Főmenü megnyitása

Ruzsa község Csongrád megye Mórahalmi járásában.

Ruzsa
Szent István utca
Szent István utca
Ruzsa címere
Ruzsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásMórahalmi
Jogállás község
Polgármester Sánta Gizella[1]
Irányítószám 6786
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 2401 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület84,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ruzsa (Magyarország)
Ruzsa
Ruzsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 24″, k. h. 19° 45′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 24″, k. h. 19° 45′ 14″
Ruzsa (Csongrád megye)
Ruzsa
Ruzsa
Pozíció Csongrád megye térképén
Ruzsa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruzsa témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Szegedtől 36 km-re nyugatra, Mórahalomtól északnyugatra.

TörténeteSzerkesztés

A terület neve korábban Csorva, illetve Rúzsajárás volt, ami a Rúzsa (Rózsa) családnév és a legelő jelentésű járás szó összetételéből származott (Rúzsa Jakab járása). A mai Rúzsa területén fogták el a híres betyárt, Rózsa Sándort.

A község helyén a 18. század közepétől állattartó szállások, majd tanyák épültek, de határának nagyobb része 1900 után, a Laposjárás, Kisjárás, Kereset puszta bérbeadásakor népesült be. Közigazgatásilag Szegedhez tartozott. Fejlődésében nagy szerepet játszott az 1927-ben megindult Szegedi Kisvasút. 1950-ben vált önálló községgé Csorva néven, majd 1957-ben kapta a Ruzsa nevet. Az 1960-as évekig lakosságának még csaknem egésze tanyán élt. Vasútja 1975-ben szűnt meg.

NépességSzerkesztés

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,6% (15,5% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Határában egy Árpád-kori harangot, egy templom alapjait ásták ki, és egy 12. századi, királyi műhelyből való bronz templomi füstölőt (a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi).
  • Római katolikus templom (Urunk Színeváltozása)

A környék egyik legmodernebb temploma a Takács István építész tervei alapján, a helybéliek kétkezi munkájával 1987-ben felépült templom. A különleges szerkezetű harangtornyot 1991-ben építették hozzá. A templombelsőben dombormű-sorozat idézi meg a keresztutat, az Urunk színeváltozása jelenetet pedig egy 12 négyzetméteres freskó ábrázolja. A közösség ajándékba kapta a Szent Korona művészi másolatát, amit minden nagyobb ünnepen bemutatnak a templomban. A templomba 2003-ban a németországi Essenből érkezett egy Mária szobor. A Dél-alföldön Ruzsa csatlakozott elsőként a 2007-es Árpád-házi Szent Erzsébet emlékév tiszteletére meghirdetett közterület elnevezésekhez, így a régió első Szent Erzsébet sétányát Ruzsán adták át 2008 augusztusában.

  • Kossuth-emlékmű

A 2002-ben átadott márványlapot Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára állíttatta a településen működő Kossuth Társaság.

  • A község 2004-ben az Országos Virágos Magyarországért Környezetszépítő Versenyen első helyezett lett, 2005-ben pedig az Entente Florale, a nemzetközi kertészeti verseny keretében szerzett rangos elismerést.

Rendezvények a községbenSzerkesztés

  • Ruzsai Falunap és Halászléfőző Verseny (minden év május harmadik szombatja): A nap rendszerint a község utcáin végigvonuló zenekar zenés ébresztőjével kezdődik. Ezt követi az ünnepélyes megnyitó, majd a „Ruzsa Községért” és a „Ruzsa Község Díszpolgára” cím átadására kerül sor. Ezután következik a halászléfőző verseny, de ma már ki-ki kedve szerint készíthet pörköltet, vagy más egyebet is, majd a zsűri kategóriánként értékeli az elkészült ételeket. Bárki nevezhet csapatával, legyen az a község polgára vagy sem, mindössze egy nevezési lapot kell a verseny előtt néhány nappal a megadott határidőig kitölteni, egy fantáziadús csapatnevet kitalálni és a megfelelő helyre eljuttatni. Délután megtörténik az eredményhirdetés, ahol az első három helyezett értékes jutalomban részesül, miközben többféle kulturális program tekinthető meg a színpadon (néptánc, citera együttesek, ugróköteles bemutató, népdalkórus, testvértelepülések csoportjainak fellépése, modern tánc bemutató). A nap hagyományosan valamely neves előadó fellépésével és hajnalig tartó mulatozással zárul.
  • Sportnap (minden év szeptember második szombatja): A sportnap célja a megye területén élők részére tömegsport jellegű mozgási, versenyzési lehetőséget biztosítani kispályás labdarúgás, kézilabda, lövészet, asztalitenisz, sakk, tenisz és atlétika sportágakban. A verseny további célja, az egyéni és csapatversenyek mellett a legeredményesebben szereplő község vagy város részére a vándorkupa odaítélése.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ruzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Ruzsa Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ruzsa témájú médiaállományokat.