Főmenü megnyitása

Bordány nagyközség Csongrád megyében, a Mórahalmi járásban, Szegedtől 20 kilométerre terül el.

Bordány
Bordanyi templom kornyezete.jpg
Bordány címere
Bordány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásMórahalmi
Jogállás nagyközség
Polgármester Tanács Gábor[1]
Irányítószám 6795
Körzethívószám 62
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3290 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség89,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bordány (Magyarország)
Bordány
Bordány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 19″, k. h. 19° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 19″, k. h. 19° 55′ 30″
Bordány (Csongrád megye)
Bordány
Bordány
Pozíció Csongrád megye térképén
Bordány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bordány témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Bordány Csongrád megyében, Szegedtől 20 kilométerre, a Szegedet Kiskunhalassal összekötő út mentén, az út 15–17 km szelvényei között az út két oldalán alakult ki. Szomszédos települések: Domaszék, Forráskút, Kiskundorozsma, Üllés, Zákányszék és Zsombó arányos távolságban helyezkednek el. A települést körülölelő dűlőkben a napfény, a talpat melengető lágy homok, a Lapéta-tó környéki élővilág, a mezőgazdaságból élő családok sokszor múltat idéző tanyái, földecskéi mind-mind egy-egy gyöngyszemei a környéknek. A település gyalog, kerékpárral, autóval, és autóbusszal is könnyedén megközelíthető.

Története[3]Szerkesztés

Bordány területe már a legrégebbi korokban lakott volt. A rómaiak idején szarmaták lakták, akik Szegedtől – Dunáig tartó településeikről élénk kereskedelmet folytattak Pannónia lakóival. A Római Birodalom felbomlása után gepidák telepedtek le (454-567/568-ig). A Bordány – Mező dűlőről, a Kunhalomról előkerült, jellegzetes formájú és díszítésű edénytöredékek gepida településekről, vagy síremlékekből származnak. Itt gepida településnyomokat találtak a régészek, majd az avarok után érkeztek honfoglaló eleink. Ebből a korból származik az egyik legértékesebb és leggazdagabb honfoglaló magyar lószerszám garnitúra, amelyet 1955-ben Szilágyi Vilmos szőlőbirtokán Dienes István szegedi régész tárt fel. Egy 55-60 évesen elhunyt, magyar nemzetségfő feleségét rejtette a magányos női sír. A gazdagon díszített ruházat (veretes öv), sok ékszer (kar-, láb és nyakperecek, hajfonatdíszek), lovas temetkezés (ló csontok), gazdagon díszített lószerszám és ezüstből készült, gazdagon aranyozott palmetta, díszes edények jellemzik, a feltárt leletet. Az első “szállásokat” tehát először honfoglaló őseink hozták itt létre.

A honfoglalást követően az itt található magyarok lakta Duna-Tisza közi ősi települést (“szállást”) az ősrégi halásztanya helyén a tatárjárás pusztítását követően, az 1240-es években kunokkal telepítették be.

A település ősi neve Bordán, melynek eredete ismeretlen, talán a délszláv – prudan (hasznos, üdvösséges) szóból keletkezett vezetéknévből lett.

Levéltári források szerint a Bordán nevet először 1543-ban említik egy urbáriumban, amely az érsekség török által megszállt helységeit tartalmazza, alfabetikus rendben, a fizetett adó összegének feltüntetésével.

1702. május 26-án egy összeírásban bukkan fel ismét a Bordan településnév a fiskusnak fenntartott javak között (Bács, Csongrád, Heves m.), azon javak jegyzékében, melyeket őfelsége magának tartott fenn.

A törökdúlás után a területet 1702-ben a Német Lovagrend vásárolta meg I. Lipót császártól, majd Orczy István a jászkun területek főkapitányi adminisztrátora a területet benépesítette: 1718-ban kun községből lakosokat küldött a dorozsmai határba. 1719. nyarán jász családokat hozatott Jászfényszaruból és Jászapátiból, majd Nógrád és Heves megyéből palóc családok is érkeztek. Az újratelepített Dorozsma község a szabad jászkun területhez tartozott. A Német Lovagrend birtokolta a földet – amelynek csak bérlője volt a lakosság-, s az 1745. évi megváltással (Redemptio) újra szabaddá vált, az ősi föld, tulajdonukba került. A lakosság megszabadult a jobbágysors súlyos kötöttségeitől. Az 1700-as évek elején a község zárt belterülete 350kh-on feküdt, amelyhez 3043 kh-on fekvő szántóterület csatlakozott.

Az életet azonban nem lehetett megállítani, évről-évre több és több községi lakos húzódott ki a megélhetést biztosító tanyára. Ez a folyamat az 1800-as évek elején kezdődött és az 1800-évek végén, a századforduló tájékon erősödött fel ebben a térségben.

Bordány egyik korábbi elnevezése Dudáskápolna, vagy Dudásközpont volt. Nevét onnan kapta, hogy 1850-ben Dudás István és neje, akik helyben élő tanyai lakosok voltak, saját birtokukból kb. 800 négyszögöl földet engedtek át fele részt piacnak, fele részt templom építés céljaira. A tanyaközpont további fejlődése 1882-ben következett be. Közadakozásból meghosszabbították a kápolnát, tornyot is építettek hozzá, harangot is szereltek bele, majd megépítették az első házat, közvetlenül a templom telkére. 1892-ben megtelepült az első kereskedő.

Ezekben az években még mintegy öt nádfödeles ház volt a templom körül. Iskola csak a Seregélyes dűlőn volt, ahol 1856-ban Fehér István takácsmester kezdte tanítani a gyerekeket. A dorozsmai tanács ezért havi 10 forintot fizetett neki. Ekkor még igen kevés a képzett tanító, kiszolgált katonák, iskolából kimaradt diákok, tönkrement mesteremberek csekély fizetésért tanították az írás-olvasás tudományát.

Az első iskola 1894-ben épült meg a település központjában. Az orvosi lakást 1898-ban építették fel. Posta nem volt, hetente két alkalommal Dorozsmáról hozta lovas kocsi a leveleket, csomagokat.

1900-ban a posta egy levélszekrényt helyezett el Benke Gedeon kereskedő saját üzlete előtt. Az első telefont 1924-ben vezették be, 1926-ban állították fel a postahivatalt.

1906-ban a főszolgabíróság kénytelen volt bezáratni a kis kápolnát, mivel falai életveszélyessé váltak. A Szent István tiszteletére felszentelt kápolna helyére 1907-1910 között templomot építettek.

Az új templom alapkövét 1907. április havában tették le és 1909-ben, Szt. István napján a torony gömbjét és keresztjét Sztriha Kálmán káplán szentelte fel. Az új templom felszentelésére 1910. április 24-én került sor, Szent István király tiszteletére. Ettől fogva a községi Előjáróság a “Dudáskápolna” elnevezést megszüntette és “Kistemplomtanya-központ” lett a település hivatalos neve.

A központ rohamosan fejlődött. Kedden és pénteken, de különösen kedden – amikor állatfelhajtás is volt- olyan piacai voltak, hogy a belterületi piac eltörpült mellette, és sokszor az országos vásár méreteivel is vetekedett. 1930-ban itt 302 ember élt.

Bővült az iskolai (négy tanerős) és az egészségügyi ellátás (zöldkereszt, védőnő). Artézi kút látja el a települést ivóvízzel. Két gőzmalom és olajsajtoló épült és kezdte meg működését, egyre bővült a letelepedő kereskedők, kisiparosok száma. Az önálló községgé alakulást megelőző évtizedekben a tanyaközponton a közigazgatási teendőket az anyaközség látta el az alábbi formában: 1850-től 1934-ig az anyaközség képviselőtestülete és előjárósága, 1935-től 1946-ig a külterületi képviselet, 1947-től 1949-ig a közigazgatási kirendeltség.

1945 után Kistemplomtanya-központ önállósulási törekvéseinek újabb állomását jelentette, hogy az anyaközség 1947. július 1-el kirendeltséget létesített a településen. A kirendeltség lényeges hatáskörű közigazgatási feladatokat látott el a tanyaközpont területén.

A kirendeltség nem csak saját területére, hanem Forráskút és Zsombó központ területére kiterjedő hatállyal intézte a közellátás ügyeit.

Az önálló közigazgatási községgé alakulás előkészítése a 3.690/1949(86) Korm. számú rendelettel vette kezdetét, amelynek felhatalmazása alapján a belügyminiszter a Kiskundorozsma községhez tartozó Kistemplomtanya külterületi lakott hely és környékének önálló nagyközséggé alakulását elrendelte. Így a korábbi terv (1948), hogy Üllés el akart szakadni az anyaközségtől és közigazgatási szempontból Kistemplomtanyát is magához akarta kapcsolni, nem valósult meg.

1950-ben Kistemplomtanya önálló közigazgatású községgé vált, és legnagyobb dűlőjéről Bordánynak nevezték el. Az önálló községgé alakulást 1950. augusztus 9-én még az 1947-1950. novembere között működő, 25 tagból álló községtanács mondta ki. Területe 6341 kataszteri hold.

Az új község földrajzi elhelyezkedése kedvező. A Szegedet Kiskunhalassal összekötő műút mentén, Szegedtől 21 km-re az út 15-17 km szelvényei között az út két oldalán alakult ki a település, amely jó összeköttetést biztosított minden irányban. Szomszédos települések: Domaszék, Forráskút, Kiskundorozsma, Üllés, Zákányszék és Zsombó arányos távolságban helyezkednek el. Gazdaságilag a részét alkotó Bordány, Mező, Seregélyes és Béke dűlők határterülete a központtól ideálisnak nevezhető 4-6 km-re fekszenek a község központjától, így rövid idő alatt elérhetők. Külterületi központja ezért később sem alakult ki.

A Községben, és a hozzá szorosan kapcsolódó tanyavilágban jelenleg közel 3300 ember él. A község földjének reménybeli kincse a kőolaj és földgáz, amelynek feltárása folyamatban van. A lakosság megélhetésének fő forrása a mezőgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, a termelési kultúrának és a helyi homokvilági klímának köszönhetően olyan jellegzetes íz-világú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek eredményesen, amelyek országosan is ismertek, keresettek. A kiterjedt tanyavilág ellenére a falu teljes belterületi víz, gáz, elektromos és telefon közművel rendelkezik. A 20 tantermes iskola, tornaterem, korszerű óvoda, a négy orvosi rendelő mind-mind az itt élők életminőségét javítja. A település egésze majdnem 100 százalékban kiépített portalanított úthálózattal, kiépült bevásárlóközponttal, köztéri alkotásokat magába foglaló esztétikus terekkel rendelkezik.

Bordány címereSzerkesztés

 
Bordány nagyközség címere

Bordány címere reneszánsz pajzs, amelynek az alapmezeje kék színű. A pajzsderék osztva van egy jobb haránt vörös szalaggal, amely felett lévő mezőt hasítás osztja ketté. A jobb oldali mezőben aranyló nap sugarai törnek elő, vörös szőlőfürt és zöld levél mögül. (Valaha híres szőlőtermő vidék húzódott a mai Bordány dűlő területén, amelyről a források szerint az egész község elnevezése származik).

A bal felső mezőben államalapító Szent István királyunk aranyjobbja látszik, amint arany kettőskeresztet emel (Ez az egész alakos helyi bronzszobor meglétét hivatott jelezni, kifejezve, hogy hagyományosan Szent István a település védőszentje). A szalag alatti kék mezőben pedig egy aranymázú fekete ajtó- és ablakbélésű, vörös tetejű és vörös toronysisakú aranykeresztes templom látszik. A torony a pajzs jobb oldalára esik. (A templom utal a település korábbi Dudás-kápolna, majd 1910-től Kistemplomtanya elnevezésére).

A pajzson a magyar Szent Korona enyhén stilizált változata látható, eredeti színekhez közelítő összeállításban. (A korona utal arra, hogy a település helyén a X. és XI. században Árpádkori falu volt).

A foszlányok jobbról és balról is vörös és arany színűek. (E címerdísz az egykori Kiskundorozsmához való tartozást jelképezi).

Bordány címere az alkotás-korabeli állapotot tükrözteti: a döntőnek tartott mezőgazdasági termékét, a szőlőt, az egyidejűleg avatott Szent István szobornak egy részletét és a jelenleg fennálló templom távlati képét.

NépességSzerkesztés

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 1,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,3% (24,6% nem nyilatkozott).[5]

Turizmus, látnivalókSzerkesztés

Bordány mellett halad el az Alföldi Kéktúra útvonala, a falu környékén remek vadászati lehetőség adódik. Látnivalók: nemzetközileg híres veteránautó gyűjtemény, 1909-ben épült római katolikus templom, Bánvölgyi László által készített egész alakos Szt. István szobor, Zászlótartó, II. világháborús emlékmű. A helyi falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásra várnak. Az Egérház Alapítvány 2010. októberétől működteti a Bordany Hostel elnevezésű ifjúsági szálláshelyét, amely 7 fürdőszobás, 4-5 személyes szobával várja a településre utazó vendégeket. A szálláshely kiválóan alkalmas osztálykirándulások, ifjúsági képzések, találkozók lebonyolítására, de kedvező árai miatt a Csongrád megyébe, Szegedre, Mórahalomra utazó családok számára is ideális lehet.

A településen 2017-től működik a Homokhátság Szíve Szociális Szövetkezet, amelynek helyi üzemében készülnek a Legjava termékek. Különböző 100%-os gyümölcslevek mellett szószokat, krémeket, lekvárokat és chutney-eket készítenek az ide látogató turisták legnagyobb örömére.

Civil szervezetekSzerkesztés

  • Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat
  • Bordányi Ifjúsági Klub Egyesület (BIKE)
  • Bordányi Polgárőr Csoport
  • Bordányi Római Katolikus Egyházközség
  • Bordány Sportkör (BSK)
  • Borostyán Népdalkör
  • Kulturális és Szabadidős Egyesület (KUSZA)
  • MTTSZ Bordányi Klubja
  • Nefelejcs Nyugdíjas Klub
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Vöröskereszt helyi alapszervezete

AlapítványokSzerkesztés

  • Bordány Község Fejlődéséért Közalapítvány
  • Bordány Sportjáért Alapítvány
  • Bordányi Óvodáskorú Gyermekekért Alapítvány
  • Bordány Ifjúságáért Alapítvány
  • Egérház Alapítvány

Helyi médiaSzerkesztés

  • Bordányi Napló (havonta egyszer jelenik meg)
  • Bordányi Hírek (havonta háromszor jelenik meg)
  • Hírek Bordányból (2 hetente teszik közzé)

TestvértelepülésekSzerkesztés

Ifjúsági önkormányzat[6]Szerkesztés

A település nagy büszkesége a Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, amely a 2000. december 15-ei első gyermek- és ifjúsági önkormányzati választásokat követően alakult meg. A bordányi fiatalok az elkészített választási alapokmány rendelkezései szerint négyévente, – a kialakult gyakorlatnak megfelelően decemberben – négy képviselőt és egy polgármestert választhatnak. A 2000. decemberi első választások eredményei alapján Kiss-Patik Péter lett a gyermek- és ifjúsági polgármester, a képviselő-testületbe pedig Császár Norbert, Peták Ervin, Sárközi Tímea és Szilágyi Gergely jutottak be. Az 580 bordányi fiatal 17,54%-a szavazott.

A 2004-ben zajló ifjúsági önkormányzati választásokon Kiss-Patik Péter megőrizte polgármesteri székét, a képviselő-testületbe pedig Császár Norbert, Mészáros Norbert, Molnár Bence és Sándor László kerültek be. Ebben az évben 606 12-25 év közötti fiatal szavazhatott, de csak kicsivel több, mint tíz százalékuk élt szavazati jogával (10,07%).

A  2008. decemberi választásokon Gál Ervin lett az ifjúsági polgármester, a képviselő-testület tagjai: Kiss-Patik Judit, Lajkó Andor, Masir Norbert és Mészáros Norbert voltak. Őket nagyon nagy arányban választották meg a helyi fiatalok.  Az 521 választójoggal rendelkező fiatal 27,83%-a szavazott. Talán ebben az is közrejátszott, hogy már mind a kampány, mind maga a választás interneten zajlott.

Az ifjúsági polgármester, Gál Ervin 2011-ben lemondott tisztségéről, így az Alapokmánynak megfelelően a képviselők maguk közül választottak új polgármestert a ciklus végéig. A többség bizalmát Masir Norbert nyerte el, aki a ciklus végéig, 2012. decemberéig töltötte be tisztségét. A megüresedő képviselői helyre a választásokon legtöbbet kapó képviselő-jelölt, Sándor László ülhetett.

A 2012. december közepén megrendezett választások nem hoztak nagy változást. A fiatalok továbbra is bizalmat szavaztak a régi testületből indulóknak. Masir Norbert ifjúsági polgármesterként, Lajkó Andor, Lajkó Bálint, Mészáros Norbert és Sándor László pedig ifjúsági képviselőként dolgozhatott tovább. Ebben az évben 499 ifjú választópolgár került a névjegyzékbe, a szavazási arány 26,6%-os volt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Bordány története – Bordány (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2018. december 6.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Bordány Helységnévtár
  6. Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat – Bordány (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2018. december 6.)

További információkSzerkesztés