Az ürge (Spermophilus, korábban: Citellus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem.

Spermophilus
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen
Közönséges ürge (Spermophilus citellus)
Közönséges ürge (Spermophilus citellus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Mókusalkatúak (Sciuromorpha)
Család: Mókusfélék (Sciuridae)
Alcsalád: Földimókusformák (Xerinae)
Nemzetség: Marmotini
Pocock, 1923
Nem: Spermophilus
F. Cuvier, 1825
Szinonimák
  • Anisonyx Rafinesque, 1817
  • Arctomys Schreber, 1780
  • Citellus Oken, 1816
  • Citillus Lichtenstein, 1830
  • Colobates Milne-Edwards, 1874
  • Colobotis Brandt, 1844
  • Ictidomoides Mearns, 1907
  • Notocitellus A. H. Howell, 1938
  • Otocolobus Brandt, 1844
  • Spermatophilus Wagler, 1830
  • Spermophilis Richardson, 1839
  • Urocitellus Obolenskij, 1927
Fajok

lásd a szövegben!

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Spermophilus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Spermophilus témájú médiaállományokat és Spermophilus témájú kategóriát.

Rendszertani eltérés szerkesztés

A legújabb DNS-vizsgálatok alapján a korábban alnemként kezelt taxonokat nemi rangra emelték. Tehát a korábban alnemekbe sorolt állatok manapság többé nem tartoznak az ürge nembe.[1][2]

Előfordulása, élőhelye szerkesztés

A nem 15 faja a Föld északi féltekéjén fordul elő. Európában két fajuk él: a közönséges és a gyöngyös ürge; előbbi Magyarországon védett állat, utóbbi hazánktól északkeletre él, rendszerint a füves síkságokon. A kainozoikumi eljegesedések során több fajuk élt Európában, de az erdők terjeszkedésével sorra szűntek meg természetes élőhelyeik.

Megjelenése, életmódja szerkesztés

Növényeket eszik, főleg fűféléket és magvakat, de kifosztja a madarak fészkét is. Telepes állat. Kétféle kotorékot ás: külön éjszakai és téli búvóhelyet, és külön nappali, rövid időre használt menedéket. Téli álmot alszik.

Rendszerezése szerkesztés

A nembe az alábbi 15 faj tartozik:

Híres ürgék szerkesztés

Magyarországon egy téves közhiedelem a Micimackó kalandjai c. rajzfilm egyik szereplőjét ürgének tartja, amely az az eredeti regényben még nem volt benne, csak az amerikai rajzfilmesek toldották hozzá. Az eredeti angol nyelvű verzióban ez a rágcsáló nem ürge, hanem egy tasakospatkány, amely Észak-Amerikában honos kártékony rágcsáló. Ezt tükrözi Ürge eredeti angol neve Gopher, amely a tasakospatkány angol elnevezése. Mivel ez az állat ismeretlen Európában, ezért a magyar szinkron készítő egy nálunk is ismert, a tasakospatkányra hasonlító rágcsálóra, az ürgére módosították a nevét. Ez a név meggyökeresedett a köztudatban, ezért Micimackó rágcsálóbarátját Ürgének ismerik a magyar tévénézők és gyerekek.

Felhasználása szerkesztés

Amíg sok volt belőle, az ürgét gyakran megették; az ürgeöntés legismertebb irodalmi feldolgozását Petőfi Sándor: Arany Lacinak című költeményében olvashatjuk. Valamennyi ürgefaj szőrméje félnemes prém: szűcsipari alapanyag.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Herron, Matthew D. (2004). „Sciurid phylogeny and the paraphyly of Holarctic ground squirrels (Spermophilus)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (3). PMID 15120398.  
  2. Helgen, Kristofer M.; Cole, F. Russel; Helgen, Lauren E.; and Wilson, Don E (2009). „Generic Revision in the Holarctic Ground Squirrel Genus Spermophilus”. Journal of Mammalogy 90 (2), 270–305. o. [2011. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1644/07-MAMM-A-309.1. (Hozzáférés: 2013. október 3.)  
  3. Gündüz, İslam; Jaarola, Maarit & Tez, Coskun et al. (2007), "Multigenic and morphometric differentiation of ground squirrels (Spermophilus, Scuiridae, Rodentia) in Turkey, with a description of a new species", Molecular Phylogenetics and Evolution 43 (3): 916, doi:10.1016/j.ympev.2007.02.021, <https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1055790307000176>

További információk szerkesztés