Főmenü megnyitása

Nagytőke község a Szentesi járásban, Csongrád megye legészakibb települése.

Nagytőke
Park a Jókai utcában
Park a Jókai utcában
Nagytőke címere
Nagytőke címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásSzentesi
Jogállás község
Polgármester Szénászky Zsolt (független)[1]
Irányítószám 6612
Körzethívószám 63
Népesség
Teljes népesség410 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség7,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagytőke (Magyarország)
Nagytőke
Nagytőke
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 20° 17′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 20° 17′ 010″
Nagytőke (Csongrád megye)
Nagytőke
Nagytőke
Pozíció Csongrád megye térképén
Nagytőke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytőke témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Fekvése, megközelítésSzerkesztés

A falu Szentes és Kunszentmárton között található a Tőke-ér és a Veker-ér szögletében, a Tisza és Körös is közel folyik a faluhoz. Bekötőúttal csatlakozik a 45-ös számú főútra, ezenkívül megközelíthető mellékúton Szentes-Magyartés felől is. Vasútállomása van a 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon, napi 1 pár közvetlen gyorsvonat köti össze Budapesttel.

TörténeteSzerkesztés

A falut nevét először 1488-ban említik egy oklevélben Theuke (Thoke) alakban. A neve a magyar Tőke szóból ered, feltehetően a lakosok favágó foglalkozására utalt.

A török időket megsínylette a település: az 1570-es török adóösszeírás 26 családot említett, 1599-re a tizenöt éves háború idejére teljesen elnéptelenedett. A következő évszázadban lassan újratelepült a vidék, de a krími tatárok 1693-mas fosztogatásai során újra lakatlan lett. Nagytőke önálló falu csak 1952-ben lesz újra: Szentes benépesült határrészéből alakították ki a területét. A községi tanács 1951. december 30-án alakult meg, hivatalosan 1952. január 1-jétől vált el Szentestől. A faluban 3 termelőszövetkezet alakult, melyek idővel egyesültek, 1988-tól a szentesi Árpád Zöldségtermesztő Szövetkezet részévé váltak. A lakosság nagy része ma is a mezőgazdaságból él.

A lakosságszám csökken: 1960-ban még 1334-en laktak itt, 2002-ben már csak 506-an. A lakosság jelentős része külterületen él. A falu 2001-ben millenniumi emlékoszlopot állított, 2002-ben elkészítette címerét az újjáalakulás 50. évfordulójára.

NépességSzerkesztés

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (25,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,1%, református 19,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 22,1% (35,9% nem nyilatkozott).[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szénászky Zsoltot választották polgármesterré Nagytőkén. www.ma.hu (2018. dec. 10.) (Hozzáférés: 2018. dec. 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Nagytőke Helységnévtár

További információkSzerkesztés