Micimackó (regény)

A. A. Milne regénye

A Micimackó című meseregényt[1] (eredeti címe: Winnie-the-Pooh) A. A. Milne írta az általa kitalált mackó, Micimackó és barátai (Róbert Gida, Malacka, Füles, Bagoly és Nyuszi) kalandjairól a Százholdas Pagony nevű erdőben. Két további szereplő, Kanga és Zsebibaba csak a könyv hetedik fejezetében mutatkoznak be,[2] míg a Tigris nevű karakter csak a következő könyvben, a Micimackó kuckójában jelenik meg.

Micimackó
SzerzőA. A. Milne
Eredeti címWinnie-the-Pooh
OrszágEgyesült Királyság
Nyelvangol
Műfajmeseregény
SorozatMicimackó-sorozat
KövetkezőMicimackó kuckója
Kapcsolódó filmMicimackó kalandjai
Kiadás
KiadóMethuen and Co. Ltd.
Kiadás dátuma1926
Magyar kiadóAthenaeum Kiadó
Magyar kiadás dátuma1935
FordítóKarinthy Frigyes
IllusztrátorE. H. Shepard
A Wikimédia Commons tartalmaz Micimackó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A regényt Karinthy Emília, Karinthy Frigyes testvére fordította le magyar nyelvre, és Karinthy Frigyes öntötte irodalmi formába. A Micimackó név az Emília név becézéséből ered (az eredeti név Winnie-The-Pooh).[3]

Története szerkesztés

 
Az eredeti Micimackó és társai: Kanga, Füles, Malacka és Tigris

Milne fia, Christopher Robin(wd) (a magyar fordításban: „Róbert Gida”) 1920-ban született, apja ekkor már anyagilag független, szellemes és divatos londoni drámaíró volt. Milne 1923-ban Walesben kezdett el gyermekverseken dolgozni, amelynek eredménye az „Amikor még kicsik voltunk” (When We Were Very Young) című kötet lett.

A Micimackó könyv alapját a Milne által korábban megírt és kiadott, Milne és fia kalandjain alapuló rövid történetek adták. Christopher Robin 1921. augusztus 21-én kapott egy játékmackót apjától, amit Edward névre keresztelt. A kisfiú és a maci elválaszthatatlanok voltak. Öt éves korában Christopher Robin látogatást tett a londoni állatkertben, és ott annyira elbűvölte a Winnie névre keresztelt feketemedve, hogy saját mackóját is átkeresztelte. A regény többi figuráját is plüssállatok ihlették: Füles 1921-ben karácsonyi ajándék, Malacka egy szomszéd ajándéka volt, míg Kangát és Zsebibabát 1925-ben kapta Christopher Robin.

Milne rövid történeteket kezdett írni fia és játékállatai kalandjairól. Az első fejezetet ("Első fejezet, amelyben bemutatnak bennünket Micimackónak és a méheknek, mellékesen a könyv is elkezdődik") Milne a "The Wrong Sort of Bees" című rövid történetből adaptálta, amely a londoni The Evening News karácsonyi kiadásában jelent meg 1925-ben. A rövid történetek örökségét mutatja, hogy a könyv egyes fejezetei önálló történetet alkotnak, a cselekmény nem folytatódik egyik fejezetről a másikra, csak a főszereplők jelentik a folytonosságot. Milne a rövid történeteket a Punch Magazine, St. Nicholas Magazine, Vanity Fair és más kiadványokban jelentette meg, mielőtt könyv formában is kiadta volna. A magazinok a kor leghíresebb rajzolóit kérték fel a történetek illusztrálására: J. H. Dowd, Reginald Birch, E. H. Shepard, A. H. Watson.

Ahogy Róbert Gida, a Százholdas Pagony is valós ihletésű, Milnéék vidéki háza a Londonhoz közeli Ashdown Erdőben(wd) volt, ahol a kisfiú sokat barangolt.[4]

A Micimackó első kiadása 1926. október 14-én Nagy-Britanniában a Methuen & Co. Ltd. (London) kiadó gondozásában, E. H. Shephard rajzaival jelent meg.

A Micimackó megjelenése után 1927-ben adták ki a "Hatévesek lettünk" (Now We Are Six) című verseskötetet, majd 1928-ban következett a folytatás, Micimackó kuckója (The House at Pooh Corner).

Fordítások szerkesztés

Az első kiadás óta a Micimackót a világ számos nyelvére lefordították. A magyar fordítást Karinthy Frigyes testvére, Karinthy Emília készítette, aki több idegen nyelven beszélt anyanyelvi szinten. Karinthy Frigyes ezután formába öntötte és jelentősen át is dolgozta a szöveget, amelyre szükség volt, mert az eredeti angol szöveg csak az angol nyelvterületre és az angol kultúrára jellemző fordulatokkal van teli. A fordítás 1935-ben jelent meg Magyarországon.[3][5][6] Karinthy Micimackó-fordítása éppoly jelentős helyet foglal el a magyar irodalomban, miként Arany János Hamlet, dán királyfi fordítása William Shakespeare-től. Az ezt követő évtizedekben számos alkalommal megjelentették újra a könyvet.[7]

Latinra Lénárd Sándor (Alexander Lenardus) fordította le, Winnie ille Pu címmel, 1958-ban jelent meg a könyv. A latin változat 1960-ban első nem-angol nyelvű könyvként felkerült a New York Times újság bestseller-listájára, és máig ez az egyetlen latin nyelvű könyv, amelynek ez sikerült.

Az eszperantó fordítást 1972-ben készítette Ivy Kellerman Reed és Ralph A. Lewin, Winnie-La-Pu címmel.[8]

Feldolgozások szerkesztés

Milne halála után az első hivatalos (vagyis örökösei által is jóváhagyott) folytatást David Benedictus írta Visszatérés a Százholdas Pagonyba címmel. Milne hagyatékának gondozói közel tíz évig vitatkoztak, mire meg tudtak egyezni a könyv kiadásában.[9] A könyv illusztrációit Mark Burgess készítette.

1930. január 6-án Stephen Slesinger megvásárolta a Micimackóhoz kapcsolódó megfilmesítési és kereskedelmi jogokat az Egyesült Államok és Kanada területére, összesen 1000 dollárért és jövedelme 66%-áért. 1931 novemberére ezekből a jogokból évi szinten 50 millió dollár bevétele volt.[10]

Slesinger 30 évig végezte a Micimackó és a kapcsolódó karakterek marketingjét, ő készítette el az első Micimackó-babát, -dalt, -társasjátékot, -kirakót, -rádióműsort, -rajz- és -mozgófilmet is.[11] 1961-ben a Walt Disney vállalat megvásárolta a jogokat Slesingertől, hogy a karaktereket felhasználhassa.

Az amerikai Benjamin Hoff író 1982-ben adta ki a „Micimackó és a Tao” (The Tao of Pooh) című könyvet, amelyben a keleti taoista filozófiát igyekszik bemutatni a nyugati olvasóknak Micimackó és a többi karakter segítségével.

Miután lejártak a jogok a Walt Disney cégnél, szabadon használhatják Micimackó és barátai karaktereit, így horrorfilmet is alkottak "Micimackó: Vér és méz" címmel, amit 2023 elején mutatnak be a mozikban.

Magyarul szerkesztés

  • Micimackó, (fordította: Karinthy Frigyes, illusztráció: Ernest H. Shepard), Athenaeum, Budapest, 1935
  • Micimackó kuckója, (fordította: Karinthy Frigyes, illusztráció: Ernest H. Shepard) Athenaeum, Budapest, 1936
  • Micimackó, A. A. Milne művéből színpadra alkalmazta Julien Slade (1970), Karinthy Frigyes szövegének felhasználásával írta: Bátki Mihály, zene: Harold Fraser-Simson, dalszöveg: Karinthy Ferenc, rendezte ifj. Kőmíves Sándor, Szigligeti Színház, Szolnok, 1982, (1999-ben Bencze Zsuzsa rendezésében is bemutatták)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyarul is elérhető az interneten, pl. itt Archiválva 2014. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. Hetedik fejezet, amelyben Kanga és Zsebibaba megjelennek az Erdőben, később Malacka megfürdik
  3. a b Karinthy Márton: Ördöggörcs (Ulpius, 2003.)
  4. 10+1 dolog, amit nem tudtunk a Százholdas Pagonyról (gardenista.hu, hozzáférés: 2023. december)
  5. Miért Mici a mackó?. [2014. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 26.)
  6. Fordította Karinthy Frigyes
  7. Az egyik régi 1957-es kiadás hirdetése a Vaterán
  8. (Milne), Reed and Lewin, trs., Winnie-La-Pooh, előszó: Humphrey R. Tonkin (Dutton), 1972, 2nd edition UEA, Rotterdam, 1992.
  9. Telegraph article
  10. „The Merchant of Child”, Fortune, 1931. november 1., 71. oldal 
  11. McElway, St. Claire. „The Literary Character in Business & Commerce”, The New Yorker, 1936. október 26. 

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Winnie-the-Pooh (book) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés