Csongrád-Csanád megye

magyarországi megye
(Csongrád megye szócikkből átirányítva)

Csongrád-Csanád megye (2020. június 4. előtt Csongrád megye)[2] Magyarország délkeleti részén található. Északról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia, nyugatról Bács-Kiskun megye határolja. A Tisza szeli ketté, székhelye Szeged.

Csongrád-Csanád megye
Szeged és a Tisza
Szeged és a Tisza
Csongrád-Csanád megye címere
Csongrád-Csanád megye címere
Csongrád-Csanád megye zászlaja
Csongrád-Csanád megye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
Megyeszékhely Szeged
Kistérségek száma 7
Települések száma 60
megyei jogú városok 2
egyéb városok 8
ISO 3166-2HU-CS
Népesség
Teljes népesség406 205 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség95,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4261,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Csongrád-Csanád megye elhelyezkedése Magyarországon
Csongrád-Csanád megye elhelyezkedése Magyarországon
Csongrád-Csanád megye weboldala

FöldrajzSzerkesztés

Domborzat

Csongrád-Csanád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m)[3]

Éghajlat

A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája.

Vízrajz

A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok és csatorna található a megyében.

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Csongrád-Csanád megye védett természeti értékeinek listája

A megye szélső települései égtájak szerint:

TörténelemSzerkesztés

Csongrád-Csanád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor Csongrád megyéhez hozzácsatolták a megszűnő Csanád megye Torontáli (Kiszombori) járását és Központi (Makói) járását – kivéve az egykori Nagykopáncs községet, amely ma Tótkomlós része –, illetve Békés megyéhez csatolták Kardoskút községet, amely abban az időben alakult Hódmezővásárhely határából.

A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. Az új megye neve – ellentétben az ország többi, már megszűnt megyéket is magában foglaló új megyéjével – egyszerűen Csongrád lett, abban nem szerepelt sem Csanád, sem Torontál neve. A Csongrád megyei Tanács alakuló ülésén ez ellen felszólalt Kiss Imre, Makó város polgármestere is, de elutasították azt a javaslatát, ami Csanád-Csongrádra vagy Csongrád-Csanádra módosította volna a megye hivatalos nevét. „Ilyen irányú kérésemet hamar elintézték azzal, hogy a megye neve Csongrád megyének van bejegyezve, és ezen már nem lehet, de nem is akarnak változtatni, bármennyire kérem és követelem azt.” – írja a kommunista politikus később önéletrajzában.[4] Legutóbb a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt a névváltoztatás, a párt helyi politikusai új névként a Csongrád-Csanád-Torontál megyét javasolták.[5] 2017. október 3-án az Országgyűlés megszavazta a megye nevének megváltozását, amely Csongrád-Csanád megyére módosult 2020. június 4-én.[6][7]

A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád-Csanád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Csongrád-Csanád megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé – a térség cukorgyárainak bezárásával – folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 közöttSzerkesztés

Járások 1950–1983 közöttSzerkesztés

Az 1950-es megyerendezés előtt Csongrád megyéhez három járás tartozott (Csongrádi, Kiskundorozsmai, és a Szentes székhelyű Központi). A megyerendezéskor ide csatolták Csanád megyétől a Makó székhelyű Központi és a Kiszombor székhelyű Torontáli járást, egyidejűleg a névazonosság elkerülése érdekében a két Központi járást székhelyük után Makói illetve Szentesi járásnak nevezték el. E változások folytán a megyerendezés után, 1950. március 16-ától a megyében öt járás volt (Csongrádi, Kiskundorozsmai, Makói, Szentesi és Torontáli, Kiszombor székhellyel).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Kiskundorozsmai járás székhelyét áthelyezték Szegedre és nevét ennek megfelelően Szegedi járásra változtatták, a Torontáli járást pedig felosztották a Makói és a Szegedi között, így a tanácsrendszer bevezetésekor Csongrád megye négy járásra oszlott (Csongrádi, Makói, Szentesi és Szegedi).

Ezt követően 1983-ig a négy járásból kettő szűnt meg: a Csongrádi 1956-ban és a Makói 1978-ban. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez mindössze két járás tartozott (Szegedi és Szentesi).

Városok 1950–1983 közöttSzerkesztés

Az 1950-es megyerendezéskor Csongrád megyéhez két megyei város tartozott, Csongrád és Szentes, harmadikként Csanád megyétől csatolták ide Makót. Ezen kívül Hódmezővásárhely és Szeged törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, e két város attól kezdve Csongrád megyéhez tartozott.

Csongrád-Csanád azon kevés megyék közé tartozik, ahol 1950 és 1983 (sőt, 1922 és 1989) között egy település sem szerzett városi rangot, így azok száma 1983-ban továbbra is öt volt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Hódmezővásárhely és Szeged közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Csongrád, Makó és Szentes közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Csongrádi, a Makói illetve a Szentesi járáshoz tartozott.

Szeged 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez, majd 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. 1954 és 1971 között a többi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1977–1983 közöttSzerkesztés

Csongrád-Csanád megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék (Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi), mindegyik 1977-ben. Eredetileg mind a négy városkörnyéket csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó néhány község alkotta, 1978 végén azonban a Makói járás megszüntetésekor annak teljes területét a Makói városkörnyékhez osztották be.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 közöttSzerkesztés

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Kistelek és Mórahalom, melyek 1989-ben alakultak várossá. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés

 
A szentesi volt megyeháza

JárásokSzerkesztés

Csongrád-Csanád megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Csongrádi járás Csongrád
4
1
22 697
339,24
67
2 Hódmezővásárhelyi járás Hódmezővásárhely
4
2
56 164
707,77
79
3 Kisteleki járás Kistelek
6
1
18 429
410,20
45
4 Makói járás Makó
15
2
44 612
688,85
65
5 Mórahalmi járás Mórahalom
10
1
28 741
561,71
51
6 Szegedi járás Szeged
13
2
197 679
741,10
267
7 Szentesi járás Szentes
8
1
41 249
813,84
51

KistérségekSzerkesztés

Csongrád megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
3601 Csongrádi kistérség Csongrád
4
1
22 697
339,24
67
3602 Hódmezővásárhelyi kistérség Hódmezővásárhely
4
2
56 164
707,77
79
3603 Kisteleki kistérség Kistelek
6
1
18 429
410,20
45
3604 Makói kistérség Makó
17
2
45 706
703,74
65
3605 Mórahalomi kistérség Mórahalom
9
1
25 377
534,82
47
3606 Szegedi kistérség Szeged
12
2
199 949
753,10
266
3607 Szentesi kistérség Szentes
8
1
41 249
813,84
51

NépességSzerkesztés

A török hódoltság és a felszabadító háborúk során a megye népessége jelentős mértékben megfogyatkozott, a népsűrűség még az 5 fő/km² sem érte el, 1715-ben mindössze 8 lakott település volt a megye mai területén: Szeged, Makó, Vásárhely, Mindszent, Csongrád, Szentes, Kiszombor és Magyarcsanád, a két utóbbi szerb falu kivételével mind magyar többségűek voltak. A 18. század elejétől változó intenzitással, de folyamatos volt a Kárpát-medence középső és északi, sűrűbben lakott, főként magyar vidékeiről (Jászság, Palócföld) a népesség lehúzódása a ritkán lakott, elvadult vidékre. Például a korábban lakatlan Kiskundorozsmát jász és palóc telepesek népesítették be, az 1719-ben összeírt 120 fős népesség száz év alatt, 1819-re 6572 főre növekedett, 1930-ban pedig már megközelítette a 19 000 főt.[8] Az országon belüli vándormozgalmakon kívül a helyi nagyvárosok is (főként Szeged) jelentős szerepet játszottak a magyarság "újkori honfoglalásában", a nagyra nőtt mezővárosok népességfeleslege kirajzott a lakatlan pusztákra. A korábban jelentős szerb népesség kétszáz év alatt nagyrészt beolvadt a magyarságba.[9]

GazdaságSzerkesztés

 
A szegedi fűszerpaprika szárítása

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (57), 2. Villeroy & Boch Magyarország Zrt. (129), 3. Gumiművek Phoenix Hungária Kft. (155).

Mezőgazdaság

Csongrád-Csanád megye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád-Csanád megye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke. Szentesen fehér paprika termesztése és baromfifeldolgozás folyik. Szegeden található az ország egyik leghíresebb húsüzeme, a Pick.

Bányászat

A megye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található.

KözlekedésSzerkesztés

A megye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé).

KözutakSzerkesztés

A megyét érinti az M5-ös autópálya, ami Röszkénél éri el a határt. Leágazása az M43-as Szeged-Makó irányban épül majd meg a nagylaki határátkelőhöz. A megyében található elsőrendű főút az 5-ös főút (Budapest-Szeged-Röszke) és a 43-as főút (Szeged-Nagylak). Másodrendű főutak közül legjelentősebb a 47-es főút (Szeged-Debrecen), ami Szeged és Hódmezővásárhely között az algyői Tisza híd kivételével négysávos. További másodrendű utak a 45-ös főút (Hódmezővásárhely-Szentes-Kunszentmárton) és az 55-ös főút (Szeged-Baja-Bátaszék), harmadrendű út a 451-es főút (Szentes-Csongrád-Kiskunfélegyháza) és a 431-es főút (Kiszombor-országhatár). A megye buszközlekedését a Volánbusz bonyolítja le.

VasútSzerkesztés

A megye összes vasúthálózatának hossza 305,16 km. Ebből hézagnélküli összehegesztett vágány 37,36%; 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas vágány 52,70%; 100 km/h sebességre alkalmas vágány 13,71%; 80 km/h sebességre alkalmas vágány 33,72%; 60 km/h-nál kisebb maximális sebességre alkalmas vágány 52,57%.[10]

A megye egyetlen villamosított vasútvonala a 140-es számú (Budapest)-Cegléd–Szeged-vasútvonal. A vonalon 2006-ban ütemes menetrendet vezetett be a MÁV, aminek során óránként közlekednek kombinált vonatok InterCity és gyorsvonati kocsikkal Budapest és Szeged között. Jelentős forgalmat bonyolít le a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal is, ahol a 2007/2008-as menetrendváltás óta járnak ütemes menetrend szerint a vonatok. Jelentős vasútvonal még az észak-dél irányú 130-as Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal. Szolnok-Szentes közötti szakaszán napi 1 pár közvetlen sebesvonat is közlekedik Budapest felé, viszont Hódmezővásárhely és Makó között a vasúti személyszállítás 2009 decemberében megszűnt. A megye északi részén fut a kelet-nyugat irányú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal. A megye egyetlen nemzetközi kapcsolatot biztosító vasútvonala a Szeged-Röszke-Szabadka vonal volt, amely nemzetközi kishatárforgalmat bonyolított le a 2015-ben történt bezárásáig.
Különleges a 121-es Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal helyzete: a szegedi vasúti Tisza-híd az 1944-es felrobbantása óta nem épült újjá, így a vonatok Újszeged állomásig járnak, a továbbutazóknak gyalog vagy tömegközlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásra. A megye szélét érinti a Orosháza-Mezőhegyes vasútvonal is Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér községeknél.
A trianoni békeszerződéssel több fontos vasúti kapcsolatát is elvesztette Szeged: A legjelentősebb a Szeged–Temesvár vasúti fővonal volt, de Újszentiván–Gyála–Törökkanizsa felé sincs már vasút. Az egyetlen vonal, ami átlépi a határt az Alföld–Fiumei Vasút részeként épült, egykor a békéscsabai vonal folytatását jelentő Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka-vasútvonal. Egykor Zentára is indultak Szegedről vonatok a Horgos–Zenta-vasútvonalon keresztül. A megye vasúthálózatának Apátfalva-Nagyszentmiklós felé volt kapcsolata Araddal és Temesvárral is. Megszűnt nagyvasúti vonal az 1972-ben bezárt Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal.

A megyében több kisvasút működött. Nagy részük gazdasági célú volt, legismertebb és legjelentősebb a személyforgalmat is ellátó Szegedi Kisvasút volt.

HidakSzerkesztés

Csongrád-Csanád megye nagyobb folyóin 9 állandó híd található, ebből 7 a Tiszán, és 2 a Maroson.

2010 augusztusára felépül egy új híd a Tiszán az M43-as autópálya részeként.[11] Távoli terv a szegedi vasúti híd újjáépítése. A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. Az híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-én Liberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-i támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették. A Magyarcsanádot Nagycsanáddal összekötő, Maroson átívelő híd tervei jelenleg már kész vannak, de egyelőre pénzügyi forrást nem kapott a projekt, és nem szerepel egyetlen infrastrukturális tervben sem. Ez a híd is a második világháborúban semmisült meg, de pillérei ma is állnak. Eredetileg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal hídja volt. A Magyarcsanádi közúti híd is megsemmisült, már mindkét hídnak csak a pillérei látszanak. A tiszai átkelést egy időszakos pontonhíd is segíti Csongrád és Csépa között, valamint két komp üzemel: Mindszentnél és Tápénál. Egykor komp működött a Hármas-Körösön is Szentes zalotai határrésze és Szelevény között.

KultúraSzerkesztés

Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.

Múzeumok és kiállítóhelyek

A megye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria és az Emlékpont, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.

Lásd még:

TurizmusSzerkesztés

Lásd:

TelepüléseiSzerkesztés

Csongrád-Csanád megyének viszonylag kevés települése van, megyei jogú városa ellenben kettő is. A Dél-Alföld és az ország legkevesebb településsel rendelkező és a Dél-Alföld legkevesebb várossal rendelkező megyéje. A népesség 74%-a városokban lakik, főként Szegeden és Hódmezővásárhelyen.

VárosokSzerkesztés

 
 
 
 
Csongrád-Csanád megye városai

(Népesség szerinti sorrendben, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján):[12]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1.   Szeged 161 122 fő (2018. jan 1.)[13] +/-  Szegedi kistérség
2.   Hódmezővásárhely 43 700 fő (2018. jan 1.)[14] +/-  Hódmezővásárhelyi kistérség
3.   Szentes 27 080 fő (2018. jan 1.)[15] +/-  Szentesi kistérség
4.   Makó 22 514 fő (2018. jan 1.)[16] +/-  Makói kistérség
5.   Csongrád 16 027 fő (2018. jan 1.)[17] +/-  Csongrádi kistérség
6.   Sándorfalva 7848 fő (2018. jan 1.)[18] +/-  Szegedi kistérség
7.   Kistelek 6917 fő (2018. jan 1.)[19] +/-  Kisteleki kistérség
8.   Mindszent 6440 fő (2018. jan 1.)[20] +/-  Hódmezővásárhelyi kistérség
9.   Mórahalom 6145 fő (2018. jan 1.)[21] +/-  Mórahalomi kistérség
10.   Csanádpalota 2722 fő (2018. jan 1.)[22] +/-  Makói kistérség

Községek, nagyközségekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
  2. 19/2017. (X. 5.) OGY határozat a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat módosításáról. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
  3. A katonai térkép szerint kb.: N 46°10,480' E020°04,515' – bár Tiszaszigeten van a "Magyarország legmélyebben fekvő pontja" elnevezésű kopjafa 1984 óta.
  4. Kiss Imre: Egy munkásháztól a Városházáig, József Attila Művelődési Központ és Úttörőház, Makó, 1989.
  5. Toroczkai vezeti a Jobbik megyei listájátDelmagyar.hu
  6. Csongrád-Csanád – A Megyei közgyűlés kiállt a névváltoztatás mellett
  7. Eldőlt, megváltozik Csongrád megye neve
  8. Kiskundorozsma története (Kiskundorozsma hivatalos honlapja). [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 18.)
  9. A népesség változó etnikai arculata Magyarország mai területén (térkép+adatsor+elemzés) (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Bp. 2009, ISBN 978-963-9545-18-2, ISBN 978-963-9545-19-9)
  10. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 30.)
  11. Aláírták: két év alatt új autópályánk lesz | Szeged hírei, szegedi hírek – Csongrád megye | Szeged – delmagyar.hu
  12. 2011. évi népszámlálás, Területi adatok (162. old.)
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  18. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  19. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  20. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  21. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  22. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád-Csanád megye témájú médiaállományokat.