Főmenü megnyitása

Ambrózfalva község Csongrád megyében, a Makói járásban.

Ambrózfalva
A község evangélikus temploma
A község evangélikus temploma
Ambrózfalva címere
Ambrózfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásMakói
Jogállás község
Polgármester Csirik László (független)[1]
Irányítószám 6916
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség484 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség44,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ambrózfalva (Magyarország)
Ambrózfalva
Ambrózfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 20° 43′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 20° 43′ 47″
Ambrózfalva (Csongrád megye)
Ambrózfalva
Ambrózfalva
Pozíció Csongrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrózfalva témájú médiaállományokat.

Fekvése és megközelíthetőségeSzerkesztés

A község Csongrád megye keleti részén, Békés megye határában található, Makótól 28 kilométerre. A legközelebbi település Nagyér, ami a községtől 2 kilométerre fekszik; Pitvaros 4, Csanádalberti pedig 5 található.

Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Nagyér és Pitvaros között található. Közúton a Pitvarost és Makó-Rákost összekötő útról lehajtva, 4,5 kilométert észak felé autózva közelíthető meg. A Volánbusz autóbuszai a település belterületén kettő helyen állnak meg, munkanapokon 6 járat indul Makóra.

TörténeteSzerkesztés

1843 novemberében telepítettek ide 120 békéscsabai szlovák dohánykertész családot. 1861-ig Kis-Pitvaros néven Pitvaros településrésze volt; jelenlegi nevét 1849-ben báró Ambrózy Lajos temesi királyi kincstári igazgató után kapta. 1843-tól lehetőségük nyílt a dohánykertész családoknak a kincstár tulajdonában lévő földjeik megváltására; ezután eredeti mesterségükkel felhagytak, és főként kalászos- és takarmánynövényeket termeltek. A közeli mezőhegyesi cukorgyár kiépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is. 1845-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült. 1891-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt; lakói kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később épült ki a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, melynek Nagyérrel (akkori nevén Nagymajláth) közös megállója létesült a községtől keletre. 1907-ben új állami iskola és óvoda is épült. A községet 1918 áprilisától 1920 márciusáig román katonaság tartotta megszállva. A település nemzetiségi összetétele gyökeresen 1946-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülésével és a Szlovákiából kitelepített magyarok beköltözése után, a két ország közötti népességcsere eredményeként a magyarság került túlsúlyba. Az 1949-ben megalakult Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet később egyesült a Felszabadulás Termelőszövetkezettel, amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben. 1973-ig önálló tanácsú község, 1990-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. Azóta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a település. A település az 1950-es megyerendezés előtt Csanád vármegye Központi járásához tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Tuska György (MSZP)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2015:
  • 2015-2019: Csirik László (független)[1]
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 13%-a szlovák és 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[4] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 0,2% románnak,9,5% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Ambrózfalva felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 19,8% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,6%, református volt a település lakosságának 8,6%-a, evangélikus 21,5%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,5%, 26,9% nem volt vallásos. A lakosság 22,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása. 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,2%, református 7,1%, evangélikus 12,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 34,9% (24,2% nem nyilatkozott).[5]

LátnivalóiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

  • A település szülötte Gombos Ferenc Albin (1873–1938) történész, pedagógus, író, az MTA tagja.
  • Csirik János (1946–) Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Ambrózfalva települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. október 19. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Ambrózfalva Helységnévtár