Baks

Baks község Csongrád-Csanád megyében, a Kisteleki járásban.

Baks
Baks címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád-Csanád
Járás	Kisteleki
Jogállás	község
Polgármester	Búza Zsolt (független)
Irányítószám	6768
Körzethívószám	62
Népesség
Teljes népesség	1993 fő (2017. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	31,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	61,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baks Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′ 56″, k. h. 20° 06′ 24″46.5489, 20.1067
Baks Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Baks weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baks témájú médiaállományokat.

Fekvése

Szegedtől mintegy 35 kilométerre északra fekszik, a Tisza jobb partján, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben. Szomszédai: észak felől Csanytelek, északkelet felől Szegvár, kelet felől Mindszent, dél felől Dóc, délnyugat felől Ópusztaszer, északnyugat felől pedig Tömörkény. Nyugati irányból a legközelebbi település Pusztaszer, de a közigazgatási határaik nem találkoznak. Belterülete vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető.

Megközelítése

Közigazgatási területén áthalad a Szegedet Csongráddal összekötő 4519-es út, mindkét város irányából ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. A folyó túlpartján fekvő Mindszenttel a 4522-es út köti össze, belterületén észak-déli irányban, tulajdonképpeni főutcaként a 45 127-es út vezet végig, amely az előbbi két út találkozási pontjától indul ki és a központtól északra, Máriatelep községrészben ér véget.

Története

A község Baks néven 1947-ben alakult meg. A dűlő helyén egykor falu volt, amely a tatárjáráskor elpusztult. A földrajzi névről nincs ennél régebbi adat. A Paks név a XV. Század első feléből Pakos, Pakus alakban ismeretes. Ennek-i képzős pakosi származéka rövidült meg paksi-vá, elvonás útján lett Paks, majd ebből fejlődött ki a Baks földrajzi név.

A község területe tehát régóta lakott. Már az őskorban is emberi település helyéül szolgált, mivel pár éve szántás közben kerültek elő olyan 3400 éves arany ékszerek, melyek ezt bizonyítják. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei a szomszédos Ópusztaszer területén „ejtették meg szerét az ország dolgának”.

Bizonyos, hogy Árpád népe ebben az időben lakta községünk mai területét, mely Ond vezér fennhatósága alatt állt.

Századokon át palánkkal és sövénnyel védett vár állt a mai Baksi part helyén. A terület hosszú ideig királyi birtok volt. 1621-től Bethlen Gábor adományozta Kornis Zsigmondnak a törökök által elpusztított területet.

Házak újra az 1800-as években épültek újra e területen. Ezek a szomszédos Mindszent és Tömörkény községek külső birtokai voltak. Ebben az időben telepítették be a terület nagy részét szőlővel és gyümölcsössel. Innen kapta a későbbi falu is a nevét „Baksiszőlő” néven.

Baks első iskolája a II. Rákóczi-iskola a XIX. sz. elején épült, Eötvös reformtörekvéseinek nyomán. Az egy tantermes iskola neve később az ott tanító Halmos Gézáról Halmos-iskolára változott.

A második iskola a Petőfi-iskola nevet viselte, amely a Baksimajorban, a grófi birtokon működött, 1-8 osztályos összevont oktatással egyetlen tantermében.

1925-ben készült el a gróf Klebersberg Kunó-féle harmadik iskola, a Kossuth-iskola két tanteremmel. Neve az ott tanító Szilvási Józsefről Szilvási-iskolaként vált ismertté. 1946-ban indult meg a községben az általános iskolai oktatás, az iskolák államosítása után.

1945 februárjában a községben megszervezték a Földosztó bizottságot, melynek a feladata volt a Pallavicini földbirtok felosztása. Így sok családnak lehetősége nyílt saját ház építésére.

1947. augusztus 1-én Baks község önálló községgé alakult.

A közlekedési helyzet az 1920-as évektől kezdve javuló tendenciát mutatott. Ekkor még csak egy műút kötötte össze Baksot Sövényházával és Kistelekkel. Innentől kezdve folyamatosak voltak az útépítések. A lakosok sok ezer társadalmi órával megépítették a községben a járdákat, melyeknek hossza meghaladja a 20 km-t.

A község önállóvá válásakor, 1947-ben épült meg az orvosi rendelő, melyet később kibővítettek.

Ekkor már tervezték az egészségház létrehozását, melyre a helyi lakosok pénzt és társadalmi munkát ajánlottak fel. 1987-ben pedig átadásra került az egészségház a gyógyszertárral együtt.

Bakson 1968-ig nem volt olyan intézmény, amely az emberek szórakozási, művelődési igényeit kielégíthette volna. Az 50-es 60-as években a Kossuth-iskola tantermeit vették igénybe művelődési célokra. Itt tartották a bálakat, az ismeretterjesztő előadásokat, politikai gyűléseket, de itt lépett fel az iskola amatőr színjátszó csoportja is.

Községünkben 1967. decemberében avatták fel a művelődési házat, melynek nagyterme a színpaddal az öltözőkkel alkalmassá vált zenés-táncos előadások fogadására, megtartására. A 80-as évektől kezdve a nagytermet bérbe vette a Csongrád Megyei Mozi üzemi vállalat. Később a községi könyvtár is itt kapott helyet.

A rendszerváltást követően a tanácsok szerepét az önkormányzatok vették át. Az első önkormányzati választások érdekessége volt, hogy több esetben a volt tanácselnököt választották meg polgármesternek. Így történt ez nálunk is.

Az utóbbi időben növekedett a vállalkozások száma a községben. 1990-től kezdve 40 magánvállalkozás indult, jelentős részük a kereskedelem területén. 1998-ban már több, mint 60 vállalkozást tartanak nyílván a faluban.

A mezőgazdasági vállalkozók egy része is a munkanélküliségből menekült a kistermelésbe. Jelenleg 360 őstermelőt tartanak nyilván.

Az idegenforgalmat fellendítő 150 főt befogadó Park Fogadó szintén vállalkozásban működik.

1993-ban helyezték üzembe a falu határában működő benzinkutat, amely azóta is működik, meghatározott nyitva tartással.

A rendszerváltás óta folyamatosan épültek az úthálózatok a községben, elkészült a faluház melletti parkosítás, uniós szabvány szerint épült meg az új játszótér, és pályázati pénzekből felújításokra került sor a közintézményekben.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Balogh Lajosné (független)
• 1994–1998: Balogh Lajosné (MSZP)
• 1998–2002: Balogh Lajosné (független)
• 2002–2006: Balogh Lajosné (független)
• 2006–2010: Búza Zsolt (független)
• 2010–2011: Búza Zsolt (független)
• 2012–2014: Búza Zsolt (független)
• 2014–2019: Búza Zsolt (független)
• 2019-től: Búza Zsolt (független)

A településen 2012. január 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és egyetlen kihívóját legyőzve meg is erősítette pozícióját.

Népesség

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 16,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,7%, református 0,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,5% (17,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Baksi csodaszarvas
• Világító óriáskereszt
• Tűzoltó múzeum
• Tájház

A település az irodalomban

• A Bakshoz tartozó, egykor önálló Levelény e helyszíne Móra Ferenc Tiszteletes úr haragja című elbeszélésének (megjelent az író Göröngykeresés című kötetében).

További információk

• Baks honlapja