Klauzál Gábor

reformkori magyar politikus, miniszter

Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18.Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.

Klauzál Gábor
Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1848. március 23. – 1848. október 2.
Elődnem volt
UtódOrszágos Honvédelmi Bizottmány

Született1804. november 18.
Pest
Elhunyt1866. augusztus 3. (61 évesen)
Kalocsa
PártLiberális ellenzék (1832-1844), Ellenzéki Párt (1848), Felirati Párt (1861-1865), Deák-párt (1865-1866)
VálasztókerületSzegedi

Szüleiszlavoviczi Klauzál János Nepomuk, Babarczy Ágnes
HázastársaSchmidt Emma
GyermekeiGábor, Mária, Emma
FoglalkozásÜgyvéd, Politikus,Országgyűlési követ, Országgyűlési képviselő
IskoláiPiarista Gimnázium
A Wikimédia Commons tartalmaz Klauzál Gábor témájú médiaállományokat.
Klauzál Gábor mellszobra Szegeden

Élete szerkesztés

Klauzál Gábor Pesten a nemesi származású szlavoviczi Klauzál családban született. Édesapja, szlavoviczi Klauzál János Nepomuk (17611831),[1] császári királyi huszár ezredes, édesanyja Babarczy Ágnes (17711822),[2] Babarczy Ferenc tanácsnok (1785–86-ban Szeged polgármestere) és Szubics Jozefa leánya volt. Klauzál János Nepomuk 1793. június 13.-án szerzett nemességet és címert I. Ferenc magyar királytól.[3]

A fiatal Klauzál Gábor a gimnázium mind a hat évfolyamát a pesti piaristáknál végezte 1812 és 1818 között, eminens tanulóként.[4] Egyetemi tanulmányai után 1824-ben tett ügyvédi vizsgát, és Csongrád megye törvényszéki ülnöke lett. A tehetséges fiatalember elismertsége gyorsan nőtt. Már 1827-ben országgyűlési követté választották, de ezt betegsége miatt nem fogadta el. Csak 1832-től lett Csongrád vármegye országgyűlési követe, és három nevezetes országgyűlésen, (1832-1836, 1839/1840, 1843/1844) a liberális ellenzék oszlopos tagjává, sőt 1843-1844-ben egyik vezetőjévé vált. 1844-ben lényegében visszavonult, politikai tevékenységét csak a forradalom kezdete után folytatta, mint a pesti közcsendi bizottmány tagja. Az első felelős magyar Minisztérium[5] földművelés-, ipar- és kereskedés osztályának minisztere volt 1848-ban. Miniszterként egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt, fellépett a szélsőséges, az udvarral szakítani kívánó politika ellen, követelte, hogy Lamberg Ferenc Fülöp gróf gyilkosait vonják felelősségre. Egészségi állapotára hivatkozva a fegyveres harcok kezdetén visszavonult birtokára és gazdálkodott. Az 1850-es években Kistétényben vásárolt magának telket. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként részt vett az országgyűlésen.

Házassága és leszármazottjai szerkesztés

Klauzál Gábor 1853-ban feleségül vette az aradi vértanúnak, Nagysándor József (18041849) tábornoknak a jegyesét, Schmidt Emmát.[6] A szabadságharc után, felesége és családja a "Kovács" vezetéknevet használta a Schmidt helyett.[7] Klauzál Gábor és Kovács Emma gyermekei:

  • Klauzál Gábor, vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazó, aki feleségül vette Degré Katalint, Degré Alajos lányát,
  • Klauzál Mária,
  • Klauzál Emma.

Emlékezete szerkesztés

Művei szerkesztés

  • Czéhszabályokat módositó rendelet; Landerer-Heckenast Ny., Pest, 1848
  • Klauzál Gábor, Tanárki Gedeon május 22-ikén tartott beszédei; Wodianer Ny., Pest, 1861
  • Klauzál Gábor. Iratok, beszédek, megemlékezések; vál., szerk. Dobos Károly; Klauzál Gábor Társaság, Bp., 2009

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-6R9?i=835&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  2. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-XBV?i=836&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  3. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 57. kötet - 288 - 294. oldal
  4. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium levéltára, Régi levéltár (III.9.a), Anyakönyvek
  5. Ld.: 1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról.
    • 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek; b) Országos pénzügy; c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; d) Földmüvelés, ipar és kereskedés; e) Vallás és közoktatás; f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai.
    • 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahhoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll.
  6. Archivált másolat. [2007. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  7. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-X5C?i=833&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  8. Szentes, Klauzál utca (1906-tól). Google Térkép
  9. Klauzál Gábor Általános Iskola, Szentes (1994-től). [2010. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 3.)
  10. Az iskola 2007. június 30-ával megszűnt; ill. beolvadt egy másik fővárosi középiskolába.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés