Vargyas

	Vargyas (Vârghiș)
	; Vargyas címere
	; Vargyas címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Rang	községközpont
Irányítószám	527180
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	65002
	Népesség
Népesség	1647 fő (2011. okt. 31.) +/-
Magyar lakosság	1612 (2011)
Népsűrűség	23,45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	497 m
Terület	70,24 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Vargyas Pozíció Románia térképén
	é. sz. 46° 07′ 41″, k. h. 25° 33′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 41″, k. h. 25° 33′ 25″
	Vargyas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vargyas témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Vargyas faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Vargyas (egyértelműsítő lap).

Vargyas (románul Vârghiș) falu Romániában, Kovászna megyében, Erdővidéken, az azonos nevű község központja.

FekvéseSzerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra, a Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mellett fekszik.

1332-ben Vaygias néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték. Az Oklánd felé vezető műút közelében a római limes egyik jelzőtornyának maradványa Hagymás várának maradványai láthatók. Ettől nem messze a Rika-erdőben kör alaprajzú kora középkori vár romjai láthatók, melyet a nép Attila várának nevez, melynek közelében temették el Réka királynét. A falu eredetileg a Trencsen-hegyen volt és a tatárjárás után települt mai helyére. 13. századi alszegi temploma a mai unitárius templom közelében állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. század elején lebontották. Köveit beépítették az új, 1813-1820 között épített unitárius templomba. A falutól délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak. Az ortodox templom 1807-ben épült. A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Udvarán dendrológiai park található. A falu határában egykor vasat és szenet bányásztak.

20. századSzerkesztés

1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

1992-ben 1983 lakosából 1925 magyar, 35 román, 23 cigány volt.

1994-ben lebontották az 1841-ben épült régi református templomot, a gyülekezet attól kezdve a Daniel-kastélyban tartotta istentiszteleteit. Az új református templom tervét Makovecz Imre készítette el. [1]

Középkori, 11. századi rovásírásos lelet. Olvasata (Vékony Gábor volt, aki először ehhez hasonlóan elolvasta): „imé fioγ të neküd”,^[3] ami mai magyar nyelven: "Íme a Te fiad!" (idézet János evangéliumából: 19,26).

1997. május 31-én helyezték el az új hajlék alapkövét. Ekkor bukkantak a két középkori (alszegi) templom falmaradványaira, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott tárgyra, valószínűleg keresztelőmedencére, melynek olvasata „Íme a Te fiad!” (idézet János evangéliumából: 19,26). Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként visszahelyezett az új templom falába. Az új vargyasi templomot 2005. október 2-án szentelték fel.

A római katolikus kápolnát 1997. július 8-án kezdik építeni és 1998. október 28-án szentelték fel.

LátnivalókSzerkesztés

A fafaragó népművész Máthé Ferenc Il. állandó kiállítása.
A bútorfestő és fafaragó Sütő család kiállítása.
Hagymás várának romjai (római eredetű).
Ríka várának romjai a Ríka erdőben.
Szentmárton középkori falu templomának romjai.
A Daniel-kastély (15. századi eredetű, jelenlegi formája 18. századi). (Jelenleg az esztergomi önkormányzat tulajdona)
A Súgó-patak völgyében 56 m hosszú barlangot a Súgólikat tárták fel
Az alsó bárói udvarba feltörő ásványvizet 1964 és 1983 között "Borsil" néven palackozták.

Unitárius templom
Az új református templom, Makovecz Imre műve
Vargyas, székely–magyar rovásírásos keresztelő medence (esetleg kereszt talapzat)
Unitárius templom belseje
Unitárius templom belseje

Híres emberekSzerkesztés

A Dániel család sok neves tagja származik innen:
- Daniel István (1684-1774), író és műfordító
- Daniel Polixénia (1720-1775) író
- Daniel Gábor (1854–1919) politikus, országgyűlési képviselő
Itt született 1874. március 29-én Szolga Ferenc természettudományi szakíró.
Itt született 1886-ban Adorján Jenő nyelvtanár, irodalomtörténész.
Itt született 1931-ben Borbáth Károly történész.
Itt született 1927. május 4-én Máthé Ferenc Il. neves népművész.
Itt él Soós Attila rajzművész

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
↑ Hosszú, Gábor (2013): Rovás Atlasz. 58-61. oldal. ISBN 978-963-08-5812-0. Budapest

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[71f49f2463186898cc435ca9ae00ce2f57ab1cdc-1] Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

[2] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro

[3] Hosszú, Gábor (2013): Rovás Atlasz. 58-61. oldal. ISBN 978-963-08-5812-0. Budapest

[1]

[2]

[3]