Dr. Hollósi Gábor (Vésztő, 1935. március 3.Debrecen, 2012. március 12.) biológus, a biológia tudomány kandidátusa, az összehasonlító anatómia egyetemi oktatásának kiemelkedő hazai képviselője volt.[1]

Hollósi Gábor
Született 1935. március 3.
Vésztő, magyar 1919-1946
Elhunyt 2012. március 12. (77 évesen)
Debrecen, magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Magyar
Foglalkozása biológus, egyetemi docens
Iskolái Kossuth Lajos Tudományegyetem (–1957)

Tanulmányai és pályakezdéseSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte, egyetemi diplomáját 1957-ben kitüntetéssel vette át a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Természettudományi Karán. Friss diplomásként a KLTE Állattani Intézetében kapott gyakornoki állást, majd rövid ideig a Kecskeméti Konzervgyár mikrobiológai laboratóriumának vezetője volt. 1958 szeptemberétől a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében kezdett el dolgozni mint gyakornok, később mint tanársegéd (1964-ig).[2]

Tudományos és oktatói pályafutásaSzerkesztés

1961-ben egyetemi doktorátust szerzett. Kutatási témája a nukleinsav- és fehérje-anyagcsere idegi szabályozásának mechanizmusa izomszövetben. Vendégkutatóként dolgozott Varsóban (Lengyel Tudományos Akadémia Biokémiai Intézet, 1964) és Łódźban (Orvosi Akadémia Élettani Intézet, 1964), Szófiában (Bolgár Tudományos Akadémia Biokémiai Intézet, 1964), Bonnban (Boskamp Gyógyszergyár, 1965). 1964-től a KLTE Állattani Tanszékének adjunktusa, 1978-ban a biológia tudomány kandidátusa, ezt követően (1979-től) egyetemi docens. 1979-1980 között a Kaliforniai Egyetem (San Francisco, USA) vendégkutatója volt. 1983-ban alapító tagja volt az újonnan szerveződő Összehasonlító Állatélettani Tanszéknek, 1993-ban és 1998-ban tanszékvezető volt. A Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg fő munkája, a háromkötetes Funkcionális állatanatómia, ami az egysejtű szervezetektől az emberig terjedően tárgyalta az anatómiát és annak élettani kapcsolatait. Számos kiadást ért meg és évtizedekig hiánypótló tankönyvként volt használatban.[3] Emellett több egyetemi tankönyv megírásában vett részt és számos anatómiai és élettani tankönyvet lektorált. Egyik volt tanítványa 2011-ben egy Nepálban felfedezett tegzesfajt nevezett el a tiszteletére (Rhyacophila hollosii).[4] Hosszan tartó betegség után hunyt el 2012. március 12-én. Utolsó útjára tanítványai és munkatársai kísérték 2012. március 26-án.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Funkcionális állatanatómia I-III (Tankönyvkiadó, több kiadás 1978 és 1995 között)
  • Biológiai gyakorlatok (Medicina, társszerzőkkel, 1962)
  • Állatanatómiai praktikum (Tankönyvkiadó, több kiadás 1980 és 1998 között)
  • Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások (Tankönyvkiadó, 1990)
  • Cross-hybridization of light chains of cardiac myosin (FEBS Letters, 1980)
  • Verapamil preserves myocardial contractility (Circulation Research, 1980)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Egyetemi Élet (A Debreceni Egyetem Lapja) 50/10, 4. oldal, 2012. április
  2. Ki Kicsoda 1991, Biográf Budapest
  3. Egyetemi Élet (A Debreceni Egyetem Lapja) 50/12., 12. oldal, 2012. május
  4. O. Kiss (2011) Two new species of Rhycophila from Nepal. Zootoaxa 2991. 62-68. ISSN 1175-5334

ForrásokSzerkesztés

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:w991BLmjkmEJ:www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/let/let_fajl_kiiras.php%3Fi_faj_azo%3D1079+&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=ubuntu