Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium
A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium a Pannonhalmi Bencés Főapátsággal egybeépült, a bencés kongregáció által fenntartott, neves középiskola Magyarországon, ahol bencések és civilek tanítanak.
Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium | |
Alapítva | 996 |
Hely | Magyarország, Pannonhalma |
Típus |
|
OM-azonosító | 030697 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 08″, k. h. 17° 45′ 41″47.552222°N 17.761389°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 08″, k. h. 17° 45′ 41″47.552222°N 17.761389°E | |
A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium weboldala |
Története
szerkesztésAz első hazai középszintű iskolát a Szent Benedek-rendi szerzetesek szervezték Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán, írásos adatok szerint a XI. század elején. Az iskola a kolostor alapítása (996) táján megkezdte működését, és egészen a XVI. század végéig, a kolostor török elfoglalásáig megmaradt. Egy évszázaddal később, 1690-ben bölcseleti oktatás kezdődött Pannonhalmán, amely 1702-ben teológiai kurzussal egészült ki. 1786-ban II. József feloszlatta a hazai bencés szerzetesházakat, majd 1802-ben Habsburg I. Ferenc jóvoltából indulhatott újra az oktatás, aki feltételként szabta, hogy a szerzeteseknek iskolákat kell alapítaniuk és szélesebb körben kell tanítaniuk: így újjászervezve folytatódott a bölcseleti-teológiai képzés. 1920 és 1928 között gimnázium működött Pannonhalmán.
A pannonhalmi gimnáziumot és kollégiumot mai formájában 1939-ben kezdték építeni. Teleki Pál miniszterelnök és az akkori főapát, Kelemen Krizosztom „olasz” gimnáziumot szerettek volna itt indítani, amelyben nagy hangsúlyt kap az olasz nyelv és kultúra oktatása. A saját tanterv alapján működő olasz nyelvű gimnázium ugyanazon év őszén nyílt meg, amelynek első végző osztálya 1947-ben érettségizett. 1948-ban a gimnáziumot államosították (a monostorral összekötő folyosókat lefalazták), de 1950-től ismét a bencés rend gimnáziuma lett Pannonhalmi Bencés Gimnázium néven (a „Pannonhalmi” később kikerült a névből, majd az egyházzenei iskolára való utalással bővült). Egyike volt annak a nyolc katolikus gimnáziumnak, amely a szocializmus alatt is fennmaradhatott Magyarországon.
1995 nyarán – a millenniumi ünnepségekre és II. János Pál pápa látogatására is készülve – az iskola épületét teljesen felújították, az alagsort átépítették.
Oktatási rendszere
szerkesztésA kezdet kezdetén tízéves korukban kerültek ide a fiúk (egy rövid időszakot kivéve azóta is csak fiúgimnáziumként működik), egy osztályban huszonöten voltak, az iskolát pedig nyolcosztályosra tervezték. A magyar és a hazai bencés iskolák történetében teljesen új megoldásnak számított, hogy a gimnázium és a kollégium egybeépült. Az osztályközösség a diákotthonban is együtt maradt, egy hálóban lakott, az osztályfőnök pedig többnyire diákotthoni nevelő (prefektus) is volt. Később az iskola négyosztályos lett, majd ezzel párhuzamosan 1993-tól a hatosztályos rendszer is megjelent;[1] mindkettőbe van beiskolázás.
Az osztályok nemcsak a délelőtti tanítás során, hanem a kollégiumban is együtt élnek. A diákok az egész ország területéről, néha az országhatáron túlról is érkeznek, és szinte mindannyian a diákotthonban laknak. Az elhelyezés kb. 30 fős nagyhálókban, illetve az utolsó két éveseknek 4 (olykor 6) fős szobákban történik.
Az iskolában számos szakkör és sportlehetőség van, valamint ének-, zenekar, egyéb művészeti ágak, illetve KRESZ-tanfolyam, azonkívül a filmvetítések is rendszeresek. Első idegen nyelvként angolt vagy németet, másodikként olaszt, latint vagy franciát lehet tanulni, továbbá igény szerint választható (a fentieken kívül) az orosz, spanyol és a héber nyelvek valamelyike is. A szombat is tanítási nap. Testvériskolai kapcsolatokat ápolnak Németországban, Ausztriában, Angliában, az USA-ban, Olaszországban, Franciaországban, Ukrajnában és Romániában lévő oktatási intézményekkel, és lehetőség van egy-egy tanévet Németországban, Ausztriában vagy az USA-ban tölteni.
Az iskola hagyományosan jó eredményeket ér el az országos középiskolai tanulmányi versenyeken (OKTV),[2] és a diákok a felvételiken is jól helytállnak.[3]
Alumni-szervezetek
szerkesztésA Bencés Diákszövetség az egykori bencés diákokat fogja össze és így biztosítja a tanévek után is az összetartást a volt diákok között. Tagjaink azok az öregdiákok, akik az ország bencés középiskoláiban érettségiztek vagy legalább egy évet jártak oda.
A Pannonhalmi Bencés Alumni pedig a Pannonhalmi Bencés Gimnázium önálló öregdiák-szervezete. Elsődleges célja a gimnázium céljainak támogatása, öregdiákjai közötti kapcsolatok ápolása és Pannonhalma értékeinek mind élőbb képviselete. A Bencés Diákszövetséggel szoros kapcsolatot kíván fenntartani.
Igazgatói
szerkesztés
|
|
|
Lásd még
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Új Ember. [2010. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
- ↑ OKTV-eredmények. [2011. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
- ↑ Felvételi statisztika. [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
Források, külső hivatkozások
szerkesztés- Az iskola története a saját honlapján
- Az iskola jelene a saját honlapján
- A bencés rend honlapja az iskoláról Archiválva 2011. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tanárai, nevelői és más emlékezetes személyek 1939 és 2022 között Archiválva 2022. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Bencés Diákszövetség a bencés iskolákról Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Rövid ismertető a gimnáziumról
- „Általában csodabogaraknak néznek minket” (Eduline.hu)
- Szalai Béla: A pannonhalmi gimnázium és diákotthon története. 1–2.; szerzői, Bp., 2014–2016
- 1. Szegletkő. Az első negyedszázad, 1939–1964; 2014
- 2. Oszlopok. A második negyedszázad, 1964–1989; 2016