Tiszatarján

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Tiszatarján község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járásban.

Tiszatarján
Légi fotó
Légi fotó
Tiszatarján címere
Tiszatarján címere
Tiszatarján zászlaja
Tiszatarján zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállásközség
PolgármesterCsetnekiné Halász Erika (független)[1]
Irányítószám3589
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1320 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″
Tiszatarján (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tiszatarján
Tiszatarján
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszatarján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatarján témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mezőcsáttól keletre, Tiszakeszitől északra található. Zsáktelepülésnek tekinthető, mert bár a közigazgatási területén áthalad a MezőcsátTiszaújváros közti 3313-as út, belterülete csak az abból kiágazó 33 107-es számú mellékúton érhető el.

Története

szerkesztés

A község nevében fellelhető a Tarján honfoglaló törzs neve, régészeti leletek tanúsága szerint korábban ez a terület szkíta és más népek lakóhelyéül szolgált. A falu nevének első említése az 1214-es Váradi regestrumból származik, akkor még Tarian formában. Ebben a században a Gutkeled nemzetség a birtokosa.

A XV. században mezővárosi rangot szerez a település. A következő évszázadban a tokaji várnak részévé válik. A török időszakban nem fizet adót, ami miatt el is pusztítják 1596-ban, de a falu hamarosan újjáépül. 1605-ben a reformáció terjedése jegyében templomot építenek, ami később leomlott. Újabb templom építésére csak 1780-ban került sor.

A község birtokosai sokszor változtak, jelentős károkat okoztak a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A XIX. században báró Eötvös József egy kúriát tartott fenn Tarjánban, ahová gyakran visszajárt. Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Jelentős volt az állattartás, majd egyre többen helyezkedtek el az iparban.

A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett. Ma a falu elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint régebben. Áradáskor az élő Tisza összefolyik a Holt-Tiszával.

Tiszatarján egyike volt annak az öt magyarországi településnek (Bátyával, Püspökszilággyal, Rákócziújfaluval és Ruzsával együtt), amelyekben 2020-ban mintaprojekteket indítottak, arra keresve hazánkban alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre több gondot okozó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Dr. Szeghő Györgyné (független)[4]
  • 1994–1998: Vásári József (független)[5]
  • 1998–2002: Vásári József (független)[6]
  • 2002–2006: Bögre Lajosné (független)[7]
  • 2006–2010: Bögre Lajosné (független)[8]
  • 2010–2014: Bögre Lajosné (független)[9]
  • 2014–2019: Bögre Lajosné (független)[10]
  • 2019–2023: Bögre Lajosné (független)[11]
  • 2023–2024: Csetnekiné Halász Erika (független)[1]
  • 2024–

A településen 2023. március 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester 2022. december 27-én lemondott.[12] Ezen a választáson 6 jelölt indult el, a választást az egyetlen női aspiráns nyerte meg.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1416
1413
1437
1369
1364
1320
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 21,8% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,1%, református 46,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,9% (16,5% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,4% volt római katolikus, 31% református, 3,1% egyéb katolikus, 0,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 17,5% felekezeten kívüli (32,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés

Tiszatarján nevezetessége a Hősi Liget. A Hősi Ligetet az I. világháború után készítették, amely során a 246 háborúba indult tiszatarjáni lakosból 42 halt hősi halált; az ő emlékükre lett állítva az emlékmű. Összesen 42 fát és bokrot ültettek, mindegyik egy-egy elesett katonát jelképez. Ez a helyszín ad otthont a március 15-i és az október 23-i megemlékezéseknek.

Híres emberek

szerkesztés
  • Itt halt meg Édes Gergely (1763–1847) költő, lelkész, aki idős korában a településen élt.
  • Itt született Jurcsek Béla (1893–1945) szélsőjobboldali politikus, földművelés-és közellátásügyi miniszter
  • Itt írta – a helyi hagyomány szerint – Eötvös József A falu jegyzője című regényét (1845).[16]
  • Itt forgatták a Jób lázadása című filmet (1983).
  1. a b Tiszatarján települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. március 26. (Hozzáférés: 2023. április 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Bodnár Zsolt: Öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra. 444.hu, 2020. augusztus 5. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)
  4. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  11. Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  12. Farkas György: Két település választ, csak függetlenek indultak. 24.hu (2023. március 26.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. Tiszatarján Helységnévtár
  15. Tiszatarján Helységnévtár
  16. Hol írhatta Eötvös József első regényét? | Beszélő (magyar nyelven). beszelo.c3.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)