Reischl Antal
Reischl Antal (Budapest, 1916. december 30. – Budapest, 1978. április 15.[4]) Ybl Miklós-díjas (1970) magyar építészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1961).
| Reischl Antal | |
| Született | 1916. december 30.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1978. április 15. (61 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Tisztsége | egyetemi tanár (1962–1978) |
| Iskolái | Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1939) |
| Kitüntetései | Ybl Miklós-díj (1970) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (28-1-187/188)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
1939-ben építészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Szerződéses mérnökként kezdte pályáját a fővárosban. 1939-től több ízben teljesített katonai szolgálatot; szovjet hadifogságba esett, de ott is építészmérnökként dolgozott. 1947-ben hazatérése után az első álláami tervező intézetnél volt tervezőmérnök. 1948–1949 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Tervezési Tanszék tanársegéde, 1949-ben intézeti tanára volt. 1949–1951 között részt vett az Állami Műszaki Főiskola építész-tagozatának megszervezésében; a tagozat vezetőjeként előadásokat tartott a főiskolán. 1951–1952 között az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Főosztálya Oktatási Osztályának vezetője volt. 1951–1962 között az ÉKME, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszéke tanszékvezető egyetemi docense, 1962–1978 között tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1952–1954 között az Építészmérnöki Kar dékánhelyettese volt. 1954–1957 között az Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese volt. 1960-tól a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, majd budapesti bizottságának alelnöke. 1960-tól a Fővárosi Tanács városfejlesztési állandó bizottságának elnöke volt. 1964–1968 között a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke,[5] 1968–1972 között elnökségi tagja volt. 1966–1967 között, valamint 1973–1974 között a Bécsi Műszaki Egyetem vendégprofesszora volt. 1971-től a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja volt.
Munkássága szerkesztés
Számos lakó- és középületet tervezett és épített. Tudományos kutatómunkájában foglalkozott tervezési alapkérdésekkel és lakóépület-tervezéssel is; az építési terek, formák, anyagok, megvalósítások pszichológiájával, az építészet-építés igényszintjének változásaival, a szín szerepével az építészetben, valamint a lakóépület-típusok rendszeres modernizálásaának elméleti előkészítésével, az építészeti módszerek kidolgozásával a lakótelepek egyhangúságának megszüntetésére, a tömörebb, gazdaságosabb családiház-rendszerek kialakításával, a falusi lakóházak korszerűsítésével.
Sírja a Farkasréti temetőben található (28-1-187/188).[6]
Épületei szerkesztés
- a Budapest, Hunyadi János úti MÁV Vasútépítő Vállalat székháza
- az Istenhegyi úti óvoda
- a Feneketlen-tó melletti Park Étterem
- az Állami Gyermeklélektani Intézet a Sashegyen
- a Kútvölgyi úti Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete
Művei szerkesztés
- Contemporary Principles of Hospital Building (Hungarian Foreign Trade, News, 1954. 15. sz.)
- Mérnöki kézikönyv (5. k. szerk., I–II–III. fejezet szerzője, Budapest, 1960)
- Tanulmányok időszakos üdülők típusterveinek elkészítésére. I. Motelek (Budapest, 1963)
- A lakás- és kommunális építés 20 éves műszaki fejlesztési irányai (Budapest, 1965)
- A lakásépítés legújabb fejlődési irányai (Budapest, 1971)
- A panelos építés továbbfejlesztése a budapesti tapasztalatok alapján (Budapest, 1972)
- Lakóépületek tervezése (egyetemi tankönyv, Budapest, 1973)
- Lakóépületek tervezése (Budapest, 1973)
- A házgyári építés továbbfejlesztése (Budapest, 1974)
Díjai szerkesztés
- Ybl Miklós-díj (1970)
- Pro Urbe aranyérem (1972)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 5.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Magyarország a XX. században/A második félévszázad építészete
- ↑ A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Tudósnaptár
További információk szerkesztés
- Kövendi Judit: Reischl Antal (Budapest, 1972. 4. sz.)
- Dr. Reischl Antal (Jövő Mérnöke, 1978. április 29.)
- [N. N.]: Reischl Antal (Népszabadság, 1978. április 18.)
- Ki? Kicsoda? az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben. Szerkesztette: Kiss Lajos. [Budapest, GTE], 1999.
- Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 365. o. ISBN 963-10-1780-X
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8