Ásotthalom

magyar település

Ásotthalom nagyközség[3] Csongrád-Csanád megyében, a Mórahalmi járásban.

Ásotthalom
Red poppy - panoramio.jpg
Ásotthalom címere
Ásotthalom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásMórahalmi
Jogállás nagyközség
Polgármester Toroczkai László (Mi Hazánk-MIÉP-FKgP)[1]
Irányítószám 6783
Körzethívószám 62
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség3856 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség31,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület122,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ásotthalom (Magyarország)
Ásotthalom
Ásotthalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 19° 46′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 19° 46′ 57″
Ásotthalom (Csongrád-Csanád megye)
Ásotthalom
Ásotthalom
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Ásotthalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ásotthalom témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Duna-Tisza közi hátságon, Szegedtől mintegy 30 km-re nyugatra, a magyar-szerb határ közelében fekszik. A környék tanyavilágának központja. Környéke erdős, homokos, gazdaságát a szőlészet és a vadászat jellemzi. A településtől 2 km-re északra halad el az 55-ös főút.

2011-ben elkészült a közúti kapcsolat helyreállítása a 8 km-re délkeletre fekvő Királyhalom (Bácsszőlős) felé,[4] majd 2013. május 16-án a határátkelőhely is felavatásra került, s 7 és 19 óra között minden nap üzemel.

TörténeteSzerkesztés

Balla Antal 1778. évi szegedi határtérképén és a vele egykorú városi iratokban bukkant föl először az Ásotthalom, mint helynév, amely az „Ásott Halom” elnevezésű homokdomb körüli szállásokat jelölte. A 19. század elején erdősítéssel próbálták a futóhomokot megkötni.

A 19. század közepén Ásotthalom Várostanya (Szeged város tanyája) néven kezdett tanyaközponttá fejlődni. 1927-től a Szegedi Kisvasút összekötötte Szegeddel. A kisvasút naponta kétszer a mai Halastelekig vitte az utasokat, de 1975-ben működését megszüntették.

Ásotthalom 1950-ben az átokházi kapitányság és a királyhalomi kapitányság területének egy részén vált önálló községgé.[5] 2014-ben kapta meg a nagyközség címet.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

A településen 2013. december 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[12]

NépességSzerkesztés

A település népességének alakulása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16] A 2011-es népszámláláson a lakónépesség 4122 fő volt, amely közül 92 fő vallotta magát hazai nemzetiségek közé tartozónak – 4 horvát, 7 szerb, 16 cigány (romani, beás), 24 román, 34 német – illetve 24 fő „egyéb” kategóriába tartozónak.[17] Ugyanekkor a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 2,7%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,7% (20,3% nem nyilatkozott).[18]

NevezetességeiSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

  • Rózsa Sándor Élményház

Az élményház 2014 nyarán nyílt meg, benne az Ásotthalom vidékéhez megannyi szállal kötődő Rózsa Sándor korából származó tárgyak és képek, valamint egy filmvetítő terem található, emellett pedig berendezték a betyárvezér börtöncellájának utánzatát is, ahol Rózsa Sándor élethű szobra szóban is köszönti a látogatókat: a hangfelvétel a legendás betyárvezér ükunokájától származik. Az élményház előtt három faszobor áll: az egyik magát Rózsa Sándort ábrázolja, a másik Pipás Pistát, a harmadik pedig – a híres szegedi boszorkányperekre utalva – egy boszorkányt.[19]

  • Ruzsafa

A bajai út mellett, a 31-es kilométerkő közelében áll egy évszázados nyárfa. A hagyomány azt tartja, hogy Rózsa Sándor ezen a nyárfán talált menedéket üldözői elől.

Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként nyilvánították védett területté. A terület Kiss Ferencnek, „a szegedi erdők atyjának” is emléket kíván állítani. Területe ma 17 hektár. Kiss Ferenc javaslatára 1886-tól természeti emlékként kívánták fenntartani az utókor számára. Az elmúlt 118 évben a területen nem végeztek erdészeti munkálatokat, ezáltal egy sajátos erdőrezervátum alakult ki.

  • Római katolikus templom

Először 1928-ban a templom melletti plébánialak készült el, ezt követte 1931-ben a Kövér Tibor és Szojka Jenő mérnökök terve alapján épült templom. A freskókat Parobek Alajos készítette, a templom díszítésében közreműködött Szabó Géza műötvös, Barth Ferenc egyházművész, Kopff Ferenc és Kocsis Ferenc műbútorasztalos. Ide kerültek az 1920-as években lebontott szegedi Szent Demeter-templom tölgyfa padjai, orgonája és négy faszobra.[20] Az egyhajós, neoromán és neoreneszánsz stílusú templom kivitelezéséhez a környékbeli tanyák lakossága ingyen fuvarral és segédmunkával járult hozzá.

1988-ban Fűzné Kószó Mária biológia szakos tanárnő fedezte fel. 1992-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a 95 hektárnyi Csodarétet. 251 magasabb rendű növényfaj található itt, melyek közül 15 faj fokozottan védett, illetve védett kategóriába tartozik. A Láprét alacsony buckasorokkal határolt semlyék, ahol a változatos talajfelszínnek köszönhetően gazdag növényvilág maradhatott fenn. A terület egyik legnagyobb növénytani értéke a kora tavasszal virágzó egyhajúvirág. A másik kiemelkedő természeti érték a fokozottan védett mocsári kardvirág. A növényvilág mellett igen gazdag az állatvilága is. A területen egy tízállomásos, 4 km hosszú tanösvényt alakítottak ki.[21]

Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső-ásotthalmi erdőben a bajai út mellett korán elhunyt fia, Begavári Back Ottó emlékére kápolnát építtetett. A kápolnát Czike Gábor tervezte. Vakolatlan szürke téglaépület, előterében különösen részletgazdag, fából készült parabolaívek láthatók.[22] Az Erzsébet nevet az alapító feleségéről és annak védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta, de Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve. Az egykor a homlokzati fülkében állt Erzsébet-szobrot ellopták.[23]

  • Homokháti strandfürdő

2013-ban nyílt meg.[24]

  • Gátsori Tanyamúzeum
  • Szent István-szobor

A település szívében, a 2002-ben átadott központi parkban található, amely a 2003-ban a Falunap és Kenyéráldás ünnepén kapta a Szent István-park nevet. Ekkor avatták fel a Serban Bonaventura által faragott fehér márvány szobrot.

  • Magyar Mártíromság Emlékmű. Az alkotás az 1944-45-ös délvidéki magyarellenes népirtás áldozatainak állít emléket. Tóbiás Klára alkotását 2012. szeptember 19-én avatták fel az épülő határátkelőhely közelében. Az emlékművet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom emeltette.[25]

RendezvényekSzerkesztés

  • Rózsa Sándor Fesztivál – 2013 óta rendezik meg.[26]
  • Batátafesztivál – 2011 óta rendezik meg.[27] Ásotthalom területén jelentős mennyiségben termelnek batátát.[28]
  • DIRT-fesztivál – 2015 óta kerül megrendezésre, a Gárgyán-erdő melletti területen.16

OktatásSzerkesztés

  • Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium.[29]

Sportcsapat(ok)Szerkesztés

  • Ásotthalmi TE, Labdarúgás. A csapat a Csongrád-Csanád megyei IV. osztály Homokhát csoportjában szerepel.

Nevezetes szülöttei, lakóiSzerkesztés

  • Sok szállal kötődik Ásotthalomhoz Rózsa Sándor, a legendás betyárvezér. Rendszeresen látogatta a Csongrád és Bács-Bodrog vármegyék határán felépült csárdát, és ma is áll a híres Ruzsa-fa, amelyen a történet szerint elrejtőzött az őt üldöző zsandárok elől.[28]
  • Az Átokházaként ismert tanyavilágban született és tevékenykedett Pipás Pista bérgyilkosnő (1886–1940).[30]
  • Mintegy 15 évig Ásotthalmon élt Révész Sándor, a Generál és a Piramis együttesek énekese.[31]

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ásotthalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. a b Megalakult az új képviselő-testület. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  4. Megnyílt az Ásotthalom-Királyhalom közúti határátkelőhely. szegedma.hu, 2013. május 16. [2013. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  5. Ásotthalom története a település honlapján. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  6. Ásotthalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Ásotthalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  8. Ásotthalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. Ásotthalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. Ásotthalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  11. Ásotthalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. a b Ásotthalom települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. december 15. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  13. Meggyőző siker: Toroczkai László Ásotthalom polgármestere. alfahir.hu. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  14. Ásotthalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  15. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  16. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. A 2011-es népszámlálás adatai (PDF). KSH. (Hozzáférés: 2015. február 5.)
  18. Ásotthalom Helységnévtár
  19. A Rózsa Sándor Élményáz a nagyközség honlapján. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  20. Ásotthalom Községi Önkormányzat 16/2014.(VI.12.) önkormányzati rendelete a Jézus Szíve római katolikus templom és helyi védelem alá helyezéséről. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  21. Csodarét tan - és túraösvény. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  22. Ásotthalom Községi Önkormányzat 15/2014.(V.20.) önkormányzati rendelete a Back Kápolna (Szent Erzsébet Kápolna) helyi védelem alá helyezéséről. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  23. Back-kápolna és erdei pihenőhely. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  24. A strand honlapja. [2014. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  25. Turulszobor a Délvidéken lemészárolt magyarok emlékére. jobbik.hu. [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 20.)  
  26. A Rózsa Sándor Fesztivál a település honlapján
  27. III. Batátafesztivál és hagyományőrző disznóvágás. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  28. a b Mély-interjú Toroczkai Lászlóval, Ásotthalom polgármesterével. YouTube. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  29. http://www.bedo-ahalom.sulinet.hu/rolunk
  30. Pipás Pista – a hóhérasszony legendája. SzegediLap. (Hozzáférés: 2015. február 5.)
  31. Révész Sándor hivatalos honlapja

További információkSzerkesztés