Klauzál Gábor

reformkori magyar politikus, miniszter

Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18.Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.

Klauzál Gábor
Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1848. március 23. 1848. október 2.
Előd nem volt
Utód Országos Honvédelmi Bizottmány

Született 1804. november 18.
Pest
Elhunyt1866. augusztus 3. (61 évesen)
Kalocsa
Párt

Liberális ellenzék (1832-1844), Ellenzéki Párt (1848), Felirati Párt (1861-1865), Deák-párt

(1865-1866)
Választókerület Szegedi

Szülei szlavoviczi Klauzál János Nepomuk, Babarczy Ágnes
Házastársa Schmidt Emma
Gyermekei Gábor, Mária, Emma
Foglalkozás Ügyvéd, Politikus,Országgyűlési követ, Országgyűlési képviselő
Iskolái Piarista Gimnázium
A Wikimédia Commons tartalmaz Klauzál Gábor témájú médiaállományokat.
Klauzál Gábor mellszobra Szegeden

Élete Szerkesztés

Klauzál Gábor Pesten a nemesi származású szlavoviczi Klauzál családban született. Édesapja, szlavoviczi Klauzál János Nepomuk (17611831),[1] császári királyi huszár ezredes, édesanyja Babarczy Ágnes (17711822),[2] Babarczy Ferenc tanácsnok (1785–86-ban Szeged polgármestere) és Szubics Jozefa leánya volt. Klauzál János Nepomuk 1793. június 13.-án szerzett nemességet és címert I. Ferenc magyar királytól.[3]

A fiatal Klauzál Gábor a gimnázium mind a hat évfolyamát a pesti piaristáknál végezte 1812 és 1818 között, eminens tanulóként.[4] Egyetemi tanulmányai után 1824-ben tett ügyvédi vizsgát, és Csongrád megye törvényszéki ülnöke lett. A tehetséges fiatalember elismertsége gyorsan nőtt. Már 1827-ben országgyűlési követté választották, de ezt betegsége miatt nem fogadta el. Csak 1832-től lett Csongrád vármegye országgyűlési követe, és három nevezetes országgyűlésen, (1832-1836, 1839/1840, 1843/1844) a liberális ellenzék oszlopos tagjává, sőt 1843-1844-ben egyik vezetőjévé vált. 1844-ben lényegében visszavonult, politikai tevékenységét csak a forradalom kezdete után folytatta, mint a pesti közcsendi bizottmány tagja. Az első felelős magyar Minisztérium[5] földművelés-, ipar- és kereskedés osztályának minisztere volt 1848-ban. Miniszterként egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt, fellépett a szélsőséges, az udvarral szakítani kívánó politika ellen, követelte, hogy Lamberg Ferenc Fülöp gróf gyilkosait vonják felelősségre. Egészségi állapotára hivatkozva a fegyveres harcok kezdetén visszavonult birtokára és gazdálkodott. Az 1850-es években Kistétényben vásárolt magának telket. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként részt vett az országgyűlésen.

Házassága és leszármazottjai Szerkesztés

Klauzál Gábor 1853-ban feleségül vette az aradi vértanúnak, Nagysándor József (18041849) tábornoknak a jegyesét, Schmidt Emmát.[6] A szabadságharc után, felesége és családja a "Kovács" vezetéknevet használta a Schmidt helyett.[7] Klauzál Gábor és Kovács Emma gyermekei:

  • Klauzál Gábor, vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazó, aki feleségül vette Degré Katalint, Degré Alajos lányát,
  • Klauzál Mária,
  • Klauzál Emma.

Emlékezete Szerkesztés

Művei Szerkesztés

  • Czéhszabályokat módositó rendelet; Landerer-Heckenast Ny., Pest, 1848
  • Klauzál Gábor, Tanárki Gedeon május 22-ikén tartott beszédei; Wodianer Ny., Pest, 1861
  • Klauzál Gábor. Iratok, beszédek, megemlékezések; vál., szerk. Dobos Károly; Klauzál Gábor Társaság, Bp., 2009

Jegyzetek Szerkesztés

  1. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-6R9?i=835&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  2. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-XBV?i=836&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  3. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 57. kötet - 288 - 294. oldal
  4. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium levéltára, Régi levéltár (III.9.a), Anyakönyvek
  5. Ld.: 1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról.
    • 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek; b) Országos pénzügy; c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; d) Földmüvelés, ipar és kereskedés; e) Vallás és közoktatás; f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai.
    • 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahhoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll.
  6. Archivált másolat. [2007. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  7. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-X5C?i=833&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  8. Szentes, Klauzál utca (1906-tól). Google Térkép
  9. Klauzál Gábor Általános Iskola, Szentes (1994-től). [2010. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 3.)
  10. Az iskola 2007. június 30-ával megszűnt; ill. beolvadt egy másik fővárosi középiskolába.

Források Szerkesztés

További információk Szerkesztés