Vargyas

falu Romániában, Kovászna megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 25.

Vargyas (románul Vârghiș) falu Romániában, Kovászna megyében, Erdővidéken, az azonos nevű község központja.

Vargyas (Vârghiș)
Vargyas címere
Vargyas címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségVargyas
Rangközségközpont
Irányítószám527180
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód65002
Népesség
Népesség1472 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1612 (2011)[1]
Népsűrűség20,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság497 m
Terület70,24 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°E
Vargyas weboldala
Térkép

Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra, a Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mellett épült.

Története

szerkesztés

1332-ben Vaygias néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték. Az Oklánd felé vezető műút közelében a római limes egyik jelzőtornyának maradványa Hagymás várának maradványai láthatók. Ettől nem messze a Rika-erdőben kör alaprajzú kora középkori vár romjai láthatók, melyet a nép Attila várának nevez, melynek közelében temették el Réka királynét.

A falu eredetileg a Trencsen-hegyen volt és a tatárjárás után települt mai helyére. 13. századi alszegi temploma a mai unitárius templom közelében állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. század elején lebontották. Köveit beépítették az új, 1813-1820 között épített unitárius templomba. A falutól délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak.

Az ortodox templom 1807-ben épült.

A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Udvarán dendrológiai park található. A falu határában egykor vasat és szenet bányásztak.

20. század

szerkesztés

1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

1992-ben 1983 lakosából 1925 magyar, 35 román, 23 cigány volt.

1994-ben lebontották az 1841-ben épült régi református templomot, a gyülekezet attól kezdve a Daniel-kastélyban tartotta istentiszteleteit. Az új református templom tervét Makovecz Imre készítette el.[2]

 
Középkori, 11. századi rovásírásos lelet. Olvasata (Vékony Gábor volt, aki először ehhez hasonlóan elolvasta): „imé fioγ të neküd”,[3] ami mai magyar nyelven: "Íme a Te fiad!" (idézet János evangéliumából: 19,26).

1997. május 31-én helyezték el az új hajlék alapkövét. Ekkor bukkantak a két középkori (alszegi) templom falmaradványaira, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott tárgyra, valószínűleg keresztelőmedencére, melynek olvasata „Íme a Te fiad!” (idézet János evangéliumából: 19,26).

Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként visszahelyezett az új templom falába. Az új vargyasi templomot 2005. október 2-án szentelték fel.

A római katolikus kápolnát 1997. július 8-án kezdik építeni és 1998. október 28-án szentelték fel.

Látnivalói

szerkesztés
  • Népi ipar: Mészégetés. 15 katlanban 12-13 család (50–60 ember) éget meszet.[4]

Híres emberek

szerkesztés

Testvértelepülések

szerkesztés

További információk

szerkesztés