Róna József

magyar szobrász

Róna József, 1884-ig Rosner[3] (Lovasberény, 1861. február 1.[4]Budapest, Erzsébetváros, 1939. december 31.)[5] magyar szobrász. Főleg köztéri szobrokat, műemlékeket, nagyobb épületekre díszítő elemeket – szobrok, reliefek, épületszobrok – és bibliai, mitológiai témájú kisebb méretű szobrokat készített. Stílusát nagy szakmai felkészültség és alapvetően naturalista felfogás jellemzi.

Róna József
Róna József - 1898-51.jpg
Született Rozner József
1861. február 1.[1][2]
Lovasberény
Elhunyt 1939. december 31. (78 évesen)[1]
Budapest VII. kerülete
Állampolgársága magyar
Házastársa Keményffi Gizella
(h. 1892–1939)
Foglalkozása szobrász
Sírhely Kozma utcai izraelita temető (3C-11-19)
A Wikimédia Commons tartalmaz Róna József témájú médiaállományokat.
Savoyai Jenő lovasszobra a Budai Várban; Róna József alkotása.

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Savoyai Jenő szobra a Pesti Napló 1850-1930 ajándék albumából

Rosner Simon és Krausz Netti fia. Szegény családból származó asztalosinasként indult, de később elhivatottsága első állomásaként egy szobrászműteremben segédkezett, ahol alapvető tapasztalatokat szerzett. 1879-ben ösztöndíjas volt Bécsben. 1882-től három éven át Caspar von Zumbusch mesteriskolájában tanult. 1885-ben Berlinben római ösztöndíjat nyert az első nagyszabású szobrával. Megszorult faun című szobrára Rökk Szilárd-jutalmat, az Utolsó szerelem címűért pedig aranyérmet kapott (Antwerpen), Párizsban nagydíjat (Grand Prix) nyert. A legismertebb faszobráért, a József és Putifárné című alkotásért (1910, Magyar Nemzeti Galéria) elnyerte az állami nagy aranyérmet. A Benczúr Társaság tagja volt. Legismertebb műve Savoyai Jenő lovas szobra Budapesten, a Várban. 1922-ben gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. Szoboröntő-műhelyt tartott fenn Budapesten, ahol pl. a Millenniumi emlékmű egyes szobrai készültek. 1929-ben Budapesten jelent meg kétkötetes önéletrajza Egy magyar művész élete címen.

CsaládjaSzerkesztés

Házastársa Keményffi Gizella (1869–1959) opera-énekesnő, énektanár volt, Vészi József író, újságíró sógornője. 1892. március 6-án Budapesten kötöttek házasságot.[6]

Gyermekei

  • Róna Tibor (1893–?)
  • Róna Ferike (1894–?) szobrászművész, keramikus, Göröntsér Greff Lajos szobrász-és éremművész felesége.
  • Róna Katalin (1897–1966), Frisch Vilmos építész felesége.
  • Róna Erzsébet (1898–1987)

Főbb műveiSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

 
Róna József sírja

EmlékezeteSzerkesztés

  • Síremléke Budapest X. kerületében, a Kozma utcai temetőben található.

IrodalomSzerkesztés

  • Lengyel Géza: Róna József (Művészet, 1910);
  • Péter I.: Róna József műtermében (Múlt és jövő, 1930);
  • Farkas Zoltán: Róna József (Nyugat, 1940);
  • Róna József (Múlt és jövő, 1940.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13098.htm, Róna József, 2017. október 9.
  2. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 5339/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 16. oldal 13. sor
  4. Születési bejegyzése a lovasberényi izraelita hitközség születési akv. 1136/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
  5. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
  6. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 106/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

További információkSzerkesztés