Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön. Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletről Békés vármegye, délről Románia és Szerbia, nyugatról pedig Bács-Kiskun vármegye határolja. Székhelye a páratlan szépségéről, húsiparáról és fűszerpaprikájáról híres Szeged, Magyarország harmadik legnépesebb települése és a Dél-Alföld központja. Területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza.
Csongrád-Csanád vármegye | |||
A Tápai-rét | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegyeszékhely | Szeged | ||
Járások száma | 7 | ||
Települések száma | 60 | ||
megyei jogú városok | 2 | ||
egyéb városok | 8 | ||
ISO 3166-2 | HU-CS | ||
Főispán | Kakas Béla | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 391 184 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 91,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4261,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Csongrád-Csanád vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
Csongrád-Csanád vármegye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád-Csanád vármegye témájú médiaállományokat. |
A vármegye összterülete 4263 km2, mely Magyarország 4,58%-át teszi ki, területe teljesen sík. Magas a napsütéses órák száma és kiváló talaja miatt Magyarország legjelentősebb mezőgazdasági területe. Legismertebb termékei a szegedi paprika és a makói hagyma, de jelentős terménye a gabona, a zöldség és a gyümölcs is. Kiemelendő, hogy a Magyarországon megtermelt hagyma, paprika, zöldségfélék fele innen érkezik, sőt olajban és földgázban is gazdag a terület. Legmagasabb pontja Ásotthalom területén (125 m), legalacsonyabb pontja (mely hazánk legalacsonyabb pontja is egyben) pedig Gyálarét területén (78 m) található.
Az oszmán hódoltság 1715-ös megszűnése után a megye szinte lakatlanná vált, népsűrűsége nagyjából 5/km2 alatt lehetett. A 18. és 19. században a vármegyét a Magyar Királyság viszonylag túlnépesedett északi és nyugati megyéiből származó magyar nemzetiségűekkel népesítették be. A 2001-es népszámlálás szerint a megye 423 826 főnek adott otthont, népsűrűsége 100/km2.
Földrajz
szerkesztés- Domborzat
Csongrád-Csanád vármegye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A vármegye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m)[2]
- Éghajlat
A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A vármegyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája.
- Vízrajz
A vármegye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a vármegyében.
- Élővilág, természetvédelem
- A megye szélső települései égtájak szerint
- legészakibb települése Nagytőke (Szentesi járás),
- legdélibb települése Kübekháza (Szegedi járás),
- legkeletibb települése Pitvaros (Makói járás),
- legnyugatibb települése Pusztamérges (Mórahalmi járás).
Történelem
szerkesztésCsongrád-Csanád vármegye mai területe – Csongrád megye néven – az 1950-es megyerendezéskor alakult ki. Ekkor csatolták ide a megszűnő Csanád vármegyétől a Torontáli járást (melynek székhelye Kiszombor volt), valamint – a ma Tótkomlóshoz tartozó Nagykopáncs kivételével – a Központi járást (ennek székhelye Makó volt). Ugyanekkor csatolták Békés megyéhez Kardoskút községet, amely az előző évben alakult Hódmezővásárhely határából.
A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. Az új megye neve – ellentétben az ország többi, már megszűnt megyéket is magában foglaló új megyéjével – egyszerűen Csongrád lett, abban nem szerepelt sem Csanád, sem Torontál neve. A Csongrád megyei Tanács alakuló ülésén ez ellen felszólalt Kiss Imre, Makó város polgármestere is, de elutasították azt a javaslatát, ami Csanád-Csongrádra vagy Csongrád-Csanádra módosította volna a megye hivatalos nevét. „Ilyen irányú kérésemet hamar elintézték azzal, hogy a megye neve Csongrád megyének van bejegyezve, és ezen már nem lehet, de nem is akarnak változtatni, bármennyire kérem és követelem azt.” – írja a kommunista politikus később önéletrajzában.[3] Később a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt a névváltoztatás, a párt helyi politikusai új névként a Csongrád-Csanád-Torontál megyét javasolták.[4] 2017. október 3-án az Országgyűlés megszavazta a megye nevének megváltozását, így az Csongrád-Csanádra módosult 2020. június 4-én.[5][6][7]
Közigazgatási beosztás 1950–1990 között
szerkesztésJárások 1950–1983 között
szerkesztésAz 1950-es megyerendezés előtt Csongrád megyéhez három járás tartozott (Csongrádi, Kiskundorozsmai, és a Szentes székhelyű Központi). A megyerendezéskor ide csatolták Csanád megyétől a Makó székhelyű Központi és a Kiszombor székhelyű Torontáli járást, egyidejűleg a névazonosság elkerülése érdekében a két Központi járást székhelyük után Makói illetve Szentesi járásnak nevezték el. E változások folytán a megyerendezés után, 1950. március 16-ától a megyében öt járás volt (Csongrádi, Kiskundorozsmai, Makói, Szentesi és Torontáli, Kiszombor székhellyel).
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Kiskundorozsmai járás székhelyét áthelyezték Szegedre és nevét ennek megfelelően Szegedi járásra változtatták, a Torontáli járást pedig felosztották a Makói és a Szegedi között, így a tanácsrendszer bevezetésekor Csongrád megye négy járásra oszlott (Csongrádi, Makói, Szentesi és Szegedi).
Ezt követően 1983-ig a négy járásból kettő szűnt meg: a Csongrádi 1956-ban és a Makói 1978-ban. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez mindössze két járás tartozott (Szegedi és Szentesi).
Városok 1950–1983 között
szerkesztésAz 1950-es megyerendezéskor Csongrád megyéhez két megyei város tartozott, Csongrád és Szentes, harmadikként Csanád megyétől csatolták ide Makót. Ezen kívül Hódmezővásárhely és Szeged törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, e két város attól kezdve Csongrád megyéhez tartozott.
Csongrád-Csanád azon kevés megyék közé tartozik, ahol 1950 és 1983 (sőt, 1922 és 1989) között egy település sem szerzett városi rangot, így azok száma 1983-ban továbbra is öt volt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Hódmezővásárhely és Szeged közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Csongrád, Makó és Szentes közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Csongrádi, a Makói illetve a Szentesi járáshoz tartozott.
Szeged 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez, majd 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. 1954 és 1971 között a többi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Városkörnyékek 1977–1983 között
szerkesztésCsongrád-Csanád megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék (Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi), mindegyik 1977-ben. Eredetileg mind a négy városkörnyéket csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó néhány község alkotta, 1978 végén azonban a Makói járás megszüntetésekor annak teljes területét a Makói városkörnyékhez osztották be.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között
szerkesztés1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Kistelek és Mórahalom, melyek 1989-ben alakultak várossá. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.
Önkormányzat és közigazgatás
szerkesztésJárások
szerkesztésCsongrád-Csanád vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Csongrádi járás | Csongrád | 4 |
1 |
22 697 |
339,24 |
67
|
2 | Hódmezővásárhelyi járás | Hódmezővásárhely | 4 |
2 |
56 164 |
707,77 |
79
|
3 | Kisteleki járás | Kistelek | 6 |
1 |
18 429 |
410,2 |
45
|
4 | Makói járás | Makó | 15 |
2 |
44 612 |
688,85 |
65
|
5 | Mórahalmi járás | Mórahalom | 10 |
1 |
28 741 |
561,71 |
51
|
6 | Szegedi járás | Szeged | 13 |
2 |
197 679 |
741,1 |
267
|
7 | Szentesi járás | Szentes | 8 |
1 |
41 249 |
813,84 |
51
|
Kistérségek
szerkesztésCsongrád megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:
Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
3601 | Csongrádi kistérség | Csongrád | 4 |
1 |
22 697 |
339,24 |
67
|
3602 | Hódmezővásárhelyi kistérség | Hódmezővásárhely | 4 |
2 |
56 164 |
707,77 |
79
|
3603 | Kisteleki kistérség | Kistelek | 6 |
1 |
18 429 |
410,2 |
45
|
3604 | Makói kistérség | Makó | 17 |
2 |
45 706 |
703,74 |
65
|
3605 | Mórahalomi kistérség | Mórahalom | 9 |
1 |
25 377 |
534,82 |
47
|
3606 | Szegedi kistérség | Szeged | 12 |
2 |
199 949 |
753,1 |
266
|
3607 | Szentesi kistérség | Szentes | 8 |
1 |
41 249 |
813,84 |
51
|
Népesség
szerkesztésLakosságszám[8][9] | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 269 803 | — |
1880 | 286 636 | 0,61% |
1890 | 327 273 | 1,33% |
1900 | 363 821 | 1,06% |
1910 | 395 361 | 0,83% |
1920 | 407 831 | 0,31% |
1930 | 426 374 | 0,44% |
1941 | 434 749 | 0,18% |
1949 | 429 083 | −0,16% |
1960 | 434 046 | 0,10% |
1970 | 445 220 | 0,25% |
1980 | 456 300 | 0,25% |
1990 | 438 842 | −0,39% |
2001 | 433 344 | −0,11% |
2011 | 417 456 | −0,37% |
2022 | 391 184 | −0,59% |
Csongrád-Csanád vármegye lakónépessége 2022. október 1-jén 391 184 fő volt, ami Magyarország össznépességének 4,1%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 26 272 fővel csökkent a vármegye lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 92 ember volt. Csongrád-Csanád vármegye népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 73, a nőknél 79,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 117 023 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 73 971 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 82%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,4%-a, mintegy 26 575 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és szerb nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A török hódoltság és a felszabadító háborúk során a vármegye népessége jelentős mértékben megfogyatkozott, a népsűrűség még az 5 fő/km² sem érte el, 1715-ben mindössze 8 lakott település volt a vármegye mai területén: Szeged, Makó, Vásárhely, Mindszent, Csongrád, Szentes, Kiszombor és Magyarcsanád, a két utóbbi szerb falu kivételével mind magyar többségűek voltak. A 18. század elejétől változó intenzitással, de folyamatos volt a Kárpát-medence középső és északi, sűrűbben lakott, főként magyar vidékeiről (Jászság, Palócföld) a népesség lehúzódása a ritkán lakott, elvadult vidékre. Például a korábban lakatlan Kiskundorozsmát jász és palóc telepesek népesítették be, az 1719-ben összeírt 120 fős népesség száz év alatt, 1819-re 6572 főre növekedett, 1930-ban pedig már megközelítette a 19 000 főt.[10] Az országon belüli vándormozgalmakon kívül a helyi nagyvárosok is (főként Szeged) jelentős szerepet játszottak a magyarság "újkori honfoglalásában", a nagyra nőtt mezővárosok népességfeleslege kirajzott a lakatlan pusztákra. A korábban jelentős szerb népesség kétszáz év alatt nagyrészt beolvadt a magyarságba.[11] A 19. század utolsó harmadától Csongrád-Csanád vármegye lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen az 1940-es évekig. A legtöbben 1980-ban éltek a vármegyében 456 300 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig folyamatosan csökken a vármegye népességszáma, ma már kevesebben laknak a vármegyében, mint 1910-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló Csongrád-Csanád vármegyeiek túlnyomó többsége római katolikusnak vallja magát. Emellett jelentős még a református felekezethez tartozó népesség száma.
Gazdaság
szerkesztésA vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (57), 2. Villeroy & Boch Magyarország Zrt. (129), 3. Gumiművek Phoenix Hungária Kft. (155).
- Mezőgazdaság
Csongrád-Csanád vármegye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb vármegyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A vármegye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád-Csanád vármegye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke. Szentesen fehér paprika termesztése és baromfifeldolgozás folyik. Szegeden található az ország egyik leghíresebb húsüzeme, a Pick.
- Bányászat
A vármegye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található.
Közlekedés
szerkesztésA vármegye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Csanádpalota, illetve Nagylak (Románia felé).
Közutak
szerkesztésA vármegyét érinti az M5-ös autópálya, ami Röszkénél éri el a határt. Leágazása az M43-as Szeged-Makó irányban épült majd az új nagylaki(Csanádpalotai) határátkelőhöz. A megyében található elsőrendű főút az 5-ös főút (Budapest-Szeged-Röszke) és a 43-as főút (Szeged-Nagylak). Másodrendű főutak közül legjelentősebb a 47-es főút (Szeged-Debrecen), ami Szeged és Hódmezővásárhely között az algyői Tisza híd kivételével négysávos. További másodrendű utak a 45-ös főút (Hódmezővásárhely-Szentes-Kunszentmárton) és az 55-ös főút (Szeged-Baja-Bátaszék), harmadrendű út a 451-es főút (Szentes-Csongrád-Kiskunfélegyháza) és a 431-es főút (Kiszombor-országhatár). A megye buszközlekedését a Volánbusz bonyolítja le.
Vasút
szerkesztésA vármegye összes vasúthálózatának hossza 305,16 km. Ebből hézagnélküli összehegesztett vágány 37,36%; 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas vágány 52,70%; 100 km/h sebességre alkalmas vágány 13,71%; 80 km/h sebességre alkalmas vágány 33,72%; 60 km/h-nál kisebb maximális sebességre alkalmas vágány 52,57%.[12]
A vármegye egyetlen villamosított vasútvonala a 140-es számú (Budapest)–Cegléd–Szeged-vasútvonal. A vonalon 2006-ban ütemes menetrendet vezetett be a MÁV, aminek során óránként közlekednek kombinált vonatok InterCity és gyorsvonati kocsikkal Budapest és Szeged között. Jelentős forgalmat bonyolít le a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal is, ahol a 2007/2008-as menetrendváltás óta járnak ütemes menetrend szerint a vonatok. Jelentős vasútvonal még az észak-dél irányú 130-as Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal. Szolnok-Szentes közötti szakaszán napi 1 pár közvetlen sebesvonat is közlekedik Budapest felé, viszont Hódmezővásárhely és Makó között a vasúti személyszállítás 2009 decemberében megszűnt. A vármegye északi részén fut a kelet-nyugat irányú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal. A vármegye egyetlen nemzetközi kapcsolatot biztosító vasútvonala a Szeged-Röszke-Szabadka vonal volt, amely nemzetközi kishatárforgalmat bonyolított le a 2015-ben történt bezárásáig.
Különleges a 121-es Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal helyzete: a szegedi vasúti Tisza-híd az 1944-es felrobbantása óta nem épült újjá, így a vonatok Újszeged állomásig járnak, a továbbutazóknak gyalog vagy tömegközlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásra. A vármegye szélét érinti a Orosháza-Mezőhegyes vasútvonal is Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér községeknél.
A trianoni békeszerződéssel több fontos vasúti kapcsolatát is elvesztette Szeged: A legjelentősebb a Szeged–Temesvár vasúti fővonal volt, de Újszentiván–Gyála–Törökkanizsa felé sincs már vasút. Az egyetlen vonal, ami átlépi a határt az Alföld–Fiumei Vasút részeként épült, egykor a békéscsabai vonal folytatását jelentő Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka-vasútvonal. Egykor Zentára is indultak Szegedről vonatok a Horgos–Zenta-vasútvonalon keresztül. A megye vasúthálózatának Apátfalva-Nagyszentmiklós felé volt kapcsolata Araddal és Temesvárral is. Megszűnt nagyvasúti vonal az 1972-ben bezárt Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal.
A vármegyében több kisvasút működött. Nagy részük gazdasági célú volt, legismertebb és legjelentősebb a személyforgalmat is ellátó Szegedi Kisvasút volt.
Hidak
szerkesztésCsongrád-Csanád vármegye nagyobb folyóin 9 állandó híd található, ebből 7 a Tiszán, és 2 a Maroson.
- Vasúti híd (147-es vonal)
- Közúti híd (451-es főút)
- Algyői vasúti híd (135-ös vonal)
- Algyői közúti híd (47-es főút)
- Szeged, Móra Ferenc híd (M43-as autópálya)
- Szeged, Bertalan híd
- Szeged, Belvárosi híd
- Makó, Közúti híd (43-as főút)
- Makó, Vasúti híd (121-es vonal)
2010 augusztusára felépült egy új híd a Tiszán az M43-as autópálya részeként.[13] Távoli terv a szegedi vasúti Tisza-híd újjáépítése. A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. A híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-én Liberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-i támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették. A Magyarcsanádot Nagycsanáddal összekötő, Maroson átívelő híd tervei jelenleg már kész vannak, de egyelőre pénzügyi forrást nem kapott a projekt, és nem szerepel egyetlen infrastrukturális tervben sem. Ez a híd is a második világháborúban semmisült meg, de pillérei ma is állnak. Eredetileg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal hídja volt. A Magyarcsanádi közúti híd is megsemmisült, már mindkét hídnak csak a pillérei látszanak. A tiszai átkelést egy időszakos pontonhíd is segíti Csongrád és Csépa között, valamint két komp üzemel: Mindszentnél és Tápénál. Egykor komp működött a Hármas-Körösön is Szentes zalotai határrésze és Szelevény között.
Kultúra
szerkesztésSzeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.
Múzeumok és kiállítóhelyek
A vármegye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria és az Emlékpont, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.
Lásd még:
Turizmus
szerkesztésLásd:
- Csongrád-Csanád vármegye turisztikai látnivalóinak listája
- Dél-Alföld turisztikai régió
- Csongrád-Csanád vármegyei fesztiválok és rendezvények listája
-
Szeged, a vármegyeszékhely
-
A vármegyeháza Szentesen
-
A Tápairét
-
Szélmalom, nem messze Szegedtől
-
Károlyi-kastély Nagymágocson
-
Hagyományos parasztház Csongrádon
-
Kurca partja
-
Erdők temploma Ópusztaszeren
Települései
szerkesztésCsongrád-Csanád vármegyének viszonylag kevés települése van, megyei jogú városa ellenben kettő is. A Dél-Alföld és az ország legkevesebb településsel rendelkező és a Dél-Alföld legkevesebb várossal rendelkező megyéje. A népesség 74%-a városokban lakik, főként Szegeden és Hódmezővásárhelyen.
Városok
szerkesztés(Népesség szerinti sorrendben, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján):[14]
Sorszám | Település | Lakónépesség | Járás |
---|---|---|---|
1. | Szeged | 157 930 fő (2024. jan. 1.)[15] +/- | Szegedi járás |
2. | Hódmezővásárhely | 41 781 fő (2024. jan. 1.)[16] +/- | Hódmezővásárhelyi járás |
3. | Szentes | 24 905 fő (2024. jan. 1.)[17] +/- | Szentesi járás |
4. | Makó | 21 759 fő (2024. jan. 1.)[18] +/- | Makói járás |
5. | Csongrád | 15 409 fő (2024. jan. 1.)[19] +/- | Csongrádi járás |
6. | Sándorfalva | 8146 fő (2024. jan. 1.)[20] +/- | Szegedi járás |
7. | Kistelek | 7072 fő (2024. jan. 1.)[21] +/- | Kisteleki járás |
8. | Mindszent | 6210 fő (2024. jan. 1.)[22] +/- | Hódmezővásárhelyi járás |
9. | Mórahalom | 6341 fő (2024. jan. 1.)[23] +/- | Mórahalmi járás |
10. | Csanádpalota | 2479 fő (2024. jan. 1.)[24] +/- | Makói járás |
Községek, nagyközségek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ A katonai térkép szerint kb.: N 46°10,480' E020°04,515' – bár Tiszaszigeten van a "Magyarország legmélyebben fekvő pontja" elnevezésű kopjafa 1984 óta.
- ↑ Kiss Imre: Egy munkásháztól a Városházáig, József Attila Művelődési Központ és Úttörőház, Makó, 1989.
- ↑ Toroczkai vezeti a Jobbik megyei listáját – Delmagyar.hu
- ↑ Csongrád-Csanád – A Megyei közgyűlés kiállt a névváltoztatás mellett. [2017. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 12.)
- ↑ Eldőlt, megváltozik Csongrád megye neve
- ↑ 19/2017. (X. 5.) OGY határozat a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat módosításáról. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
- ↑ https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_06
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBmPMoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACYABja2hM6OgEZegcGKIqog7HwiUnIqSNqnWPiaJvSA5AA5NFVcNAANQopRgqA===
- ↑ Kiskundorozsma története (Kiskundorozsma hivatalos honlapja). [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 18.)
- ↑ A népesség változó etnikai arculata Magyarország mai területén (térkép+adatsor+elemzés) (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Bp. 2009, ISBN 978-963-9545-18-2, ISBN 978-963-9545-19-9)
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 30.)
- ↑ Aláírták: két év alatt új autópályánk lesz | Szeged hírei, szegedi hírek – Csongrád megye | Szeged – delmagyar.hu. [2008. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ 2011. évi népszámlálás, Területi adatok (162. old.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
Források
szerkesztés- Kisokos – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
- https://index.hu/belfold/2020/06/04/trianon_szazadik_evforduloja_csongrad_csanad_megye_lazar_janos/