Édesburgonya

növényfaj

Az édesburgonya vagy batáta (Ipomoea batatas) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó növényfaj, melyet főként gyökérgumójáért termesztenek, de fiatal levelei is fogyaszthatóak. Neve ellenére rendszertanilag nem rokona a burgonyának, csak a gumói alakja hasonlít rá.

Infobox info icon.svg
Édesburgonya
Az édesburgonya virága (Hongkong)
Az édesburgonya virága (Hongkong)
Az édesburgonya gyökérgumói
Az édesburgonya gyökérgumói
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Szulákfélék (Convolvulaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Ipomoeeae
Nemzetség: Hajnalka (Ipomoea)
L.
Alnemzetség: Ipomoea subg. Eriospermum
Fajcsoport: Ipomoea sect. Eriospermum
Fajsor: Ipomoea ser. Batatas
Faj: I. batatas
Tudományos név
Ipomoea batatas
(L.) Lam., 1797
Szinonimák
Szinonimák

a faj szinonimái:

  • Batatas batatas (L.) H.Karst.
  • Convolvulus batatas L.
  • Convolvulus esculentus Salisb.
  • Ipomoea chrysorrhiza Hook.f.

az Ipomoea batatas var. apiculata szinonimái:

  • Ipomoea apiculata M.Martens & Galeotti
  • Ipomoea vulsa House

az Ipomoea batatas var. batatas szinonimái:

  • Batatas edulis (Thunb.) Choisy
  • Batatas wallii C.Morren
  • Batatas xanthorhiza Bojer
  • Convolvulus attenuatus M.Martens & Galeotti
  • Convolvulus batata Vell.
  • Convolvulus chrysorrhizus Sol. ex G.Forst.
  • Convolvulus edulis Vell.
  • Convolvulus edulis Thunb.
  • Convolvulus septangularis Steud.
  • Convolvulus tuberifer Steud.
  • Convolvulus tuberosus Vell.
  • Convolvulus tuxtlensis Sessé & Moc.
  • Convolvulus variabilis Cham. & Schltdl.
  • Convolvulus varius Vell.
  • Ipomoea batatas var. dissoluta Kuntze
  • Ipomoea batatas var. erythrorrhiza (Voigt) M.R.Almeida
  • Ipomoea batatas var. fastigiata Kuntze
  • Ipomoea batatas var. leucorrhiza Griseb.
  • Ipomoea batatas var. leucorrhiza (Voigt) M.R.Almeida
  • Ipomoea batatas var. porphyrorhiza Griseb.
  • Ipomoea batatas f. trifida Moldenke
  • Ipomoea catesbaei G.Mey.
  • Ipomoea davidsoniae Standl.
  • Ipomoea edulis Niederl.
  • Ipomoea edulis (Thunb.) Makino
  • Ipomoea fastigiata var. ciliata Huber
  • Ipomoea indica var. variabilis (Cham. & Schltdl.) L.O.Williams
  • Ipomoea mucronata Schery
  • Ipomoea purpusii House
  • Ipomoea tiliacea var. merremioides Fosberg
  • Ipomoea tiliacea var. smithii Fosberg
  • Ipomoea variabilis (Cham. & Schltdl.) Choisy
  • Ipomoea wallii (C.Morren) Godm. & Salvin
  • Dioscorea cylindrica Burm.f.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Édesburgonya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Édesburgonya témájú médiaállományokat és Édesburgonya témájú kategóriát.

Származása, termesztéseSzerkesztés

Közép-Amerikában őshonos, de már az őslakosok Dél-Amerika szerte betelepítették; Európába Kolumbusz Kristóf hozta be. Spanyolországból terjedt el, eleinte mint kerti dísznövény, majd, mint haszonnövény.[1] Angliában egy 1604-es szakácskönyv említi először.

Napsütötte, nedves helyen növekszik leginkább, 24 fokos nappali hőmérséklet és meleg éjszakák mellett.

2019-ben a világ 91,8 millió tonna édesburgonyájának 56,4%-a Kínában termett.[2]

A világ legnagyobb édesburgonya-termelői (2019)[2]
No. Ország Mennyiség
(tonna)
1   Kína 51 793 974
2   Malawi 5 908 989
3   Nigéria 4 145 488
4   Tanzánia 3 921 590
5   Uganda 1 949 476
6   Indonézia 1 806 389
7   Etiópia 1 755 855
8   Angola 1 680 146
9   USA 1 450 250
10   Vietnám 1 402 350
egyéb országok 16 006 275
összesen 91 820 732

Tajvan nélkül (kontinentális Kína + Hongkong)

VáltozataiSzerkesztés

  • Ipomoea batatas var. apiculata (M.Martens & Galeotti) J.A.McDonald & D.F.Austin
  • Ipomoea batatas var. batatas

Felhasználása, összetételeSzerkesztés

Az édesburgonya a fejlődő országokban igen gyakori táplálék, magas a C-, B2-, B6-, valamint E-vitamin tartalma, gazdag olyan ásványi anyagokban mint kálium, a réz és a mangán, alacsony a zsír- és koleszterintartalma és neve ellenére cukorbetegek is fogyaszthatják. A gyökérgumó húsának színe fajtától függően lehet fehér, narancssárga, sárga, lila, rózsaszín vagy vörös is. Készítenek belőle lisztet, keményítőt és szeszes italt is. Felhasználható köretnek, süthető, főzhető, grillezhető, de akár édes süteményt is lehet készíteni belőle. Száz gramm energiatartalma 490 kJ (117 kcal).

Az édesburgonya összehasonlítása a burgonyával és a kukoricával
Összetevők[3]

100 g anyagra vonatkoztatva
Édesburgonya

(sárga húsú,

nyers, héjjal)
Burgonya

(gumó,

nyers, héjjal)
Kukorica

(gabona,

nyers, édeskukorica)
Víz 78 g 75 g 76 g
Kalória 360 kJ 321 kJ 360 kJ
Fehérje 1,6 g 2,0 g 3,2 g
Zsír 0,1 g 0,1 g 1,2 g
Szénhidrát 20 g 19 g 19 g
Keményítő 12,7 g 15,0 g N. A.
Cukor 4,2 g N. A. 3,2 g
Rost 3,0 g 2,2 g 2,7 g
Vitamin
E-vitamin 260 µg (2 %) 10 µg (0 %) 70 µg (< 1 %)
A-vitamin 14187 IE (89 %) 0 IE (0 %) 187 IE (1 %)
Beta-karotin 8509 μg (79 %) 0 μg (0 %) N. A.
C-vitamin 2,4 mg (3 %) 19,7 mg (24 %) 6,8 mg (8 %)
K-vitamin 1,8 µg (2 %) 1,9 µg (2 %) 0,3 µg (< 1 %)
B6-vitamin 200 µg (15 %) 295 µg (23 %) 93 µg (7 %)
Tiamin (B1) 100 µg (9 %) 80 µg (7 %) 200 µg (17 %)
Riboflavin (B2) 100 µg (8 %) 30 µg (3 %) 55 µg (4 %)
Niacin (B3) 0,6 mg (4 %) 1,1 mg (7 %) 1,7 mg (11 %)
Folsav (B9) 11 μg (3 %) 16 µg (4 %) 46 μg (12 %)
Ásványi anyag
Nátrium 55 mg (4 %) 6 mg (< 1 %) 15 mg (1 %)
Kálium 337 mg (7 %) 420 mg (9 %) 270 mg (6 %)
Magnézium 25 mg (7 %) 23 mg (6 %) 37 mg (10 %)
Kalcium 30 mg (3 %) 12 mg (1 %) 2 mg (< 1 %)
Foszfor 47 mg (7 %) 57 mg (8 %) 89 mg (14 %)
Vas 600 µg (5 %) 780 µg (6 %) 520 µg (4 %)
Cink 300 µg (3 %) 290 µg (3 %) 460 µg (4 %)
Az ajánlott napi mennyiség zárójelben feltüntetve, százalékban
N. A.: nincs adat

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Uj Idők Lexikona 5-6. Burgonya (Budapest, 1937)
  2. a b Crops – Sweet potatoes (angol nyelven). FAOSTAT (adatbázislekérdezés). FAO. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
  3. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. USDA Nutrient Data Laboratory, and the Food and Nutrition Information Center and Information Systems Division of the National Agricultural Library.. Nutrient Data Laboratory, Beltsville Human Nutrition Research Center. (Hozzáférés: 2012. október 3.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés