Klauzál tér (Szeged)

A Klauzál tér Szeged belvárosának klasszicista stílusú tere. Kétemeletes, eklektikus stílusú műemlék házai 1872-73-ban épültek. Eredetileg a Széchenyi tér része volt, ugyanebben az időben választották le róla épületekkel.

Klauzál tér
Közigazgatás
OrszágMagyarország
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Klauzál tér (Szeged belvárosa)
Klauzál tér
Klauzál tér
Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 15′ 08″, k. h. 20° 08′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 08″, k. h. 20° 08′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Klauzál tér témájú médiaállományokat.
Előtérben: a millenniumi díszkút, mögötte: Kossuth szobra a Kárász-ház előtt

A szomszédos Kárász utca felől közelítve reneszánsz jelmezbe öltözött szobrok fogadják az érkezőt. A tér közepén Kossuth Lajos 1902-ben felavatott neobarokk szobra, Róna József alkotása áll; Kossuth 1848-ban a ma már nem létező Bauernfeind-ház erkélyéről szónokolt a népnek, majd a ma is létező Kárász-ház erkélyéről adta utolsó nyilvános hazai beszédét 1849. július 11-én, hatvanezer ember előtt. A szobor talapzatában a beírás: "Szegednek népe, nemzetem büszkesége" - így szólította meg Kossuth a szegedieket. 2000 óta áll a téren a Kárász-ház előtt a Millenniumi díszkút, Tóbiás Klára alkotása, mely az Árpád-házi királyoknak állít emléket. A Hitet, Becsületet, Bátorságot és Fényt szimbolizálják. Ezek a magyar múlt megtestesítői.

Felújítása után, 2003-ban a Klauzál tér és a Kárász utca Europa Nostra-díjat kapott.

Névadója, Klauzál Gábor miniszter negyven éven át lakott ezen a téren, abban a házban, melynek helyén ma a Klauzál tér 8. számú épület áll.

Néhány híres épülete

szerkesztés
  • Új Zsótér-ház (Klauzál tér 1.): kora eklektikus, eredetileg szállodának épült. Az árvíz után innen irányították az újjáépítést. Földszintjén 1874-től a Virág cukrászda található.
  • Kiss Dávid palota (Klauzál tér 3.): 1872-ben épült, terveit Benkó Károly és Kolbenheyer Ferenc készítette. Nevét Kiss Dávid nagykereskedőről, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank első elnökéről kapta. A ház második emeletén lakott 1925 tavaszán Szabó Dezső, aki itt írta a Segítség! című regényének egy részét.
  • Kárász-ház (Klauzál tér 5.): klasszicista stílusú, 1845-ben épült. Kossuth nemcsak utolsó beszédét mondta innen, hanem a román–magyar megbékélési tervezetet is itt írta alá július 14-én Nicolae Bălcescu román forradalmárral. 1857-ben megszállt itt Ferenc József.
  • Wagner-ház (Klauzál tér 7.): klasszicizáló, a város egyik legrégebbi lakóháza. Egyike azon keveseknek, amelyek túlélték az árvizet, így egyike a kevés régebbi, egyemeletes háznak a téren.
  • Lengyel-ház (Klauzál tér 8.): 1893-ban épült, a korábban a helyén álló házban lakott Klauzál Gábor, aki 1832-től Csongrád megye követe, majd az első népképviseleti kormány földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere volt.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Klauzál tér (Szeged) témájú médiaállományokat.