Üllés

magyarországi nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 1.

Üllés nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.

Üllés
Üllés címere
Üllés címere
Üllés zászlaja
Üllés zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásMórahalmi
Jogállásnagyközség
PolgármesterNagy Attila Gyula (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6794
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népesség3071 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 51′46.333333°N 19.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 51′46.333333°N 19.850000°E
Üllés (Csongrád-Csanád vármegye)
Üllés
Üllés
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Üllés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Üllés témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szegedtől északnyugatra helyezkedik el. A szomszédos települések: északkelet felől Forráskút, kelet felől Bordány, dél felől Zákányszék, délnyugat felől Ruzsa, nyugat felől Pusztamérges, északnyugat felől pedig Kiskunmajsa és Csólyospálos.

Megközelítése

szerkesztés

A településen végighalad, annak főutcájaként a Kiskunhalastól Szegedig húzódó 5408-as út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Forráskúttal az 5426-os, Ruzsával pedig az 5433-as út kapcsolja össze.

Története

szerkesztés

Üllés és környéke már a népvándorlás idején is lakott hely volt, amit az itt feltárt leletek is bizonyítanak. A mai Üllés helyén a középkorban kun puszta volt, mely csak 1745 után kezdett benépesedni, mikor a Dorozsmához tartozó pusztán tanyaföldeket osztottak. Nagy része azonban még a 19. század végén is göböly- és marhajárás volt, melyből az 1900-as években alakult ki a tanyaközpont Göbölyjárásközpont, majd Árpádközpont néven. 1949-ben az addig Kiskundorozsma határához tartozó településrész önálló községgé alakult Üllés néven.

2011-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom kettős keresztet avatott a falu központjában található parkban.

2015-ben I. és II. világháborús gyűjtést rendezett a falu, melyen számos hatástalanított lőfegyvert, ereklyéket, ruházatot és egyéb katonai eszközt meg lehetett tekinteni, illetve magángyűjtők gyűjteményei mellett még a háborút megjártak történeteit is el lehetett olvasni, továbbá a katonák családtagjai is beszámoltak azokról, akik életüket vesztették a fronton, vagy az idő múlásával elhaláloztak.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Dr. Nyáriné Tajti Anna (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Nyáriné Tajti Anna (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Nyáriné Tajti Anna (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Nyáriné Tajti Anna (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Attila Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Attila Gyula (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy Attila Gyula (független)[9]
  • 2019–2024: Nagy Attila Gyula (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Nagy Attila Gyula (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3062
3022
2981
2960
3003
3039
3071
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70%, református 1,5%, felekezeten kívüli 8,2% (18,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% románnak, 0,3% németnek, 0,3% szerbnek, 0,1-0,1% görögnek, szlováknak, örménynek és cigánynak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,2% volt római katolikus, 1,5% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus templomát 1900-ban szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére.
  • Kőolaj-lelőhely
  1. a b Üllés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Üllés települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Üllés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  5. Üllés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  6. Üllés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. Üllés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. Üllés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  9. Üllés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. Üllés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Üllés Helységnévtár
  13. Üllés Helységnévtár

További információk

szerkesztés