Klauzál Gábor
Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.
Klauzál Gábor | |
Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere | |
Hivatali idő 1848. március 23. – 1848. október 2. | |
Előd | nem volt |
Utód | Országos Honvédelmi Bizottmány |
Született | 1804. november 18. Pest |
Elhunyt | 1866. augusztus 3. (61 évesen) Kalocsa |
Párt | Liberális ellenzék (1832-1844), Ellenzéki Párt (1848), Felirati Párt (1861-1865), Deák-párt (1865-1866) |
Választókerület | Szegedi |
Szülei | szlavoviczi Klauzál János Nepomuk, Babarczy Ágnes |
Házastársa | Schmidt Emma |
Gyermekei | Gábor, Mária, Emma |
Foglalkozás | Ügyvéd, Politikus,Országgyűlési követ, Országgyűlési képviselő |
Iskolái | Piarista Gimnázium |
A Wikimédia Commons tartalmaz Klauzál Gábor témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésKlauzál Gábor Pesten a nemesi származású szlavoviczi Klauzál családban született. Édesapja, szlavoviczi Klauzál János Nepomuk (1761–1831),[1] császári királyi huszár ezredes, édesanyja Babarczy Ágnes (1771–1822),[2] Babarczy Ferenc tanácsnok (1785–86-ban Szeged polgármestere) és Szubics Jozefa leánya volt. Klauzál János Nepomuk 1793. június 13.-án szerzett nemességet és címert I. Ferenc magyar királytól.[3]
A fiatal Klauzál Gábor a gimnázium mind a hat évfolyamát a pesti piaristáknál végezte 1812 és 1818 között, eminens tanulóként.[4] Egyetemi tanulmányai után 1824-ben tett ügyvédi vizsgát, és Csongrád megye törvényszéki ülnöke lett. A tehetséges fiatalember elismertsége gyorsan nőtt. Már 1827-ben országgyűlési követté választották, de ezt betegsége miatt nem fogadta el. Csak 1832-től lett Csongrád vármegye országgyűlési követe, és három nevezetes országgyűlésen, (1832-1836, 1839/1840, 1843/1844) a liberális ellenzék oszlopos tagjává, sőt 1843-1844-ben egyik vezetőjévé vált. 1844-ben lényegében visszavonult, politikai tevékenységét csak a forradalom kezdete után folytatta, mint a pesti közcsendi bizottmány tagja. Az első felelős magyar Minisztérium[5] földművelés-, ipar- és kereskedés osztályának minisztere volt 1848-ban. Miniszterként egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt, fellépett a szélsőséges, az udvarral szakítani kívánó politika ellen, követelte, hogy Lamberg Ferenc Fülöp gróf gyilkosait vonják felelősségre. Egészségi állapotára hivatkozva a fegyveres harcok kezdetén visszavonult birtokára és gazdálkodott. Az 1850-es években Kistétényben vásárolt magának telket. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként részt vett az országgyűlésen.
Házassága és leszármazottjai
szerkesztésKlauzál Gábor 1853-ban feleségül vette az aradi vértanúnak, Nagysándor József (1804–1849) tábornoknak a jegyesét, Schmidt Emmát.[6] A szabadságharc után, felesége és családja a "Kovács" vezetéknevet használta a Schmidt helyett.[7] Klauzál Gábor és Kovács Emma gyermekei:
- Klauzál Gábor, vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazó, aki feleségül vette Degré Katalint, Degré Alajos lányát,
- Klauzál Mária,
- Klauzál Emma.
Emlékezete
szerkesztés- Szellemi örökségét a budapesti Klauzál Gábor Társaság nevű civil szervezet ápolja tovább.
- Több közterület viseli a nevét: a budapesti Erzsébetvárosban Klauzál utca és Klauzál tér, Szegeden Klauzál tér, Újpesten Klauzál utca, Budatétényben a Baross Gábor-telepen Klauzál Gábor utca, Kecskeméten Klauzál Gábor tér, Szentesen Klauzál utca[8] és Klauzál Gábor Általános Iskola,[9] Budapest VII. kerületében a Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola.[10] A Városházán Budapesten Városház utca egyik hivatali szobájában emléktábla hirdeti, hogy abban a szobában született.[forrás?]
- Emlékét őrzi Móra Ferenc A vármegye emlői című írása (megjelent Móra Napok, holdak, elmúlt csillagok című kötetében).
Művei
szerkesztés- Czéhszabályokat módositó rendelet; Landerer-Heckenast Ny., Pest, 1848
- Klauzál Gábor, Tanárki Gedeon május 22-ikén tartott beszédei; Wodianer Ny., Pest, 1861
- Klauzál Gábor. Iratok, beszédek, megemlékezések; vál., szerk. Dobos Károly; Klauzál Gábor Társaság, Bp., 2009
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-6R9?i=835&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-XBV?i=836&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 57. kötet - 288 - 294. oldal
- ↑ Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium levéltára, Régi levéltár (III.9.a), Anyakönyvek
- ↑ Ld.: 1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról.
- 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek; b) Országos pénzügy; c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; d) Földmüvelés, ipar és kereskedés; e) Vallás és közoktatás; f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai.
- 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahhoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll.
- ↑ Archivált másolat. [2007. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-X5C?i=833&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- ↑ Szentes, Klauzál utca (1906-tól). Google Térkép
- ↑ Klauzál Gábor Általános Iskola, Szentes (1994-től). [2010. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 3.)
- ↑ Az iskola 2007. június 30-ával megszűnt; ill. beolvadt egy másik fővárosi középiskolába.
Források
szerkesztés- Dr. Pálmány Béla: Klauzál Gábor és családja életpályája - új adatok tükrében. Kortárs Irodalmi és Kritikai folyóirat. [2010. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
- Péter László: Klauzál családja. Kortárs Irodalmi és Kritikai folyóirat (EPA). (Hozzáférés: 2013. augusztus 3.)
További információk
szerkesztés- Klauzál Gábor Társaság. klauzal.hu. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
- Labádi Lajos: Klauzál Gábor (1804-1866) 200 éve született városunk pártfogója. szentesinfo.hu, 2004. november 19. (Hozzáférés: 2011. április 14.)
- Szmollény Nándor: Klauzál Gábor. Az első magyar kereskedelemügyi miniszter és közgazdasági reformküzdelmeink; Klauzál Gábor Társaság, Bp., 2008