Főmenü megnyitása

Újszentiván (szerbül: Нови Сентиван) község Csongrád megye Szegedi járásában.

Újszentiván
Újszentiván községháza.JPG
Újszentiván címere
Újszentiván címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásSzegedi
Jogállás község
Polgármester Putnik Lázár[1]
Irányítószám 6754
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség1899 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség123,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újszentiván (Magyarország)
Újszentiván
Újszentiván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′, k. h. 20° 11′Koordináták: é. sz. 46° 11′, k. h. 20° 11′
Újszentiván (Csongrád megye)
Újszentiván
Újszentiván
Pozíció Csongrád megye térképén
Újszentiván weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszentiván témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szeged központjától 10 km-re található D-Dk-re. (Szeged-Szőreggel határos – 1 km választja el). A település központjától nagyjából 5 km-re folyik a Tisza.

FöldrajzaSzerkesztés

FöldtanSzerkesztés

Újszentiván tektonikai szerkezetét tekintve a Tiszai nagy szerkezeti egységhez, azon belül a Békés-Kodrui övhöz tartozik, harmadidőszaki medencealjzata idős gránit és kristályos pala. A település átlagos tengerszint feletti magassága 78 m. [3]

DomborzatSzerkesztés

Újszentiván község a Marosszög és a Dél-Tisza-völgy kistájakon található.

A Marosszög kistáj 78 és 88,4 m közötti tszf-i magasságú, kis átlagos relatív reliefű (átlagérték 0,5 m/ km2) ártéri szintű tökéletes síkság, amelyet kisebb szigetek tarkítanak. A felszíni formák nagyobb része folyóvízi eredetű; a felszínt a Tisza és a Maros különböző mértékben feltöltődött holtágai, morotvaroncsai fedik. Újszentiván és Tiszasziget között egykori meder lenyomata található, mely Tiszaszigetet öleli át félkörívesen déli irányból. A lösziszappal fedett ármentes térszínek 2-3 m-rel magasabbak környezetüknél. Az eolikus felhalmozódást tükrözik a helyenként előforduló szélbarázdák és garmadabuckák. Ez az ország legmélyebb fekvésű kistája.

A Dél-Tisza-völgy kistáj 77 és 91 m közötti tszf-i magasságú, kis relatív reliefű ártéri szintű síkság. Relatív reliefe 0-2 m/km2 közötti; tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és az övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. Az előbbiek olykor 2 m-t is elérő, kicsipkéződött szélű tereplépcsővel csatlakoznak az ártérhez. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek. A kistáj 83 m alatti részei a folyószabályozások előtt általában időszakosan vízzel borítottak voltak. [4]

ÉghajlatSzerkesztés

Meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az évi napsütés összege megközelíti a 2020 órát, a nyári 840, a téli 190-195 óra. Újszentiván évi középhőmérséklete 12 Co. A terület erősen veszélyeztetett aszállyal. A globális sugárzás évi összege 4500-4600 MJ/m2 (Dávid et. al. alapján 2002). Az átlagos szélsebesség egy nyári napon 2,5-3 m/s, tipikus széliránya ÉNy-i, a D-i és a DK-i. Az éves csapadékösszeg átlaga 1960 és 1990 között 500-550 mm, napjainkra fokozatosan szárazodó tendenciát mutat. A vegetációs időszakban 310-320 mm eső várható. A hótakarós napok átlagos évi száma 31 nap, átlagosan 17 cm-es maximális vastagsággal.[5]

VízrajzSzerkesztés

Újszentivánnak kb. 350 m-es szakasza érinti a Tiszát, ezáltal hazánk második legnagyobb folyója is a település felszíni vizei közé tartozik. A Duna leghosszabb mellékfolyója a Tisza, teljes hossza 966 km, ebből ma 780 km hajózható (Újszentiván tiszai szakasza is ide tartozik). A Tisza vízgyűjtő területe meghaladja a 157.000 km2-t. A folyó vízállása erősen ingadozó.

Újszentivánhoz legközelebbi mérőállomás Szegeden található. Szegednél a Tisza vízgyűjtő terület 138.408 km2, a torkolattól mért távolsága 173,5 km, a vízmérce „0” pontjának jelenlegi magassága 73,7 mBf.

TalajSzerkesztés

A község területén genetikai talajtípus szerint 3 talaj található: réti talaj; fiatal, nyers öntéstalaj; illetve sztyeppesedő réti szolonyec. Ezek talajérték száma 50 és 10 közé tehető, ami a 100-as skálán átlagosnak és átlag alatti minőségű talajoknak mondhatók. [6]

ÉlővilágSzerkesztés

A településen nem található természet- és környezetvédelmi terület.

A folyók szabályozását, a bel- és vadvizeket levezető csatornák kialakításával a táj képe lényegesen megváltozott. A Tisza-Maros szögben egykori feljegyzések alapján még farkas, hód, vadmacska, vidra is élt; ma azonban csak denevér, hörcsög, mezei nyúl, mezei pocok, patkány, őz, ürge, róka és vakond él. A madárvilág összetételében is jelentős változás következett be, napjainkban egerészölyv, fácán, fakopáncs, fogoly, fürj (pitypalatty), gerle, tőkés réce, varjú és veréb népesíti be a területet. Tovább tarkítja az élővilág gazdagságát a rengeteg átvonuló madár melyek az év változatos időszakaiban választják ideiglenes otthonuknak a Tisza-Maros szögét. Invazív állatfajok is előfordulnak a településen, többek közt ilyen a zöld vándorpoloska, a krumplibogár, a spanyol meztelencsiga, a vörösfülű ékszerteknős.

TörténeteSzerkesztés

Újszentiván neve a középkorban Szent Iván volt. Nevét templomáról kapta.

Először 1411-ben említik, Zenth Iwan néven. Kezdettől fogva kisebb nemesi családok birtokolták, magyar jobbágyok lakták - a XVII. század közepéig, amikor a felszabadító háborúk következtében elpusztult. 1783-ban Ószentivánról (a mai Tiszaszigetről) ideköltözött a szerb lakosság. A XIX. század derekán Csanádról rajnai frank eredetű, jómódú németség települt be, mely példamutató istállózó jószágtartást folytatott. A Szegedről kirajzott dohánykertész és bérlő, cselédsorban élő magyarság hosszú időn át a legszegényebb rétegként élt errefelé. Németek - főleg az 1944. évi menekülés, s 1946-os kitelepítésük következtében - mára alig maradtak.[7]

Az első világháborút követően Újszentiván - Tisza Maros szög többi községével együtt – 1918. november 21-étől 1921. augusztus 21-ig megszállás következtében a Szerb – Horváth – Szlovén királysághoz tartozott. A háború és megszállás után mintegy 250 szerb kivándorolt Jugoszláviába.[8] A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

NépességSzerkesztés

 

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 3%-a szerb, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[9]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 1,7% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak, 3,4% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,3%, református 4,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 23% (30,4% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Újszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Dövényi, Zoltán. Magyarország kistájainak katasztere 
  4. Mezősi, Gábor. Magyarország természetföldrajza 
  5. Dövényi, Zoltán. Magyarország kistájainak katasztere 
  6. AGROTOPO | MTA ATK TAKI. www.mta-taki.hu. (Hozzáférés: 2019. június 6.)
  7. Történet - Újszentiván Község (hu-HU nyelven). www.ujszentivan.hu. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  8. Újszentiván. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  9. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  10. Újszentiván Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés