb tó van, amelyet télen korcsolyázásra, nyáron horgászásra használnak. Az utóbbi hasznosításra azonban a tó nem nagyon vált be, mert a tóban kevés halat lehetett tenyészteni és azoknak nagy része is elpusztult. A tó tele van vasdarabokkal, szeméttel és mindenféle piszokkal. A halászati jog eddigi bérlője, aki évi 160 pengőt lett volna kötéles az engedélyért fizetni, még ezzel az összeggel is több év óta adós maradt a fővárosnak, mert a halászat ennyit sem jövedelmezett, sőt a tó fenekén levő vasdarabok a hálókat is összeszakították."[6]

Egyetemi város létesítése, Sipőcz polgármester az 1928. évi költségvetésről:

"Nagyobb összeget állítottak be a költségvetésbe a szükséges telekvásárlásokra, hogy megvásárolhassák azokat a területeket is, amelyek az angyalföldi és a kelenföldi főgyűjtő csatornák építéséhez szükséges. Nagyobb összeg van beállítva a kelenföldi tó feltöltésére. Ezt a területet tudvalévően a kultuszminiszter igényli, hogy ott a külföldi kultur centrumok mintájára egy nagy, modern egyetemi várost építtessen. A kormány hozzájárulást kér a fővárostól."[7]

Bizottsági és tanácsi előterjesztés a Budapesti Lawn-Tennis és Korcsolyázó Egylet területhasználati szerződésének meghosszabbítása ügyében, úszás, evezés:

"a szóbanforgó sporttelep használata az egylet részére ezután is biztosíttassék, sőt általános testedzési érdekekből szükségesnek tartjuk az előmozdítását annak is, hogy az egyleti tagok által eddig kultivált korcsolyázás, tenniszezés és vívás a sportteleppel szomszédos névtelen tó adottságánál fogva a jövőben az úszás és az evezés sportjával egészüljön ki. Elfogadjuk az egyletnek azt az okfejtését is, hogy immár elodázhatatlan a jelenlegi klubház kibővítése egyrészt azért, mert a télen-nyáron űzött sporthoz tágas és higiénikus helyiségek kellenek, másrészt az okból, mert egy színtiszta amatőr alapon működő sportalakulat önmagát fenntartani, tagjainak (...) bizonyos joggal megkívánható kényelmet, szórakozást és főként bő sportolási lehetőséget nyújtani s végül: minden épületet, berendezést, felszerelést és magát a sporttelepet állandóan jó karban tartani s mindezt adminisztrálni csakis magas taglétszám esetén lehet képes."[8]

1928Szerkesztés

Halászati jog, részlet a főváros városgazdasági bizottság ülésének anyagából:

"A lágymányosi úgynevezett feneketlen tó bérletére vonatkozó ajánlatokat tárgyalták. Az egyik pályázó arra kért engedelmet, hogy pisztrángtenyészetet rendezhessen be a tóban, a másik ajánlkozó pedig 160 pengőt kínált a tó halászati jogáért. Érdekes, hogy az egyik ajánlattevő a másik ajánlatának ellensúlyozására becsatolta a halbiológia állomás szakvéleményét is, mely szerint a tó fehér pisztrángok tenyésztésére nem alkalmas".[9]

1929Szerkesztés

Strand kiépítése, Panaszol a magyar föld, dr. Pávai-Vajna Ferenc, magy. kir. főbányatanácsos-főgeológus cikkéből:

"Különös város volt mindig Budapest és még sokáig az marad. Volt idő, amikor azt kivánták, hogy a csatornákban hegynek fölfelé folyjon a víz. Volt idő, amikor követelték az építkezést, de nem adták ki az építési engedélyeket – volt idő, amikor minden szabad területet beépítettek és – volt idő, amikor ezeket a beépített területeket drága pénzen kisajátították, hogy szabad területhez jusson a város. Különleges földrajzi fekvése, tagozódása lehetetlenné tette, hogy valami egységes nagy gondolat alapján fogják meg ezt a várost, ennek a gondolatnak az alapján fejlesszék, rendezzék és szabályozzák. (...) kizárólag és egyedül ennek az áldott földnek kincséből élhet meg ez a város, olcsó energiák beállítása mellett. Kincse a – gyógyvíz, olcsó energiája a – forró víz. Mind a kettőt ingyen adja az anyaföld, csak ember kell a gátra, aki ezt a kettőt együtt ki tudja használni. Egy forrásból erednek. Felére olcsóbbodna az élet és a fennmaradt másik felével föllendíthetnénk az ipart és a kereskedelmet. Pestnek lehet, de Budának nincs más módja, hogy hanyatló polgársága megállhasson az elszegényedés lejtőjén és visszatérjen oda, ahol fénykorában, Mátyás király idejében élt, virult és boldogult.

Strandnak való két hely is van a Kelenföldön, amelyek mindegyike megfelelne a maga módja szerint, annak a szociális gondolatnak, hogy a kevésbé vagyonos osztályok megtalálják itt is a maguk strandoló helyét: – a vizet, a homokot és a napsugarat. Az egyik az úgynevezett „feneketlen tó” a Villányi-út és az Átlós-út között. Környezete ligetszerűen kiképezhető, területe nagyobbítható, vize a Gellértfürdő vizével melegíthető."[10]

1937Szerkesztés

Be akarják temetni a budai Feneketlen tavat:

"A városgazdasági bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta a Budai Lawn-tennisz és Korcsolyázó Egylet területhasználati szerződésének meghosszabbítását. Az egyesület (...) most a teniszpályákhoz bérbe kérte az Átlós-út mentén levő Feneketlen tavat is korcsolyázás, illetve uszoda számára. (...) A tó bérletére vonatkozó kérést csak azután fogják eldönteni, ha a főváros megvizsgáltatta a tó mélységét, vizét pedig bakteriológiai szempontból, és ha a víz minden tekintetben veszélytelennek bizonyul, meg fogja adni a hozzájárulást. Szóba került az is, hogy ha a tó vize fürdésre nem alkalmas, akkor a tavat be fogják temetni."[11]

1958Szerkesztés

Május 1-re dísze lesz a Lágymányosnak – ami eddig elcsúfította, parkosítás:

"A Feneketlen tavat kerítéssel veszik körül, környékét pedig parkosítják, a parkban padokat állítanak fel. Ugyancsak ezen a területen 1500 személyes szabadtéri színházat építenek, amely színi- és mozielőadásokra, sportesemények rendezésére is alkalmas lesz. A Feneketlen tó partjára halászcsárda kerül, amelyet a földművesszövetkezet épít fel. Játszóteret is létesítenek a környékbeli kisgyermekek részére."[12]

ÉrdekességekSzerkesztés

RákászásSzerkesztés

Az 1920-as években a környék már nagymértékben beépült, ennek ellenére a tó egyfajta "vadvízi rezervátumnak" számított, édesvízi rákok nagy számban éltek benne.

Egy, a "kommün" (1919-es magyar Tanácsköztársaság) idejére visszatekintő horgászbeszámoló szerint:

"A lakásom közelében fekvő Átlós úti tó felé fordult érdeklődésem. Itt zártkörű társaság volt együtt, kedves urak, na meg néha hölgyek is. (...) Előre kell azonban bocsájtanom. hogy sok reményt nem fűztem vállalkozásomhoz. Kilós potykákról, mint azt sokan mesélték, nem is álmodtam, s ezt nem is hittem. (...)

10 darab szabályos kétabroncsos rákhálóval vonultam ki, s mondhatom, hogy a legnehezebb volt azt a kis darabka „büdös” búst megszerezni, amire szükségem volt. Akkor a kommün alatt ez nem volt könnyű! (...)

A többi hálóban is valósággal tolongtak! Aznap délután több, mint kettőszáz darabot vittem haza! Másnap kb. ugyanannyit. Napokig rákbán tobzódtunk! Így húztam ki nem egészen egy hónap alatt, közvetlenül a villamos mentén fekvő tóból, nagyforgalmú út mellett mintegy ezer darab nagyon szép és kiválóan ízletes rákot!

Íme Budapesten is lehet, benn a városban is rákászni, türelem és egy kis szerencse kell csak hozzá.

Itt jegyzem meg, ami sok horgászt talán érdekel, hogy napokon át több száz mélységmérést eszközöltem a feneketlennek hívott tóban és soha 7 méternél nagyobb mélységet nem mérhettem! Feneke iszapos, agyagos latyak (régi beomlott agyaggödör) vize nem tisztán édesvíz, hanem keserűvízzel és sósvízzel gyengén kevert. (A keserű és sós források úgy látszik összeköttetésben vannak vele.)

Vízszíne állandó, mert források táplálják. Hal nem igen van benne, s ami van az is jóllakott, horogra nem igen megy."[13]

GalériaSzerkesztés

A tó élővilágaSzerkesztés

 
A Feneketlen-tó légi fotón
 
A tónál megtelepedett szürke gém (2017)

HalakSzerkesztés

süllő, sügér, ponty, harcsa, ezüstkárász, dévérkeszeg, csuka, balin, amur[14]

Hüllők, kétéltűekSzerkesztés

kecskebéka, vöröshasú unka, mocsári teknős, vörösfülű ékszerteknős, sárgafülű ékszerteknős[15]

MadarakSzerkesztés

tőkés réce, házikacsa, dolmányos varjú, tengelic, zöldike, csicsörke, sirály, vízityúk, karvaly, vörös vércse, kormos légykapó, csilpcsalpfüzike, balkáni gerle, házi rozsdafarkú, fekete rigó, szürke gém, kormorán, ökörszem[15]

A tó körüli park különlegesebb bokrai, fáiSzerkesztés

papíreperfa (Broussonetia papyrifera), júdásfa (Cercis siliquastrum), galagonya (Crataegus oxyacantha „Paul,s Scarlet”), virginiai boróka (Juniperus virginiana), vöröslevelű mogyoró (Corylus avellana „Fuscorubra”), szelídgesztenye (Castanea sativa), tulipánfa (Liriodendron tulipifera), oszlopos tölgy (Quercus robur „Fastigiata”), szomorú borsófa (Caragana arborescens „Pendula”)[16]

A tóhoz kapcsolódó legendák, hiedelmekSzerkesztés

  • A legkorábbi legenda szerint amikor az egykori téglagyári gödröt forróvíz borította el a munkások szerszámaikat és gépeiket veszni hagyva menekültek kifelé a gödörből, amelyet teljesen megtöltött a beáramló víz. Sokáig tartotta magát az a legenda, hogy a munkagépek és azok kezelőinek maradványai még mindig a tó feneketlen mélyén hevernek.
  • Az 1910-es években, a tó körüli építkezések idejére nyúlik vissza az a történet is, amelynek a hagyomány szerint a hely a nevét köszönheti. Eszerint az építkezést megelőzően a munkások megkezdték a tó mögötti hegyoldal elbontását, és onnan a vízbe szórták az összegyűjtött földet. Furcsa módon azonban a föld nem süllyedt le a tó fenekére, hanem a vízben lebegett, így kapott lábra az a különös monda, miszerint a tónak talán nincs is feneke.[1]
  • A tavat elátkozottnak is tartották, amikor is az 1919-es forradalmat követően több alkalommal is holttesteket vetett ki a víz.[17]
  • A helyi szóbeszéd szerint a valójában 4-5 méteres tó akár 30-40 méter mély is lehet.
  • Egy 1960-as újságcikk szerint: "mondják hogy a második világháború végén még tankokat is magába fullasztott".[18]
  • Egy másik városi legenda szerint a Feneketlen-tó vizét a hetvenes években egyszer még le is engedték, hogy ki tudják takarítani a medrét.[19]

EseményekSzerkesztés

 
A tó és a futópálya (2017)
 
A fitneszpark a tó mellett (2017)
  • 1877-ben téglagyári agyagbányaként kezdték kiásni a tó medrét, amelyben fokozatosan felgyűlt a talajvíz.
  • 1889-ben bezárták a téglagyárat.
  • 1958-ban épült a tó mellé a Budai Parkszínpad Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István tervei alapján.
  • 1958–1960 között alakították ki a parkot a tó körül, ekkor épült partjára a Park Étterem.
  • Az 1980-as évekre megromlott a tó vízminősége, de a Feneketlen-tavi Horgász Egyesület kezdeményezésére beépítették a vízforgató berendezést, amely ismét életet lehelt a tóba.
  • 1997-ben a tó mellett bekerített játszótér Komlósné Hlatky Katalin tervei szerint került kialakításra. Ekkor újították fel a tönkrement burkolatokat és készült el az automata öntözőhálózat is.[16]
  • 2007-ben és 2008-ban több mázsa hal pusztult el a víz alacsony oxigénszintje miatt, de hogy ez mitől alakult ki, máig vitatják.[15]
  • 2008-ban jelentősen lecsökkent a vízszint, amely a következő évben sok csapadéknak köszönhetően helyreállt.[15]
  • 2010-ben megtiltották a tóban való horgászatot, amely tiltás máig érvényben van.[15]
  • 2014 tavaszán átadták a Főkert Zrt. által a tóra épített stéget. A tóba nyúló pihenő dekk lehetőséget nyújt a parklátogatók számára, hogy a víz közelségét élvezve, olvashassanak, relaxálhassanak a tóparton.[20]
  • 2015 augusztusában az Újbuda Sportjáért Nonprofit Kft. egy 530 méter hosszú és 1,25 méter széles, rekortán borítású futópályát alakított ki a tó körül, valamint egy fitneszparkot is létesítettek a tó mellett.[21]
  • 2016 őszén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya kiszedte a tóba hordott, Magyarországon nem őshonos ékszerteknősöket, amelyeket áttelepítettek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.[22][23]

A tó körüli szobrok, műemlékekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Lásd:Feneketlen-tó és környéke. http://funiq.hu.+(Hozzáférés: 2017. május 14.)
  2. Lásd:Ne menj el mellette: Feneketlen-tó. borsa.hu. (Hozzáférés: 2017. május 13.)
  3. Lásd:Feneketlen tó. http://zoldkalauz.hu.+(Hozzáférés: 2017. május 14.)[halott link]
  4. Magyar Nemzet, 1960. március 20., 4. old.
  5. Fővárosi Közlöny, 1908/86. szám (1908. dec. 4.), 1868. old.
  6. Magyarság, 1927. jan. 11., 6. old.
  7. Pisztrángtenyésztésre akarják berendezni a kelenföldi korcsolyázó tavat, in: Budapesti Hírlap, 1927. okt. 6., 13. old.
  8. Fővárosi Közlöny, 1927. jún. 17., 1650. old.
  9. Budapesti Hírlap, 1928. máj. 15., 11. old.
  10. Budai Napló, 1929. febr. 24., 1. old.
  11. Nemzeti Ujság, 1927. április 14., 8. old.
  12. Népakarat, 1958. január 23., 8. old.
  13. Rákászat Budapesten a villamos mentén; in: Vadászat-Halászat, Weekend-Turisztika, 1933. febr. 24., 9. old.
  14. Lásd:Feneketlen tó – fogható halfajok. fishingtime.hu. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
  15. a b c d e Lásd:Négy mázsa kenyeret dobálnak évente a Feneketlen-tóba. origo.hu. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
  16. a b Lásd:Feneketlen tó. oldkalauz.hu. (Hozzáférés: 2017. május 14.)[halott link]
  17. Lásd:Feneketlen-tó és környéke. funiq.hu. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
  18. Tanácsok Lapja, 1960. május 5., 5. old.
  19. Lásd:Ne menj el mellette: Feneketlen-tó. borsa.hu. (Hozzáférés: 2017. május 13.)[halott link]
  20. Lásd:Megszólalt a Feneketlen-tavi stégépítő. http://11.kerulet.ittlakunk.hu.+(Hozzáférés: 2017. május 14.)
  21. Lásd:Futókört és fitnesz parkot avattak a Feneketlen-tónál. ujbuda.hu. (Hozzáférés: 2017. május 13.)
  22. Lásd:Ezzel a módszerrel tüntetik el az ékszerteknősöket. faktor.hu. (Hozzáférés: 2017. május 13.)
  23. Lásd:Idegenhonos teknősök eltávolítása a Feneketlen-tóból. fokert.hu. (Hozzáférés: 2017. május 13.)

További információkSzerkesztés

  • Szlabóczky Pál: „Hajszálerek – A budai Feneketlen-tó vízháztartásának javítása”, Mérnök újság: a Magyar Mérnöki Kamara lapja, 2010. (17. évf.) 6-7. sz. 24-26. old.
  • Jurecska Laura: „A Feneketlen-tó vízszintingadozása”, Élet és Tudomány, 2008. (63. évf.) 34. sz. 1061. old.
  • Illés István: „A Feneketlen-tó feltámasztása: iszapbirkózás”, HVG, 1983. (5. évf.) 28. (214.) sz. 34-35. old.
  • Trautmann Tibor: „Meggyógyul-e a Feneketlen-tó?”, Búvár (1960-1989), 1983. (38. évf.) 9. sz. 416. old.
  • Szilágyi Éva – Szabó Judit: A Feneketlen-tó algái, A tatai Herman Ottó Kör (= Természettudományi Studió) munkái, 1973. 3. sz. 104, 106-109. old.
  • Woynárovich Elek: „Limnológia tanulmányok a Horthy Miklós út melletti "Feneketlen tó"-n”, Állattani közlemények, 1938. (35. évf.) 1-2. sz. 13-42, +1 táblázat. old.
  • Budapest lexikon A-K 420. oldal
  • Feneketlen-tó – Vendegvaro.hu
  • Kiszáradás fenyegeti a budai Feneketlen-tavatOrigo, 2008. április 16.
  • Ne menj el mellette: Feneketlen-tó – borsa.hu
  • Cikk a Feneketlen-tóról
  • Csallány Sándor: A Lágymányosi tó hidrogeológiája (1954)