Szathmári István
Szathmári István (Kisújszállás, 1925. február 20. – 2020. november 3.) magyar nyelvész, egyetemi tanár.
Szathmári István | |
A Faludi Ferenc Alkotói Díj átvételekor, 2012-ben (Csörsz Rumen István felvétele) | |
Született | 1925. február 20. Kisújszállás |
Elhunyt | 2020. november 3. (95 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | nyelvész, egyetemi tanár |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szathmári István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kutatási területei: stilisztika, az irodalmi nyelv története, a nyelvtudomány története, nyelvtörténet, dialektológia, nyelvművelés.
Életpályája
szerkesztésA kisújszállási Református Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Felsőfokú tanulmányokat a debreceni egyetemen folytatott 1945–1948 között magyar–francia–német szakon, 1948-ban doktorált, 1949-ben megkapta a magyar-francia-német szakos középiskolai tanári oklevelet; 1952-ben főiskolai diplomát szerzett orosz nyelvből Budapesten.
1948-tól 1951-ig Debrecenben tanított Közgazdasági Technikumban; 1951-től 1955-ig Budapesten az Idegen Nyelvek Főiskolájának tanszékvezető tanára. 1955-től az ELTE II. sz. Magyar Nyelvészeti Tanszéken adjunktus, 1963-tól docens, 1970-től tanszékvezető, 1975-től egyetemi tanár volt. A kandidátusi fokozatot 1964-ben érte el. 1964–1970-ig stilisztikát oktatott a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar és idegen nyelv szakosoknak, Szegedről végleg 1970. augusztus 1-jén távozott, ez egybeesik a pesti tanszékvezetői kinevezésével. 1975–1979 között ő töltötte be az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja tisztet.
1983-1989 között a Helsinki Egyetemre hívták meg vendégprofesszornak, ahol elindította a magyar nyelv és irodalom szakot. 1995-ben vonult nyugdíjba az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékről, de továbbra is ott oktat, professor emeritusként. 1998–2002 között Székesfehérváron tanított a Kodolányi János Főiskolán.
Mestere Bárczi Géza, mind a kutatásban, mind az oktatásban az ő szellemét követte, természetesen a tudománynak a történelmi korszak által meghatározott lehetőségei és követelményei közepette.
Tudományos tisztségek
szerkesztés- A Magyar Nyelv szerkesztőbizottságának tagja
- Études Finno–Ougrienne (Párizs) magyarországi szerkesztője
- Annales Sectio Linguistica szerkesztője volt.
- TMB Nyelvtudományi, orientalisztikai, klasszika-filológiai szakbizottságának tagja (1964–)
- MTA Helyesírási Bizottság (1959–)
- Nyelvművelő Bizottság (1961–)
- Stilisztikai és Verstani Bizottság (1967–)
- Magyar Nyelvészeti Munkabizottság (1970–)
Művei
szerkesztés- Nyelvjárásaink; Akadémiai Ny.–Egyetemi Ny., Bp., 1955 (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára)
- A magyar stilisztika vázlata (1958) (Fábián Pállal és Terestyéni Ferenccel)
- A magyar stilisztika útja (1961)
- Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk (1968)
- An Outline of the Hungarian Linguistics = The Hungarian Language (1972)
- A százéves Magyar Nyelvőr és a stilisztika (1974)
- Jelentéstan és stilisztika : a Magyar Nyelvészek 2. Nemzetközi Kongresszusának előadásai (szerkesztette). Nyelvtudományi értekezések (83). Akadémiai Kiadó, Budapest. (1974)
- Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből (szerkesztette, 1974 (Rácz Endrével))
- Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből (szerkesztette, 1977 (Rácz Endrével))
- Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből (szerkesztette, 1980 (Rácz Endrével))
- Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből (szerkesztette, 1983 (Rácz Endrével))
- Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről (szerző és szerkesztő, 1989)
- Fejezetek a magyar költői stílus történetéből (1990)
- Stílusról, stilisztikáról napjainkban (1994)
- A magyar helyesírás alapjai (1995)
- Bárczi Géza (1995)
- Három fejezet a magyar költői stílus történetéből (1995)
- Hol tart ma a stilisztika? Stíluselméleti tanulmányok (szerző és szerkesztő, 1996)
- Stilisztika és gyakorlat (szerkesztette, 1998)
- A retorikai-stilisztikai alakzatok világa[2] (2003, Tinta Könyvkiadó)
- Stilisztikai lexikon[3] (2004, Tinta Könyvkiadó)
- Helyesírási Szabályzat és Szótár (2004, Újhold Könyvkiadó[4] ISBN 9-63-955112-0)
- A magyar stilisztika – A kezdetektől a XX. század végéig[5] (2005, Tinta Könyvkiadó)
- Stílusról, stilisztikáról napjainkban[6] (2005, Tinta Könyvkiadó)
- A stilisztikai alakzatok rendszerezése[7] (2006, Tinta Könyvkiadó)
- A magyar nyelvtudomány történetéből[8] (2006, Tinta Könyvkiadó)
- Alakzatlexikon[9] (2008, Tinta Könyvkiadó)
- Stíluseszközök és alakzatok kislexikona[10] (2010, Tinta Könyvkiadó)
- Hogyan elemezzünk verset? [11] (2011, Tinta Könyvkiadó)
- A Magyar Nyelvtudományi Társaság története, 1904–2005; MNYT–Tinta, Bp., 2015 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához)
Társasági tagság
szerkesztés- Magyar Nyelvtudományi Társaság (1951–) (titkár 1960-; főtitkát 1970–)
- Magyar Irodalomtörténeti Társaság (1964–)
- Kőrösi Csoma Társaság (1969–)
- Suomalais-Ugrilainen Seura (1970–)
Díjai, elismerései
szerkesztés- A felsőoktatás kiváló dolgozója (1953)
- Déry Tibor-díj (1991)
- Bárczi Géza-emlékérem (1996)
- Lőrincze Lajos-díj (1997)
- Pais Dezső-díj (1998)
- Arany Penna díj (2000)
- Apáczai Csere János-díj (2005)
- Faludi Ferenc Alkotói Díj (2012)[12]
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Elhunyt Szathmári István
- ↑ A retorikai-stilisztikai alakzatok világa
- ↑ Stilisztikai lexikon
- ↑ Szalay Könyvek
- ↑ A magyar stilisztika
- ↑ Stílusról, stilisztikáról napjainkban
- ↑ A stilisztikai alakzatok rendszerezése
- ↑ A magyar nyelvtudomány történetéből
- ↑ Alakzatlexikon
- ↑ Stíluseszközök és alakzatok kislexikona
- ↑ Hogyan elemezzünk verset?
- ↑ Archivált másolat. [2018. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
Források
szerkesztés- Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, kiad. Mészáros Rezső. Szathmári István lásd 202. p. ISBN 963-482-037-9
- http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=273
- http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=188
- Szathmári István; szerk. Módos Péter, Pávics Krisztina; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1999 (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások)
- Hatvanhat év a katedrán. A 90 esztendős Szathmári István köszöntése. Beszélgetések Szathmári István nyelvészprofesszorral, az ELTE egykori dékánjával. Szathmári István bibliográfiája, 1948–2014; szerk. Balázs Géza; Iku, Bp., 2015 (Jót s jól! Iku-kiskönyvtár)