Kodály körönd

tér Budapest VI. kerületében

A Kodály körönd Budapest VI. kerületében, vagyis a Terézvárosban található tér. Az Andrássy út halad rajta keresztül, míg arra merőlegesen a Szinyei Merse utca és a Felső erdősor utca csatlakozik hozzá. A tér Kodály Zoltán zenetudós nevét viseli.

Kodály körönd
Kodalykorondcivertanlegi.jpg
Ország Magyarország
Település Budapest VI. kerülete
Névadó Kodály Zoltán
Elhelyezkedése
Kodály körönd (Budapest)
Kodály körönd
Kodály körönd
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kodály körönd témájú médiaállományokat.

A teret 4 épület és az előttük lévő körcikk alakú terecskék alkotják. A 4 épület számozása az Andrássy útét követi, bár van önálló, Kodály köröndi számozásuk is. Mivel az Andrássy út a Világörökség részét képezi, a 4 épület szintén része ennek.[1]

Elhelyezkedése és megközelítéseSzerkesztés

 
Kodály Zoltán, a tér névadója és korábbi lakója.

A Kodály körönd az Andrássy út két tere közül az egyik (a másik az Oktogon). A két tér között helyezkedik el az Andrássy út középső szakasza, a Kodály köröndtől a Hősök teréig pedig az út harmadik szakasza. A középső szakasz még bérházakkal beépített, míg a külső szakaszon dominálnak a villaépületek, így a körönd az Andrássy út két külön arcát köti össze.

Az Andrássy út alatt fut a Világörökség részét képező M1-es metróvonal, amit 1896-ban nyitottak meg, és amelynek megállója van a köröndön; a megálló szintén a Kodály körönd nevet viseli. A felszíni közlekedés az évtizedek alatt többször módosult. A BKK 2020-as menetrendje szerint[2] a téren megállója van a 105-ös autóbusznak és a 979-es éjszakai járatnak is. A metrólejáró mellett MOL Bubi bérkerékpár állomás is megtalálható.[3]

Gyalogosan akár a Hősök terétől, akár az Oktogontól 5-10 perces sétával érhető el.

TörténeteSzerkesztés

Az 1870-es években a Sugárút-i építési láz a körönd környékét sem kerülte el, arisztokraták és jómódú polgárok mellett a MÁV is vett 4 telket a környéken, így Petschacher Gusztáv javaslata alapján létrehozták a teret, aminek eleinte csak körönd volt a neve, kör alakja miatt.

1938-ban Hitler Adolf térre változtatták a nevét, amely 1945-ben lett ismét Körönd. Az 1970-es évek elején felmerült az igény, hogy Kodály Zoltánról közterületet nevezzenek el. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága Pajkos Aladárné titkár javaslatára – miután több egyéb utcát, mint lehetőséget elvetettek – 1971. március 6-án, a tudós halálának negyedik évfordulóján nevezte el a teret Kodályról, aki egykor a téren lakott.[4] A tér azért lett Kodály körönd és nem Kodály Zoltán körönd, mert az érvelés szerint Kodályból csak egy van, így mással nem lehet összetéveszteni.[4]

ÉpületeiSzerkesztés

A téren álló 4 épület nem egyszerre épült fel, bár az épületek hasonlítanak egymásra.

VasutasházSzerkesztés

 
A Vasutasház a 2014-es tűz előtt...
 
...és a tűz utáni helyreállítás alatt, 2020-ban.

Az Andrássy út 83–85. (Kodály körönd 2. ) szám alatti épületet Kauser József tervezte, 1884–ben épült fel a tér délnyugati sarkában, az Andrássy út jobb oldalán (a Hősök tere felé nézve).[5] Eklektikus-romantikus stílusú épület, ami 1952-ben, az államosításkor a MÁV-tól állami tulajdonba került és bérházként működött 1999-ig, amikor társasházzá nyilvánították.[6]

A ház sorsa a 21. század elején igen hányatottá vált. 2000-ben a VI. kerületi önkormányzat szerződést kötött a Király utca 20.–Alfa 1. Kft-vel az épület felújítására, ami tartalmazta volna a már akkor is romos állapotban lévő ház felújítását, cserébe a cég megkapta volna az épület 3. emeletét és a tetőterét, hogy ott luxuslakásokat alakítson ki, azonban a munkákat nem végezték el – részben amiatt, mert az építési engedélyt csak 2002-ben, az önkormányzati választások évében kapták meg, így a projekt még az elindulása előtt leállt –, és a palota életveszélyessé vált. 2005 júniusában a frissen alakult Andrássy út 83-85 Kft. átvette az előző vállalkozótól a projektet, de érdemi munkát nem végzett és elérhetetlenné vált, mint Virgin-szigetekre bejegyzett offshore cég. A lakók panasza szerint a cég elvitte a palota kovácsoltvas kapuját és a lépcsőház márványlépcsőit.[6][7]

2008-ban bontási munkálatokat kezdtek az épületen, de azt is abbahagyták 2009-ben, főleg amiatt, mert a 3. emeletről, a munkák elkezdésének érdekében minden lakónak ki kellett költöznie, egy lakó viszont nem találta megfelelőnek a lakásáért kínált összeget, így nem költözött ki. A kivitelezést végző Reneszánsz Zrt. megbontotta a födémet, eltávolították a 3. emeleti lakások közötti válaszfalakat, így a beázások állandósultak, súlyosbodott az életveszély, a ki nem költözött lakó otthonában is egy helyiség lakhatatlanná vált.[6]

A tarthatatlan állapotok miatt a ház lakói 2012 januárjában tüntetést szerveztek az önkormányzat irodái elé, ahol a lakók képviselője petíciót olvasott fel, melyben követelték az életveszélyes állapot felszámolását és a 12 éve húzódó felújítás befejezését, az önkormányzat azonban nem talált megoldást a problémára.[6]

Két és fél évvel később, 2014. július 15-én a palota tetőtere és 3. emelete rövid idő alatt leégett. A lakókat evakuálták, a házat életveszélyessé nyilvánították. A vizsgálatok szerint a tetőn két munkás dolgozott, bár ottlétük célja ismeretlen maradt, mivel a házon hivatalosan akkor már évek óta nem végeztek semmilyen felújítást. A tűzoltóság a tüzet a legerősebb, ötös fokozatúnak sorolta be. Az oltási munkában 107 tűzoltó vett részt, közülük ketten füstmérgezést kaptak, más személyi sérülés nem történt.[8]

A háznak csupán 30-40 lakója volt, őket ideiglenes szállásokon helyezték el. A kerület polgármestere, Hassay Zsófia úgy tudta, hogy az épület külföldi tulajdonban van, és nincs lakója, de a ház képviselője szerint az 1-2. emeleti lakásokat a lakók megvették az önkormányzattól, a 3. emeleten 5 lakás az önkormányzaté, 21 pedig a felszámolás alatt lévő kft-é, amivel az önkormányzat az előző évben szerződést bontott. A leégett tetőtér pedig a társasház, a kft és az önkormányzat közös tulajdona volt. A lakások közül 37 volt lakott, a lakók a tűz után nem térhettek vissza az otthonaikba.[8]

Andrássy-udvarSzerkesztés

Az Andrássy út 87–89. szám alatti épületet Kauser József tervezte 1883-ban, de Bukovics Gyula építette fel, 1884-ben.[5] A tér délkeleti sarkában áll, az Andrássy út jobb oldalán (a Hősök tere felé nézve).

Kodály Zoltán egykori földszinti, négyszobás lakásában működik a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum. Kodály életében több világhírű művész megfordult itt, például Yehudi Menuhin.

Itt lakott a 2. emeleten az 1950-es évek közepétől Barcsay Jenő festőművész is.[9] A ház földszintjén működött a 20. század elején a Glück-féle inhalatórium.[10]

Hübner-udvarSzerkesztés

 
A Hübner-udvar 1895-ben
 
A Hübner-udvar 2013-ban.

Az Andrássy út 92–94. (Kodály körönd 4.) számú épületet Bukovics Gyula tervezte 1883–1884-ben a Hübner Nándor vezette Hübner-cég részére, ami építési vállalkozás volt.[5] Hübner után Fontány Béla földbirtokos lett az új tulajdonos egészen az államosításig. 1944-ben bombatalálat érte, aminek következtében szinte a teljes épület elpusztult, csak a bejárat és a függőfolyosók maradtak meg.[5] 1954 és 1998 között Ziegler ostyasütőüzem működött a házban.[5]

Máv Nyugdíjintézeti BérházSzerkesztés

Az Andrássy út 88–90. szám alatti, a MÁV nyugdíjintézetének egykori bérházát neoreneszánsz stílusban építették fel Petschacher Gusztáv tervei alapján 18801881-ben.[5] A tér délkeleti sarkában áll, az Andrássy út bal oldalán (a Hősök tere felé nézve). Egyes források szerint – bár a tér négy épülete közel egyformán néz ki – a „mozgalmas, színes épülettömbök a tornyokkal különleges hangulatú térélményt nyújtanak. A körönd másik 3 épülete is élményszerű, de ennek a szépségét nem tudják felülmúlni.”[5]

Sgraffito díszítését Székely Bertalan és Rauscher Lajos készítette, kovácsoltvas kerítése és kapuja Jungfer Gyula alkotása, mely mögött elegáns kert kapott helyett.[5]

A ház háromemeletes, 4 homlokzata van, alaprajza U alakú. Két bejárata közül az egyik az Andrássy útra, a másik a Szinyei Merse utcára nyílik, ahol a ház falán Borsos Miklós által készített Szinyei Merse-emléktábla látható. A főpárkány fogazott, falait pedig freskók díszítik, amiket az 1962-es tatarozáskor újrafestettek. Az épület sarkain toronyszobák láthatóak. A 2. emelet fölött a tervező, Petschacher portréja látható, akinek ez volt az első budapesti tervezése.[5] A háznak 3 belső udvara van, de külső díszeivel ellentétben belül egyszerű gangos ház.[5]

Eredetileg csak vezető állású MÁV-alkalmazottak lakták. Építésekor 5-6 szobás, reprezentatív lakásokból állt, amiket később 2-3 szobás vagy még kisebb lakásokká szabdaltak. Eredetileg 500 ember számára nyújtott lakóhelyet.[5]

Terecskék a térenSzerkesztés

 
A 150 éves platánfa, odván vasráccsal, 2020-ban.

A köröndöt átszeli az Andrássy út, rá merőlegesen csatlakozik be a Szinyei Merse utca és a Felső erdősor utca, így a tér 4 körcikkből áll, amit hangsúlyoz a paloták előtt körben futó szervizút is. Mind a 4 körcikk külön-külön is „park a parkban” bennük vadgesztenye- és platánfákkal, virágkiültetésekkel, melyeket a Főkert gondoz; és 1–1 szoborral, melyek a magyar történelem jeles alakjait mintázzák. A szobrok előtt a teret kutak díszítették.[11]

A platánfaSzerkesztés

Eredetileg az Andrássy utat platánfák szegélyezték, ezek azonban az idők folyamán elpusztultak; 80%-uk már az 1980-as évekre beteg volt vagy ki is pusztult, helyükre kőrisfák kerültek.[12] A Köröndön áll egyik utolsó példányuk, ami majdnem 150 éves, magassága 30 méter, átlagos koronaátmérője 34 méter és egyike Budapest nevezetes fáinak.[13] Túlélte, hogy 1917–18-ban a szénhiány miatt kivágták az Andrássy út szinte minden fáját; egyes források szerint a MÁV dolgozói fegyveres őrséget állítottak fel a megvédésére.[14] Túlélését a szerencsén kívül az is megkönnyíthette, hogy a tér szélárnyékos részén, a MÁV bérháza előtt áll, pontosabban a ház áll a fa mögött, mivel a fát valószínűleg korábban ültették – de legkésőbb a ház építésével egyidőben–, mint ahogy az épületet megépítették volna. [12]

2016-ra azonban olyan egészségi állapotba került, hogy megmentése kétséges volt. A körönd útjának többszöri átalakítását a fa gyökérzete erősen megsínylette: előbb fakocka helyett bazaltkockákra cserélték az úttestet, és szurokkal öntötték ki a réseket, majd aszfaltburkolattal fedték le az utat, a fa körül bazaltszegéllyel, végül a fa tövében keramitszegéllyel ellátott járdát építettek és a törzs köré tipegőt kockakőből és pihenőhelyet.[14]

2016 tavaszán a magyar fejlesztésű, fák vizsgálatára kialakított FAKOPP 3D akusztikus tomográffal vizsgálták meg a fát, ami során kiderült, hogy a fa gyökere elkorhadt és a korhadás már a törzset is elérte. Ehhez az állapothoz képest a korona egészséges, de jelentős súlya van, amit a korhadt törzs nehezen hordoz és a törzs széthasadásának esélye is nagy, így balesetveszélyes is a fa.[15][14]

A vizsgálat után a fa odvaiból 2,5–3 köbméter hordalékot tisztítottak ki, gyökereit nagyrészt megszabadították a burkolattól, és a koronáján is könnyítettek és alakítottak. A fát drénezték, sebeit kezelték és az odúkat hálókkal védték a rágcsálóktól.[13]

A burkolatot csak a fa körül bonthatták meg, ameddig a kis park területe terjedt, az úttest burkolatának megbontásához a teret karbantartó Főkert nem kapott engedélyt a BKK-tól, pedig – mint más fák esetében is – „sok esetben a fahely környezetének összehangolt átértelmezése nélkül a fáknak nem lesznek sokkal jobbak az életkörülményei.”[15]

2019-ben egy hajléktalan költözött be a fa 3 embernek is elég nagy odvába, ezért az odút addig fedő, de „lakója” által megbontott hálóját 2020. április 24-én egy ide tervezett vasrácsra cserélték ki.[13][16] A fa elé információs táblát is kihelyeztek, mely a fa értékére hívja fel a figyelmet és arra, hogy a gondos ápolás ellenére a fa évei, évtizedei meg vannak számlálva.[12]

SzobrokSzerkesztés

Miután II. Vilmos német császár 1897-ben Budapestre látogatott, és – a hagyomány szerint – megjegyezte, hogy a városban igen kevés a szobor, Ferenc József császár Bánffy Dezső miniszterelnök javaslatára 10 szobrot ajándékozott Budapestnek. A 10 szobor közül négyet, Tinódi Lantos Sebestyén, Hunyadi János, Anonymus és Szent Gellért szobrait a város különböző pontjain tervezték felállítani, Pázmány Péter és Werbőczy szobra a Kígyó térre (ma Ferenciek tere) került, a maradék négy pedig a Kodály köröndre, eleve azzal a céllal, hogy a 4 palota előtti kis tereket díszítsék.[17]

1902 és 1905 között készültek el az eredeti szobrok: Zrínyi Miklós alakját Róna József mintázta meg 1902-ben, ugyanebben az évben került a helyére Bethlen Gábor szobra is ifj. Vastagh György műhelyéből. A következő év januárjában állították fel Bocskai István szobrát, amit Holló Barnabás készített el, végül utoljára Pálffy János szobrát helyezték el a téren, Senyei Károly alkotását.[17] Bocskai szobrának pontos másolatát 1906-ban, a bécsi béke 300. évfordulója alkalmából Debrecenben is felállították.[17]

Pálffy János szoborba öntésével eredetileg Szárnovszky Ferencet bízták meg, de első művét a bírálók túl idegenszerűnek, „franciásnak” ítélték meg, amiben közrejátszhatott az, hogy a művész akkor Franciaországban élt. A második tervét is elutasították, amit Szárnovszky dühében összetört. Egyes vélemények szerint ez a dupla elutasítás is elvezethetett oda, hogy a szobrász megbetegedett és 1903-ban, 39 évesen elhunyt.[17] Halála után 1905-ben végül Senyey Károly készítette el Pálffy János szobrát.

A szobrok művészi értékét illetően a korabeli vélemények megoszlottak, Lyka Károly művészettörténész szerint „alig akad köztük olyan, amely teljes erejében mutatná mesterét.”[17]

Ezek az alkotások a második világháború végéig álltak itt. 1945 után a két fejedelmet ábrázoló szobrot a Hősök terére vitték az ottani Habsburg-szobrok helyére, az 1950-es években pedig Pálffy szobrát bontották el.[5] A két fejedelem szobrának átköltöztetése mellett szólt egy technikai érv is: a két műalkotás magassága 2,8 m volt, ami véletlenül megegyezett a ezredévi emlékműn addig elhelyezett szobrok méretével.[17]

A következő majdnem 10 évben egyedül Zrínyi szobra állt a téren.[18] 1958-ban került a térre Marton László alkotásaként Szondy György szobra, amit a Bocskai-szobor helyére helyeztek. A Bethlen-szobor helyére Vak Bottyán került, Kiss Kovács Gyula alkotása. Mindkét szobor talapzata adott volt, Vak Bottyánén kellett a feliratot átvésni, illetve a Szondy-szobor talapzatáról eltávolították a Bocskaihoz köthető két hajdút, mint mellékalakokat.[17]

Végül 1959-ben a politikai okokból eltávolított Pálffy-szobor helyére került Pátzay Pál Balassi-szobra, mivel a nádort eddigre a történetírás félig-meddig hazaárulónak tekintette a Rákóczi szabadságharcban betöltött szerepe miatt. A talapzatot ebben az esetben is át kellett alakítani.[17]

A park szobrai napjainkbanSzerkesztés

A téren 2020-ban 4 szobor látható.

Az alkotást Marton László készítette 1958-ban, az 1504–1552 között élt várkapitány szobra a Máv Nyugdíjintézeti bérháza és a 150 éves platánfa előtt áll. Ennek a szobornak a helyén állt korábban a Bocskai-szobor, amit a Hősök terére helyeztek át. A szobrásznak így meglévő talpazatra, adott méretben kellett elkészítenie a szobrot.[18] Heitler László kritikája szerint „kemény kiállásban, felvetett fejében pátosz van, mely ugyanúgy következik az alak emberi karakteréből, mint formálásából.”[17] Mivel a Bocskai-szobor átszállításakor a talapzatra nem volt szükség, az a téren maradt, így adott volt az új szobor elhelyezéséhez. Bocskai szobrát kiegészítette 2 hajdú mellszobra, melyek háttal támaszkodtak a talapzathoz, de ezeket a mellékalakokat eltávolították.[17]

Pátzay Pál készítette el 1959-ben az 1554 és 1594 között élt költő és végvári katona szobrát. A Hübner-udvar előtti parkrészen áll. Eredetileg Pálffy szobra állt itt, aminek a talapzatára került a költő szobra. A talapzatról levésték a nádor tábornagyi rangjra utaló marsallbotot és a barokk virágfüzéreket.[17]

Kiss Kovács Gyula alkotta 1958-ban az 1643 és 1709 között élt kuruc generális szobrát, ami a 2014-ben leégett Vasutas-ház előtt áll a Bethlen-szobor helyén. Ennek a szobornak a talapzatán kellett a legkevesebbet alakítani, csak a feliratot kellett átvésni.[17]

A tér 4 eredeti szobra közül az egyedül megmaradt, Róna József készítette bronzból 1902-ben az 1508 és 1566 között élt „szigetvári hős” szobrát, ami az Andrássy-udvar előtt áll. A szobor avatásán részt vett Széll Kálmán miniszterelnök és Márkus József főpolgármester is.[17]

A szobor talapzatáról az 1950-es években levésték a „gróf” címet, az 1990-es években pedig vandálok letörték a jobb kezében tartott kardjának pengéjét.[17]

A körönd a mindennapokbanSzerkesztés

 
Kormánypárti békemenet halad át a téren, 2013. október 23.

Tekintve, hogy a Kodály köröndön áthalad az Andrássy út, a tér számtalan politikai, sport- vagy kulturális eseménynek, felvonulásnak a színhelye. Ilyen események voltak – a teljesség igénye nélkül – az 1919-es május 1-jei felvonulás; III. Viktor Emánuel olasz király látogatása 1937-ben, melynek során a dísztribünt a Hübner-udvar előtt állították fel, és előtte masírozott el a díszszemle;[19][11] az 1938-as eucharisztikus világkongresszus ünnepi körmenete; több Budapest Pride, politikai rendezvények, tiltakozások.[12]

A tér a helyszíne Tamkó Sirató Károly Bőrönd Ödön című, közismert gyerekversének. A rövidke műben még csak korábbi nevén, Köröndként szerepel, de egyértelműen erről a térről és nem másik köröndről van szó, a címszereplő ugyanis a 4-es buszra vár, amely járat 1960-tól évtizedeken át erre közlekedett.

Megjelenik a tér Till Attila Pánik című filmjében: számos külső jelenetében egyértelműen azonosítható a tér, annak több építménye-műtárgya, illetve az Andrássy út 87-89. számozású társasháza, amely egyúttal belső jelenetek helyszíne is.[20]

A tér időnként szabadtéri kiállításoknak is helyt ad, például 2008-ban a körönd házainak kerítésén volt látható a „Kiszállni – Bringás fotók a Kodály körönd kerítésein” című kiállítás a Balkon kortárs művészeti folyóirat és a Bardkard Produkciós Iroda szervezésében. [21]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kodály körönd témájú médiaállományokat.