Vargyas

	Vargyas (Vârghiș)
	; Vargyas címere
	; Vargyas címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Vargyas
Rang	községközpont
Irányítószám	527180
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	65002
	Népesség
Népesség	1472 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1612 (2011)
Népsűrűség	20,96 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	497 m
Terület	70,24 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°E
	Vargyas weboldala
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk Vargyas faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Vargyas (egyértelműsítő lap).

Vargyas (románul Vârghiș) falu Romániában, Kovászna megyében, Erdővidéken, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra, a Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mellett épült.

Története

1332-ben Vaygias néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték. Az Oklánd felé vezető műút közelében a római limes egyik jelzőtornyának maradványa Hagymás várának maradványai láthatók. Ettől nem messze a Rika-erdőben kör alaprajzú kora középkori vár romjai láthatók, melyet a nép Attila várának nevez, melynek közelében temették el Réka királynét.

A falu eredetileg a Trencsen-hegyen volt és a tatárjárás után települt mai helyére. 13. századi alszegi temploma a mai unitárius templom közelében állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. század elején lebontották. Köveit beépítették az új, 1813-1820 között épített unitárius templomba. A falutól délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak.

Az ortodox templom 1807-ben épült.

A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Udvarán dendrológiai park található. A falu határában egykor vasat és szenet bányásztak.

20. század

1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

1992-ben 1983 lakosából 1925 magyar, 35 román, 23 cigány volt.

1994-ben lebontották az 1841-ben épült régi református templomot, a gyülekezet attól kezdve a Daniel-kastélyban tartotta istentiszteleteit. Az új református templom tervét Makovecz Imre készítette el.^[2]

Középkori, 11. századi rovásírásos lelet. Olvasata (Vékony Gábor volt, aki először ehhez hasonlóan elolvasta): „imé fioγ të neküd”,^[3] ami mai magyar nyelven: "Íme a Te fiad!" (idézet János evangéliumából: 19,26).

1997. május 31-én helyezték el az új hajlék alapkövét. Ekkor bukkantak a két középkori (alszegi) templom falmaradványaira, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott tárgyra, valószínűleg keresztelőmedencére, melynek olvasata „Íme a Te fiad!” (idézet János evangéliumából: 19,26).

Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként visszahelyezett az új templom falába. Az új vargyasi templomot 2005. október 2-án szentelték fel.

A római katolikus kápolnát 1997. július 8-án kezdik építeni és 1998. október 28-án szentelték fel.

Látnivalói

A fafaragó népművész Máthé Ferenc Il. állandó kiállítása.
A bútorfestő és fafaragó Sütő család kiállítása.
Hagymás várának romjai (római eredetű).
Ríka várának romjai a Ríka erdőben.
Szentmárton középkori falu templomának romjai.
A Daniel-kastély (15. századi eredetű, jelenlegi formája 18. századi). (Jelenleg az esztergomi önkormányzat tulajdona)
A Súgó-patak völgyében 56 m hosszú barlangot, a Súgólikat tártak fel
Az alsó bárói udvarban feltörő ásványvizet 1964 és 1983 között „Borsil” néven palackozták.

Népi ipar: Mészégetés. 15 katlanban 12-13 család (50–60 ember) éget meszet.^[4]

Unitárius templom
Az új református templom, Makovecz Imre műve
Vargyas, székely–magyar rovásírásos keresztelő medence (esetleg kereszt talapzat)
Unitárius templom belseje
Unitárius templom belseje

Híres emberek

A Dániel család sok neves tagja származik innen:
- Daniel István (1684-1774), író és műfordító
- Daniel Polixénia (1720-1775) író
- Daniel Gábor (1854–1919) politikus, országgyűlési képviselő
Itt született 1874. március 29-én Szolga Ferenc természettudományi szakíró.
Itt született 1886-ban Adorján Jenő nyelvtanár, irodalomtörténész.
Itt született 1931-ben Borbáth Károly történész.
Itt született 1927. május 4-én Máthé Ferenc Il. neves népművész.

Testvértelepülések

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
↑ A Daniel bárók, a Sütő család és a Makovecz-templom Indulj el egy úton - barangoló portál
↑ Hosszú, Gábor (2013): Rovás Atlasz. 58-61. oldal. ISBN 978-963-08-5812-0. Budapest
↑ Virtuális Székelyföld: Mészégetés, Vargyas
↑ Testvértelepülési kapcsolatok Poroszló Önkormányzata

További információk

Vargyas község honlapja
Képek a vargyasi Daniel-kastélyról
Vargyas község leírása
A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család honlapja
erdelyiturizmus.hu Archiválva 2008. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Vargyasi képek, 2005^{[halott link]}
Szász András: Vargyas
Hereditatum - online műemlék adatbázis

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro

[2] A Daniel bárók, a Sütő család és a Makovecz-templom Indulj el egy úton - barangoló portál

[3] Hosszú, Gábor (2013): Rovás Atlasz. 58-61. oldal. ISBN 978-963-08-5812-0. Budapest

[4] Virtuális Székelyföld: Mészégetés, Vargyas

[5] Testvértelepülési kapcsolatok Poroszló Önkormányzata

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]