Főmenü megnyitása

Tóbiás Klára

szobrász, tűzzománcművész

Tóbiás Klára (Szeged, 1945. szeptember 10.) szobrász, tűzzománcművész. Művészcsalád gyermekeként mestereinek szobrász édesapját Tóbiás Imrét és nagybátyját, Tóbiás György festőművészt tartja. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

Tóbiás Klára
TóbiásKláraZsótérAndorKJ.JPG
Született 1945. szeptember 10. (73 éves)
Szeged
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szobrász,
tűzzománcművész,
politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóbiás Klára témájú médiaállományokat.
Tóbiás Klára ars poétikája
Magamat a magyar művészet, egyetemes értelembe véve pedig az emberarcú művészet jegyében köteleztem el. Olyan szerencsés vagyok, hogy álmaimat a világ legszebb és egyik legidőtállóbb anyagába, tűzzománcba zárhatom. Ahhoz, hogy megleljem nyugalmamat, még sok mindent el kellene mondanom, meg kellene mutatnom abból a világból, amit képzeletemen keresztül egy magasabb hatalom látnom enged. Semmi mást nem akarok, csak ezeket az üzeneteket és népem szavát követni.[1]
Millenniumi díszkút Szeged

Tartalomjegyzék

MunkásságaSzerkesztés

 
Zsótér Andor emléktábla Szeged

Alapos felkészültség és egyéni hangvétel jellemzi munkáit. Tűzzománc képeinél a monda és mesevilág részleteinek megfogalmazása, míg szobrain a szimbólumok ereje sugárzik. Az 1980-as évek végén Bartók Béla Cantata profana,[2] A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, A medvetánc és más műveire készített tűzzománcsorozatot. Szívesen kölcsönöz és alkalmaz munkáihoz motívumokat és elemeket az ősmagyar mondakincsből, valamint a szkíta, avar és hun művészet emlékeiből. A Kalevala szintén megihlette. 1995 és 1996-ban Finnország nagyobb városaiban vándorkiállításon mutatta be vibráló, eleven tűzzománc képeit. 2000-ben a szegedi Kárász utca - Klauzál tér rekonstrukciójának részeként a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalának támogatásával valósult meg Millenniumi díszkútja, az oroszlános ivókút.[3] Mórahalmon 2000-ben állították föl a Árpád-házi Szentek kútja címet viselő alkotását.[4] 2006-ban készült el a Magyar Pieta 1956 című bronzszobra.[5] Wass Albert mellszobrát 2008. októberében Szegeden a Kálvin téri református templom előtt leplezték le.[6]

KiállításokSzerkesztés

Egyéni kiállítások (válogatás)Szerkesztés

Csoportos kiállítások (válogatás)Szerkesztés

  • 1975 Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep, Kecskemét[7]
  • 1984 Zománcművészeti kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest
  • 1988 Zománcművészeti Biennálé, Laval
  • 1998 Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár
  • 2001 Kortárs magyar zománcművészet 1960-1995-ig, Millennium Szalon, Budapest

KéptárSzerkesztés

AlkotásaiSzerkesztés

 
Dóm tér Magyar Pieta 1956

Köztéri művei (válogatás)Szerkesztés

Művei közgyűjteményekben (válogatás)Szerkesztés

Nemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény, Kecskemét; Petőfi Múzeum, Aszód.

Irodalom (válogatás)Szerkesztés

  • Pap G.: Nemzetközi Zománcművészet Alkotóműhely, (Kecskemét, 1983, 1989-90, 1991-93),
  • ifj. Gyergyádesz László: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2.,
  • MÄKELÄ, R.:Kalevala, ahogy a művésznő látja, Hiidenviki, 1995/4
  • Kiss Beáta: A múlt tüze égeti a zománcot, Magyar Művészeti Fórum, 1991/1

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Idézet Pap Gábor: Égbe-emelés Tóbiás Klára műveinek elemzése. 1993
  2. Kékestetőre tervezett, a csodaszarvas legendát feldolgozó mű
  3. A négy égtáj felé tekintő oroszlánok egy-egy eszme szimbólumai, a többi motívum a lét hármas szférájára utal. Fölülnézetből az oroszlánok körformát, a kút medencéje templomhajó alaprajzát mutatja. Az oroszlánok összeérő szárnyai aranyozott országalmát tartanak, kettős kereszttel.
  4. Árpád-házi szentek kútja címet viselő műalkotás márvány alapba helyezett bronzmedence, peremén mitológiai vízköpő állatokkal, amelyet - ugyancsak bronzból - kupolára is emlékeztető korona borít, csúcsán kettős kereszttel. A koronát Árpád-házi szentek: István, Imre, László, valamint az ugyancsak szentté avatott királyleányok: Erzsébet, Margit és Kunigunda tűzzománc képei díszítik.
  5. két példányban. Az egyik Szegeden a Dóm téren a másik Pápán az Erzsébet ligetben látható.
  6. Tóbiás Klára, az író mellszobrában azt a gondolatot fejti ki, hogy bár az erdélyi születésű Wass Albertet élete derekán hazájától és szülőföldjétől távol száműzetésbe kényszerítette a politika - bizonyítékok nélküli koholmányok alapján, s nem írói alkotása okán ítélkeztek fölötte -, a magyar egyetemes kultúra terjesztésében ilyen sanyarú körülmények között is örökkön élő érdemeket szerzett.
  7. a művésztelep 1975 nyarán alakult, az 1980-as években vált nemzetközivé
  8. Turulszobor a Délvidéken lemészárolt magyarok emlékére. jobbik.hu. [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 20.)  
  9. Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán. www.kormany.hu (2015. aug. 19.) (Hozzáférés: 2015. szept. 9.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés