Wikipédia

Vargyas

falu Romániában, Kovászna megyében
(Vargyas község szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk Vargyas faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Vargyas (egyértelműsítő lap).

Vargyas (románul Vârghiș) falu Romániában, Kovászna megyében, Erdővidéken, az azonos nevű község központja.

Vargyas (Vârghiș)
Vargyas címere
Vargyas címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségVargyas
Rangközségközpont
Irányítószám527180
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód65002
Népesség
Népesség1472 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1612 (2011)[1]
Népsűrűség20,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság497 m
Terület70,24 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″
Vargyas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargyas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra, a Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mellett fekszik.

Története szerkesztés

1332-ben Vaygias néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték. Az Oklánd felé vezető műút közelében a római limes egyik jelzőtornyának maradványa Hagymás várának maradványai láthatók. Ettől nem messze a Rika-erdőben kör alaprajzú kora középkori vár romjai láthatók, melyet a nép Attila várának nevez, melynek közelében temették el Réka királynét. A falu eredetileg a Trencsen-hegyen volt és a tatárjárás után települt mai helyére. 13. századi alszegi temploma a mai unitárius templom közelében állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. század elején lebontották. Köveit beépítették az új, 1813-1820 között épített unitárius templomba. A falutól délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak. Az ortodox templom 1807-ben épült. A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Udvarán dendrológiai park található. A falu határában egykor vasat és szenet bányásztak.

20. század szerkesztés

1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

1992-ben 1983 lakosából 1925 magyar, 35 román, 23 cigány volt.

1994-ben lebontották az 1841-ben épült régi református templomot, a gyülekezet attól kezdve a Daniel-kastélyban tartotta istentiszteleteit. Az új református templom tervét Makovecz Imre készítette el. [1]

 
Középkori, 11. századi rovásírásos lelet. Olvasata (Vékony Gábor volt, aki először ehhez hasonlóan elolvasta): „imé fioγ të neküd”,[2] ami mai magyar nyelven: "Íme a Te fiad!" (idézet János evangéliumából: 19,26).

1997. május 31-én helyezték el az új hajlék alapkövét. Ekkor bukkantak a két középkori (alszegi) templom falmaradványaira, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott tárgyra, valószínűleg keresztelőmedencére, melynek olvasata „Íme a Te fiad!” (idézet János evangéliumából: 19,26). Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként visszahelyezett az új templom falába. Az új vargyasi templomot 2005. október 2-án szentelték fel.

A római katolikus kápolnát 1997. július 8-án kezdik építeni és 1998. október 28-án szentelték fel.

Látnivalók szerkesztés

  • A fafaragó népművész Máthé Ferenc Il. állandó kiállítása.
  • A bútorfestő és fafaragó Sütő család kiállítása.
  • Hagymás várának romjai (római eredetű).
  • Ríka várának romjai a Ríka erdőben.
  • Szentmárton középkori falu templomának romjai.
  • A Daniel-kastély (15. századi eredetű, jelenlegi formája 18. századi). (Jelenleg az esztergomi önkormányzat tulajdona)
  • A Súgó-patak völgyében 56 m hosszú barlangot a Súgólikat tárták fel
  • Az alsó bárói udvarba feltörő ásványvizet 1964 és 1983 között "Borsil" néven palackozták.
  •  
    Unitárius templom
  •  
    Az új református templom, Makovecz Imre műve
  •  
    Vargyas, székely–magyar rovásírásos keresztelő medence (esetleg kereszt talapzat)
  •  
    Unitárius templom belseje
  •  
    Unitárius templom belseje

Híres emberek szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  2. ↑ Hosszú, Gábor (2013): Rovás Atlasz. 58-61. oldal. ISBN 978-963-08-5812-0. Budapest

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vargyas&oldid=26812887”