Királyhegyes

magyarországi község Csongrád-Csanád vármegyében

Királyhegyes község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.

Királyhegyes
Királyhegyes címere
Királyhegyes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásMakói
Jogállás község
Polgármester Horváth Lajos (független)[1]
Irányítószám 6911
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség599 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′, k. h. 20° 37′Koordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 20° 37′
Királyhegyes (Csongrád-Csanád vármegye)
Királyhegyes
Királyhegyes
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Királyhegyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhegyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Körös-Maros-közén fekszik. A legközelebbi város Makó, amelytől mintegy 10 kilométernyire található, de a környező települések szinte mindegyike ugyancsak hasonlóan hosszú, 8-10 kilométeres úttal érhető el innen. A község közigazgatási területe nyugaton és északon Makóval, északkeleten Csanádalbertivel határos, keleti szomszédja Csanádpalota, déli szomszédai pedig Magyarcsanád és Apátfalva. A legközelebbi lakott hely az északnyugatra 5 kilométerre fekvő, egykor önálló, ma Makóhoz tartozó Rákos község; aránylag közel van még Királyhegyeshez Kövegy is, bár közigazgatási területeik nem szomszédosak.

Eredetileg a mai községtől távolabb lévő Nagykirályhegyes pusztán (Csikóspusztán), a Királyhegyesi csárda környékén terült el.

Megközelítése szerkesztés

A településen észak-déli irányban végighalad a Rákostól Apátfalváig vezető 4425-ös út, ezen érhető el a legegyszerűbben Makó, a 43-as főút és az M43-as autópálya, valamint Tótkomlós-Orosháza irányából is. Makó belvárosával közvetlen közúti összeköttetése is van, a 4424-es út révén, ennek külterületi szakaszai azonban kevéssé kiépítettek és karbantartottak, ezért átmenő forgalom lebonyolítására nemigen alkalmasak, leginkább csak mezőgazdasági célokra használják.

Csikóspuszta településrésze a 4425-ös útból, a belterület északkeleti szélén kiágazó, 2,5 kilométer hosszú 44 127-es számú mellékúton érhető el.

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi olyan vasútállomás, ahonnan Királyhegyes közúton közvetlenül elérhető, Apátfalván található, a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal Apátfalva vasútállomása.

Története szerkesztés

Első írásos említése 1455-ből való (Kyralyhegyesse). Zsigmond király Királyhegyest a törökverő Hunyadi Jánosnak ajándékozta érdemei jutalmául. A török hódoltság alatt többször elpusztult, de mindig újratelepült. 1844-ben napszámosokat telepítettek be, akik dohánytermesztéssel foglalkoztak. Az 1950-es megyerendezésig Csanád vármegyéhez tartozott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bakai Istvánné (független)[3]
  • 1994–1998: Horváth Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Horváth Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Horváth Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Horváth Lajos (független)[8]
  • 2014–2019: Horváth Lajos (független)[9]
  • 2019-től: Horváth Lajos (független)[1]

Népesség szerkesztés

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
659
634
596
550
598
599
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (német és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 1,1% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,1%, református 4,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 28,6% (6,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 8% románnak, 0,8% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% örménynek, 0,2% szerbnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,6% volt római katolikus, 3,7% református, 0,8% görög katolikus, 0,5% ortodox, 1,2% egyéb katolikus, 27,3% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • Csikóspuszta: természetvédelem alatt álló mocsaras terület, Blaskovics-család egykori majorja, kúriája, kápolnája
  • Csikósi erdő: túzok-pihenőhely

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Királyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Királyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Királyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. Királyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. Királyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Királyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Királyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Királyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Királyhegyes Helységnévtár
  12. Királyhegyes Helységnévtár

További információk szerkesztés