Zsurk község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi járásban.

World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Zsurk
Zsurk címere
Zsurk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásZáhonyi
Jogállás község
Polgármester Pócsikné Vakula Ágnes[1]
Irányítószám 4627
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség743 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség48,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsurk (Magyarország)
Zsurk
Zsurk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 24′ 38″, k. h. 22° 13′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 38″, k. h. 22° 13′ 07″
Zsurk (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Zsurk
Zsurk
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Zsurk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurk témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Zsurk egyutcás, szalagtelkes település a Nyírség északi csücskében; ősi tiszai átkelőhely Kisvárda és Munkács között féluton. Az Észak-Alföld legészakibb települése.

Nevének eredeteSzerkesztés

Személynévi eredetű helynév, a szláv nyelvből származó Sur vagy Zsur az alapja.

TörténeteSzerkesztés

Először egy átiratban megmaradt, 1067 táján keletkezett oklevél említi. Ebből tudhatjuk, hogy az Aba nemzetségbeli Péter ispán itteni birtokát több más helységgel együtt a százdi apátságnak adományozta. Külön értéke az oklevélnek, hogy megnevezi a község egyházát, a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnát.

1212-ben II. Endre király Bánk bánnak, Bihar megye főispánjának adományozta. 1322-ben már a Losonczy Bánffy család tulajdonában volt. 1353-ban a Zichy-okmánytár említette nevét Surk néven. A 15.-16. században a Losonczi családé és a szentmártoni uradalomhoz tartozott. 1477-ben a Zsurk a Leleszi konvent birtokába került, majd a gróf Forgách család birtoka lett. 1556-ban mintegy 65-70 lakója lehetett. 1588-ban 58 jobbágycsalád lakott itt, 1591-ben a szentmártoni uradalmat Forgách Zsigmond megszerezte, ettől kezdve a Forgách család tulajdona maradt 1945-ig. A 20. század elején 139 háza, 896 többségében református lakosa volt. 1910-ben 1027 lakosából 1006 magyar, 18 szlovák, ebből 124 római katolikus, 760 református, 98 izraelita volt.

A Tiszai járáshoz, majd 1950-től a kisvárdaihoz tartozott közigazgatási szempontból. Az 1990. és 1994. évi önkormányzati választások során mind a polgármester /Pócsik Barnabás/, mind a képviselőtestület a független jelöltek közül került ki. A falu határában a kilencvenes évek közepén épült egy vodkagyár, mely csakhamar a szervezett bűnözés elleni nyomozás egyik célpontja lett, s mellyel kapcsolatban számos visszaélést, csalást tártak fel. Az ügy a korabeli sajtóban nagy visszhangot kapott, mivel a szálak egészen a környezetvédelmi miniszterig, Baja Ferencig nyúltak fel, aki összesen mintegy 80 millió forint állami támogatást adott a cégnek és maga is jelen volt a megnyitó ünnepségen.[3]

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Építészeti, kulturális emlékekSzerkesztés

Református templomáról az első említés 1700-ban keletkezett. A jelenlegi templom 1891-ben épült, állítólag a régi templom másaként őrzi annak formáját és nagyságát. Csúcsában gombos zászló van, melyen az 1891. évi helyreállítási dátum olvasható. 1924-ben majd 1997-ben renoválták

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaságSzerkesztés

Zsurk község népességszáma 704 fő, évtizedek óta fokozatosan csökken. Ez összefüggésben van a település elöregedésével, több a halálozás, mint az élveszületés. Az időskorúak aránya 6 százalékponttal meghaladja a megyei átlagot. A ki- és beköltözések aránya nem jelentős.

Saját háziorvos nem áll a lakosság rendelkezésére, a szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma 26.

A 25 férőhelyes óvodába 1996-ban 33 gyermeket írattak be, az általános iskolásokat iskolabusz szállítja Záhonyba az első osztálytól nyolcadikig.

Művelődésre a 2002 ben felújított faluházban van lehetőség. A könyvtárban 4,3 ezer db kötettel várja az olvasókat.

A környező települések VOLÁN autóbuszjárattal érhetők el.

Az infrastrukturális fejlettségi szint kielégítő. Villannyal, vezetékes ivóvízzel a lakások ellátottak, ez évben fejeződött be a gázvezeték-hálózat kiépítése, A telefonhálózat bővítése folyamatban van, cél az igények maximális kielégítése. A burkolt, portalanított utak aránya 80%. A kommunális szilárd hulladék összegyűjtését egyéni vállalkozó végzi, 1997-ben valósul meg az új lerakótelep. A folyékony hulladékot gravitációs csatornázás révén gyűjtik és vezetik el Záhony tisztítóüzeme felé. A helyi vízmű tulajdonosa az önkormányzat.

A településen egy betéti társaság és 10 egyéni vállalkozó tevékenykedik. A kiskereskedelmi boltok száma 4, ebből 3 élelmiszerrel látja el a lakosságot. A 15%-os regisztrált munkanélküliség.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2015. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bossányi Katalin: A zsurki vodkagyár fekete leple, mek.niif.hu
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés