János vitéz (rajzfilm)
A János vitéz 1973-ban bemutatott magyar rajzfilm, mely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára készült. Grafikai megformálására meglehetősen hatott az 1968-ban bemutatott Sárga tengeralattjáró című brit rajzfilm.
János vitéz | |
1973-as magyar animációs film | |
A film moziplakátja | |
Rendező | Jankovics Marcell |
Alapmű | Petőfi Sándor: János vitéz |
Műfaj | zenés mesefim |
Forgatókönyvíró |
|
Hang | |
Zene | Gyulai Gaál János |
Operatőr |
|
Vágó | Czipauer János |
Hangmérnök | Bársony Péter |
Gyártásvezető |
|
Gyártás | |
Gyártó | Pannónia Filmstúdió |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 74 perc |
Képarány | 1,37:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó |
|
Bemutató |
|
Korhatár | |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az rajzfilm rendezője Jankovics Marcell. A forgatókönyvet Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter írta. A zenéjét Gyulai Gaál János szerezte. A Pannónia Filmstúdió gyártásában készült és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Magyarországon 1973 májusában mutatták be a hazai mozikban.
A János vitéz volt az első egész estés magyar rajzfilm.
A rajzfilmet digitális változatban újították fel, amely 2019. szeptember 19-én volt látható a mozikban.[1]
Cselekmény
szerkesztésAlább a cselekmény részletei következnek! |
A történet a költeményhez hasonlóan tüzes napsütéssel kezdődik. Kukoricza Jancsi juhászbojtár, a fűben heverészve és furulyázva a gazda juhait őrzi. Egy távoli énekhangot hall – szerelme, a kökényszemű Iluska az, amint éppen ruhát mos a patakban. Jancsi csókot ígér Iluskának, ha kijön a patakból és odamegy hozzá.
A szerelmeseket Iluska mostohájának érkezése riasztja fel. A mostoha szidja Iluskát, de Jancsi megfenyegeti, hogy ne merészelje bántani. A mostoha és Iluska hazaindulnak. Jancsi ekkor veszi észre, hogy a nyáj megszökött, az utolsó báránya is felhővé változott. Egyedül, szomorúan indul haza, a gazda elébe. A gazda eleinte tréfának hiszi, hogy nem látja a nyájat, de utána megdühödik és elzavarja Jancsit. Jancsi elbúcsúzik Iluskától és világgá megy.
A vándorlás során egy sűrű erdőbe jut és a sötétben rátalál a rablók tanyájára. A rablók vezére éppen a zsákmányt osztja – „Egyet neked, egyet nekem...” Jancsi közéjük lép, és mikor kijelenti, hogy neki már nem kedves az élet, a zsiványok maguk közé fogadják és nagy mulatozás kezdődik. Mikor álomba merülnek, Jancsi a rablott kincs láttán kísértésbe esik – „Megtöltöm tarisznyám ...” –, de aztán észbe kap, hiszen tán minden darabhoz vér tapad. A zsiványok egy leeső pénzdarab pengésére felébrednek és körülállják Jancsit, aki a lámpással felgyújtja a házat és elmenekül.
A pusztában folytatja a vándorlását, mikor a délibábból egy vonuló huszárcsapat bontakozik ki. Jancsi is beáll közéjük. A huszárok Franciaországba tartanak, amit megtámadott a török. Hegyen-völgyön át haladnak, keresztül a zord, jeges Taljánországon; át a kutyafejű tatárok földjén, akik megkergetik őket; át India földjén, keresztül az égig érő hegyen, aminek a túloldalán leszánkázva már ott is vannak Franciaország határánál. A sorompónál maga a francia király fogadja őket, elpanaszolja a törökök dúlását, és leánya kezét ígéri annak a huszárnak, aki megmenti a leányt, akit elrabolt a török szultán. A huszárok lepihennek a hosszú út után, hogy másnap hajnalban csatarendbe álljanak.
Nagy csata kezdődik, melyben a magyar huszárok győzedelmeskednek, és felgöngyölik a törököket, mint egy szőnyeget. Egy török elvágtat, Jancsi utána ered, és ekkor kiderül, hogy ez a szultán fia, aki menekül az elrabolt királylánnyal. Jancsi kettévágja a törököt, mire az két darabban világgá szalad.
A csata után a francia király nagy fogadást rendez. Jancsit a király átkereszteli, ettől fogva János Vitéz a neve. Ígéretéhez híven hozzá akarja adni a királylányt, de János ezt nem fogadhatja el, és elmeséli a történetüket Iluskával. A király gazdagon megjutalmazza, és János hajóval hazaindul Iluskájához
A faluban üres ház fogadja. A falubeliek elmesélik, hogy Iluska meghalt, eltemették, a mostoha pedig koldusbotra jutott.
Sok baja volt biz a szegény teremtésnek;
Kivált mostohája kinzása töré meg.
Mert jutott inséges koldusok botjára.
De meg is lakolt ám érte a rosz pára,
János a temetőben a sírhanton nőtt rózsát magához veszi, hogy az legyen útmutatója a keresésben, míg a halál el nem éri. Zord utakon vándorol, mígnem az óriások földjére ér. Az óriások éppen ebédelnek, kősziklával kínálják őt is. János egy követ a király homlokához vág, mire az holtan rogy össze. Az óriások Jánost királyukká választják, de ő csak annyit kér, hogy amikor szüksége van rájuk, jelenjenek meg előtte. Az óriások kijelölt vezére egy sípot ad neki, amivel hívhatja őket, ezzel János továbbindul.
Sötét éjszakában a sötétség országába jut, ahol rátalál a boszorkányok körtáncára. A boszorkányok megtámadják, de egy izzó seprűvel visszaveri őket. Feltűnik a gonosz mostoha is boszorkány képében, János megöli. Feltűnik Iluska jelenése a boszorkányok üstjéből szabaduló lelkek között.
János az Óperenciás tenger partjára ér. A tenger nem hajlandó továbbengedni, mindig partra veti. János ekkor a síppal az óriásokat hívja, és az egyik óriással nekiindulnak a tengernek. Sokáig mennek, mikor egyszer János földet pillant meg. Az óriás elmondja hogy az a tündérek szigete, a világ szélén, utána a tenger a semmibe veszik. Figyelmezteti Jánost, hogy a szigetet szörnyek őrzik, de János nem hátrál, így az óriás lerakja a sziget partjára és visszafordul.
A szigetet egy tüzes sárkány őrzi, el akarja emészteni a betolakodót. János beugrik a sárkány torkába, ami elnyeli őt, vesztére: János megtalálja a sárkány szívét és összeszorítja. A sárkány szíve megáll és a lény szétfoszlik a levegőben. János Tündérországban találja magát.
A tündérek körbevezetik földjükön. Egyik tündér egy tündéralmát ad neki, amire ő is tündérré változik. János vitézt a tündérek királlyá koronázzák. Megjelenik Iluska is, mint királynő. A szerelmesek végre találkoznak:
A tündérnemzetség gyönyörű körében
S kedves Iluskája szerető ölében
Szép Tündérországnak boldog fejedelme.
Mai napig János vitéz őkegyelme
Alkotók
szerkesztés- Rendező, képes forgatókönyv, kép- és figuraterv: Jankovics Marcell
- Írta: Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter
- Zenéjét szerezte: Gyulai Gaál János
- Zenei rendező: Székely András
- Dalszöveg: Romhányi József
- Ének: Delhusa Gjon
- Operatőr: Bacsó Zoltán, Csepela Attila, Henrik Irén, Kassai Klára, Nagy Csaba
- Hangmérnök: Bársony Péter
- Hangasszisztens: Csintalan Gergely, Zsebényi Béla
- Vágó: Czipauer János
- Vágóasszisztens: Gyöpös Katalin, Szakács Katalin
- Háttér- és színtervek: Richly Zsolt[4]
- Háttérfestők: Csonka György, Fülöp Ilona, Kálmán Mária[4]
- Mozdulattervezők: Jankovics Marcell, Nepp József, Ternovszky Béla[4]
- Színek: Csonkatéri Sándor[4]
- Hangrendező: Vajda István
- Színes technika: Dobrányi Géza, Kun Irén
- Laborösszekötő: Lőrincz Árpád
- Felvételvezető: Pusztai Ágnes
- Gyártásvezető: Gyöpös Sándor, Marsovszky Emőke
- Közreműködött az MRTV ének és zenekara, a Stúdió II. a zeneszerző vezényletével
- A Pannónia Filmstúdió készítette.
Forrás[4]
Szereplők
szerkesztés- Kukorica Jancsi / János vitéz: Cserhalmi György
- Iluska: Nagy Anikó
- Mostoha: Pártos Erzsi
- Gazda: Farkas Antal
- Haramiavezér: Mádi Szabó Gábor
- Huszárkapitány: Bárdy György
- Francia király: Körmendi János
- Királylány: Kútvölgyi Erzsébet
- Török vezér: Képessy József
- Az óriáskirály és jobbágyai: Bessenyei Ferenc
Forrás[5]
Betétdalok
szerkesztésDal | Előadó |
---|---|
Zsivány-dal | Bergendy-együttes |
Taljánországban | Delhusa Gjon |
Kukorica Jancsi (1. variáció) | |
Tatárok földjén | |
Kukorica Jancsi (2. variáció) | |
Messzi Indiában | |
Kukorica Jancsi (3. variáció) | |
Végre megérkeztek Franciaországba | |
Óriások földjén |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Visszatér a mozikba a digitálisan felújított János vitéz.
- ↑ Petőfi Sándor. János vitéz, eredeti kiadvány: Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó [1844] (1974). ISBN 9631500438. Hozzáférés ideje: 2018. május 27.
- ↑ Jankovics Marcell. (2011). János Vitéz (DVD 5) (magyar nyelven) [DVD]. International Publishing House. A jelenet helye a filmen: 74 perc. (Hozzáférés ideje: 2018-05-27.)
- ↑ a b c d e János vitéz (1973) Full Cast and Crew (angol nyelven). IMDb, 1996
- ↑ János vitéz (1973) (angol nyelven). IMDb, 1996
Források
szerkesztés- János vitéz a PORT.hu-n (magyarul)
- János vitéz az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- János vitéz az Internet Movie Database-ben (angolul)
- János vitéz a Box Office Mojón (angolul)
További információk
szerkesztés- Magyarország a XX. században / III. KÖTET Kultúra, művészet, sport és szórakozás / A magyar filmművészet új hulláma / Animáció. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000. „Minőségi robbanást jelent a János vitéz megszületése”
- János vitéz 40 éve (magyar nyelven). Szubkultúra. Cultura.hu, 2013. május 1. – ismertető