Tiszatarján

magyar település

Tiszatarján község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járásban.

Tiszatarján
Légi fotó
Légi fotó
Tiszatarján címere
Tiszatarján címere
Tiszatarján zászlaja
Tiszatarján zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Bögre Lajosné (független)[1]
Irányítószám 3589
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1437 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség35,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszatarján (Magyarország)
Tiszatarján
Tiszatarján
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″
Tiszatarján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszatarján
Tiszatarján
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszatarján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatarján témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Mezőcsáttól keletre, Tiszakeszitől északra található. Zsáktelepülésnek tekinthető, mert bár a közigazgatási területén áthalad a Mezőcsát-Tiszaújváros közti 3313-as út, belterülete csak az abból kiágazó 33 107-es számú mellékúton érhető el.

TörténeteSzerkesztés

A község nevében fellelhető a Tarján honfoglaló törzs neve, régészeti leletek tanúsága szerint korábban ez a terület szkíta és más népek lakóhelyéül szolgált. A falu nevének első említése az 1214-es Váradi Regestrumból származik, akkor még Tarian formában. Ebben a században a Gutkeled nemzetség a birtokosa.

A XV. században mezővárosi rangot szerez a település. A következő évszázadban a tokaji várnak részévé válik. A török időszakban nem fizet adót, ami miatt el is pusztítják 1596-ban, de a falu hamarosan újjáépül. 1605-ben a reformáció terjedése jegyében templomot építenek, ami később leomlott. Újabb templom építésére csak 1780-ban került sor.

A község birtokosai sokszor változtak, jelentős károkat okoztak a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A XIX. században báró Eötvös József egy kúriát tartott fenn Tarjánban, ahová gyakran visszajárt. Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Jelentős volt az állattartás, majd egyre többen helyezkedtek el az iparban.

A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett. Ma a falu elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint régebben.Áradáskor a Holt-Tisza összefolyik az élő Tiszával.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Szeghő Györgyné (független)[3]
  • 1994–1998: Vásári József (független)[4]
  • 1998–2002: Vásári József (független)[5]
  • 2002–2006: Bögre Lajosné (független)[6]
  • 2006–2010: Bögre Lajosné (független)[7]
  • 2010–2014: Bögre Lajosné (független)[8]
  • 2014–2019: Bögre Lajosné (független)[9]
  • 2019-től: Bögre Lajosné (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[10]

NevezetességeiSzerkesztés

Tiszatarján nevezetessége a Hősi Liget. A hősi ligetet az 1. világháború után készítették. Az 1. világháborúba 246 tiszatarjáni lakos indult, ebből 42 hősi halált halt. Az ő emlékükre lett állítva ez az emlékmű. Itt összesen 42 fát és bokrot ültettek, mindegyik egy-egy elesett katonát jelképez. Ez a helyszín ad otthont a Március 15.-i és az Október 23.-i megemlékezéseknek.

Híres emberekSzerkesztés

Eötvös József itt írta meg A falu jegyzője című regényét.

1983-ban többek közt Rudolf Péter, Zenthe Ferenc és Verebes István tisztelte meg jelenlétével a falut, ugyanis itt forgatták a Jób lázadása című filmet.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]

Külső hivatkozásokSzerkesztés